Ma teszi közzé az Európai Bizottság azt a jelentést, amelyben értékeli az EU-tagjelölt országok előrehaladását. Előzetes vélemények és a Reuters hírügynökséghez kiszivárgott munkajelentés szerint az Európai Unió végrehajtó testülete várhatóan Ukrajna tekintetében továbblépést, azaz a csatlakozási tárgyalások megkezdését fogja javasolni. A tényleges döntést a tagországok vezetői hozzák majd meg a decemberi csúcstalálkozón, de ennek alapjául a mai jelentés szolgál majd. A jóváhagyáshoz konszenzus szükséges, és mint ismert, Magyarország 2017 óta minden fórumon blokkolja Ukrajna uniós és NATO-integrációs törekvéseit a 2017-ben és 2019-ben hozott kisebbségellenes oktatási, illetve nyelvtörvény miatt.
Bonyolítja a helyzetet az is, hogy az Orbán-kormány újabban szorosabbra vonta a szálakat Georgiával (Grúziával). Október közepén a grúziai Telaviban közös kormányülést tartottak, ahol a magyar miniszterelnök azt mondta, európai érdek az EU összekapcsolása a Kaukázus térségével, amit legkönnyebben éppen Georgia bevonásával lehet megtenni.
„Ezért voltunk rendkívül szomorúak, sőt dühösek, amikor azt láttuk, hogy Georgiának nem adják meg a tagjelölt státuszt, miközben olyan országoknak megadják, amelyek nyilvánvalóan messze Georgia mögött vannak fejlettségben.”
Orbán Viktor azt is hozzátette, hogy az EU-ban el kell dönteni, a bővítés politikai vagy érdemeken alapuló folyamat-e. Ha utóbbi, akkor nem tisztességes Georgiával szemben az, ami történt, ezt sürgősen ki kell javítani.
Amint arról a Népszava is beszámolt, tavaly júniusban Ukrajna és Moldova rendkívüli eljárásban EU-tagjelölti státust kapott, Georgia kérelmét azonban elutasították, de nyitva hagyták a lehetőséget a tbiliszi kormányzat számára is „egyes feltételek” teljesítése esetén. Az Európai Bizottság szerint a tagjelöltség elnyeréséhez a grúz vezetésnek komolyabb lépéseket kellene tennie az "oligarchamentesítés", illetve egyes igazságügyi reformok végrehajtása érdekében, javítania kell a sajtószabadság helyzetén, valamint az állami intézmények elszámoltathatóságán és átláthatóságán. (Georgiát az oroszpártinak tartott Grúz Álom párt vezeti, amely több ellenzéki politikus ellen indított kifogásolt eljárást, Mihail Szaakasvili volt elnököt pedig két éve bebörtönözték.)
Ukrajna és Moldova tagjelölti státusának megadása egyértelműen rendhagyó döntés volt, hiszen az EU sohasem fogadott be háborúban álló országot, a tagság elnyeréséhez a jelölteknek rendezniük kellett szomszédsági kapcsolataikat. Magyarország is részben ezen kritérium nyomására kötötte meg az úgynevezett alapszerződéseket a jelentős magyar kisebbséggel rendelkező szomszédos országokkal. Az Európai Unió Tanácsának elnökségét tavaly júniusban betöltő Franciaország nevében Emmanuel Macron elnök maga is elismerte, hogy „politikai döntés született”, de hangsúlyozta, hogy „ezzel a történelmi döntéssel az Európai Unió tartozott az ukrán népnek és Moldovának is”, s egyben „erős üzenetet küldött” Oroszország felé.
A tagjelöltséggel együtt konkrét feladatokat tűzött ki az EU a csatlakozni kívánó országok számára, ezek teljesítése nélkül elméletileg a csatlakozási tárgyalások nem kezdődhetnek meg. Múlt szombati kijevi látogatása során Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke méltatta az Ukrajna által elért eredményeket. Ugyanakkor bizakodását fejezte ki, hogy a többi kérdésben, mint például a korrupció elleni küzdelem és a kisebbségi jogok biztosítása területén is eredményeket tud felmutatni Kijev.
Ukrajna valóban rendkívüli erőfeszítéseket tett a feltételek teljesítése érdekében, mégha azok egyelőre nem is túl látványosak. Idén szeptemberben a kijevi parlament elfogadta a kisebbségi törvény módosításáról és kiegészítéséről szóló jogszabálytervezetet, amit most hétévégén írt alá Zelenszkij elnök. Ukrán közlések szerint a módosításokat a Velencei Bizottság és az EU ajánlásaival összhangban eszközölték, különös tekintettel a nemzeti kisebbségek nyelvi problémájának rendezésére. (Tisztázásképpen: nem a szomszédos országok által leghevesebben bírált, a kisebbségi oktatás létét fenyegető oktatási törvény módosításáról van szó, hanem a kisebbségi jogok kerettörvényéről.)
A jogszabály javulást hoz a korábbi állapotokhoz képest, de több tekintetben még csak ígéret szintjén. Legnagyobb eredménye,
hogy az új változat már elismeri a kisebbségi nyelvek használatának jogát a nyilvánosságban, amit a korábbi nyelvtörvény nem biztosított.
A módosítások pontosítják azokat a kritériumokat, amelyek mentén kidolgozzák az etnikai és kulturális kisebbségi közösségek nyelvhasználati jogosultságait azokon a településeken, ahol jelentős számban élnek az ezekhez a közösségekhez tartozó személyek. Mindez óriási előrelépés ahhoz a 2019-es nyelvtörvényhez képest, amely gyakorlatilag a családra és a templomra korlátozta a kisebbségi nyelvhasználatot. Összességében elmondható, hogy a „brüsszeli nyomás”, az uniós integrációs kényszer több eredményt tudott felmutatni egyetlen év alatt az ukrajnai kisebbségi jogok orvosolásában, mint az Orbán-kormány hat éve tartó meddő blokkolása.
A sorozatos ukrajnai korrupciós botrányok nyilván megnehezítik az uniós döntéshozók dolgát, ennek ellenére pozitív értékelésben reménykedik Kijev, ezt több vezető politikus egyértelműen hangsúlyozta.
Kijevben nem aggódnak, hogy a magyar kormány blokkolja Ukrajna uniós csatlakozási tárgyalásaitMár az év vége előtt megkezdődhetnek Ukrajna uniós csatlakozási tárgyalásaiMoldova esélyei rosszabbak. Az országnak kilenc feltételt kellett volna teljesítenie a csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez, de jelek szerint egyik területen sem történt érdemi előrelépés. A hétvégi önkormányzati választások eredménye sem túl biztató e téren. Moldova elnöke és kormánya egyértelműen nyugatbarát, integrációpárti, de a főváros, Chisinauban már az első fordulóban győzött a hivatalban lévő, Moszkva-barát főpolgármester, és az EU-ellenes pártok mindenhol jól szerepeltek.
Jelek szerint Georgia továbbra sem reménykedhet a tagjelölti státus elnyerésében, mert Orbán Viktor pozitív szavain túl más uniós vezető egyelőre nem nyilatkozott sikeres grúz reformtörekvésekről.
Ukrajna hét brüsszeli ajánlásból kettőt kipipálhat