- „Nem vagyok meglepődve” – Válasz nélkül hagyta Szijjártó Péter levelét a svéd külügyminiszter

Szijjártó Péter szeptember közepén írt levelet Tobias Billström svéd külügyminiszternek, azután, hogy kiderült, a svéd iskolákban a tananyag része egy olyan oktatófilm, amelyben szerepel, hogy Magyarországon 2010 óta hanyatlik a demokrácia. Most az ATV kérdésére a tárcavezető közölte, nem kapott választ svéd kollégájától.

Én ezen azért nem vagyok meglepődve, mert jól látszik a svédek hozzáállása, hogy nem is akarnak reagálni, ami szerintem baj – fogalmazott, hozzátéve, hogy szerinte

A magyar külügyminiszter levelében egyébként azt állt, „ezen alkalmakat arra használtam fel, hogy elmagyarázzam Önöknek a svéd politikusok által felhozott súlyos, elfogult, tisztességtelen és igazságtalan vádak sorozatának felettébb negatív fogadtatását. Ezek a vádak megkérdőjelezték politikai rendszerünk demokratikus jellegét, valamint a magyar emberek ahhoz való érettségét, hogy saját országuk jövőjéről döntsenek”.

Szijjártó Péter az ATV-nek azt is elmondta, beszélt a svéd NATO-csatlakozásról a török külügyminiszterrel a Türk Tanács ülésén, Asztanában, „de ő sem tudott időpontot mondani”, tekintettel arra, hogy ott sem kormányzati, hanem nemzetgyűlési hatáskör ez a kérdés.

Azzal kapcsolatban, érvényes-e még, hogy „nem mi leszünk az utolsók” a ratifikálással – amint azt korábban a miniszterelnök és kormánytagok is mondták –, vagyis a törökök előtt szavazza-e meg a parlament a ratifikálást, a külgazdasági és külügyminiszter kijelentette:

Mint megírtuk, Törökország eddig amiatt gyakorolt nyomást Svédországra, hogy hozzon intézkedéseket a két ország kapcsolatait megmérgező Korán-égetések ellen, és az elnök korábban azt is a svéd hatóságok szemére vetette, hogy nem teljesítik a Svédországba menekült kurd szakadárok kiadatására vonatkozó török kéréseket. A magyar kabinet korábban csak azért nem vitte az Országgyűlés elé a svéd NATO-csatlakozás kérdést, hogy Törökország ne maradjon egyedül, de fideszes politikai körökben később felhördülést keltett a már említett, 2019-es kisfilm. Emiatt Szijjártó Péter már többször is figyelmeztette a stockholmi vezetést.

A török törvényhozás elnöke múlt héten közölte, hogy a török parlament külügyi bizottsága rendes ügymenetben fogja megtárgyalni Svédország NATO-csatlakozási kérelmét. Fuat Oktay mindezt azzal magyarázta, hogy az ankarai vezetés számára nem olyan sürgető az ügy, mint néhány ország számára, így Törökország nem siet. „Svédország NATO-tagsága csak egyike a napirenden lévő, ratifikálásra váró nemzetközi megállapodásoknak (...) majd megvitatjuk, amikor eljön az ideje” – jelentette ki.