Bár több lengyel lap azt jelezte, az államfő hajlik arra, hogy az ellenzék közös miniszterelnökjelöltjét, Donald Tuskot bízza meg az új kabinet életre hívásával, hiszen nagy többségre számíthat a parlamentben egy bizalmi szavazás során, végül mégiscsak engedett a jobboldali populista Jog és Igazságosság (PiS) nyomásának és Morawieckire esett a választása. Pedig a PiS jócskán elmaradt a parlamentben az abszolút többségtől, s aligha lesz képes kormányzó többséget felmutatni. A döntéssel az ellenzék időt veszít, Lengyelország pedig rengeteg pénzt, hiszen később juthat hozzá az uniós támogatásokhoz.
A szejm korelnöke hívja össze az új parlamentet, esketi fel a képviselőket és bonyolítja le az új házelnök (a szejm marsallja) megválasztását. Ceremoniális poszt, de rövid időre olyan hatalommal rendelkezik, amellyel akár megakaszthatja az alkotmányos folyamatot – figyelmeztettek a jogi szakértők. Duda már korábban közölte, hogy két komoly miniszterelnök-jelölt „versenyez” a megbízásért. Mateusz Morawiecki a konzervatív-nacionalista Jog és Igazságosság (PiS) nevében, mivel pártja kapta a legtöbb, 194 mandátumot, tehát „nyert” . A másik oldalról jelentkezett Donald Tusk három ellenzéki tömörülés támogatásával, nekik viszont 248 fős többségük van a 460 tagú szejmben. Az elmúlt hetek ideges találgatásokkal teltek a lengyel közéletben. A sajtó arról szólt, hogy a PiS megpróbálja az ellenzéki tábort megbontani a parasztpárt (PSL) képviselőinek átcsábításával, vagy épp azzal, hogy Wladyslaw Kosiniak-Kamysz pártelnöknek ajánlanák fel a kormányfői posztot. A parasztpárti politikusok cáfolták, hogy frakciójukból bárki is engedett volna a csábításnak. Kosiniak-Kamysz feltehetően miniszterelnök-helyettes és védelmi miniszter lesz az új kormányban. (Azért sem kockáztathatta volna Morawiecki megbízását Duda, mert számíthatott a szejmben az ellentétes erőviszonyok számára kínos demonstrációjával, hogy a demokratikus koalíció jelöltjeit választják a parlament vezetésébe.)
A hétvégén viszont bejárta a lengyel médiát a hír: a titkosszolgálatokat is felügyelő Mariusz Kaminski belügyminiszter sürgősen összehívta a titkosszolgálatok és fegyveres testületek parancsnokait, s figyelmeztette őket: Duda elsőre Tuskot bízhatja meg kormányalakítással, tehát éljenek a lehetőséggel és sietve kérjék nyugdíjaztatásukat. Ez az értekezlet feltehetően csak gyorsította a választások óta folyó óriási iratmegsemmisítést e szervezetekben. Állítólag az összes érintett vezető sietve nyugdíjba vonul, kivéve a határőrség parancsnokát. A független lengyel sajtóban évek óta írnak arról, hogy a jobboldal a maga politikai szolgálatába állította az összes fegyveres testületet, beleértve a rendőrséget is, valamint a titkosszolgálatok is elvesztették szakmai függetlenségüket. Sok példa szólt az abortusztörvény drákói módosítása miatti nőtüntetések durva rendőri szétveréséről, vagy arról, hogy a CBA korrupcióellenes ügynökség az izraeli Pegasus kémszoftverrel ellenzéki politikusokat figyelt meg. Ezt a szervezetet nagy valószínűséggel megszünteti az új koalíciós kormány. Feladatait az adóhivatal és a rendőrség veszi majd át.
A kiszivárgó információk arra utalnak, hogy az ellenzéki pártvezetők első lépésben kevésbé személyi, inkább programalkotási kérdésekről tárgyaltak. Az egyik legfontosabb ügy a választási ígéretek összehangolása volt. Megállapodtak abban, hogy teljesítik a közszolgálati dolgozók, mindenekelőtt a pedagógusok megígért fizetésemelését. A mértékről még vitáznak, de a tanárok feltehetően harminc százalékos, az egész közszféra húsz százalékos emelésre számíthat. Érvényben marad az idén megszavazott, gyermekenként 800 zlotys (1 PLN kb. 85 HUF) családi pótlék.
Fontos, hogy milyen ígéret marad ki a közös programból. Nem lesz kormányprogram az abortusz legalizálása a terhesség első 12 hetében, valamint a melegházasság törvényesítéséről sem lesz szó. Ezeket az ügyeket ugyanis világnézeti kérdésként kezelve kizárja a programból a Harmadik Út két pártja.
Számos változást el kell halasztaniuk, mivel számolnak vele, hogy az elnöki vétó a szükséges törvényeket lehetetlenné tenné, így aligha változik a minisztériumok száma. Az ígért kormányzati takarékoskodást a demokratikus pártok a miniszterelnöki és kormánymegbízottak és államtitkárok, helyettes államtitkárok jelenleg túlnépesedett csapatának felszámolásával érik majd el. (A jelenlegi a legnépesebb lengyel kormány, 110 miniszter és miniszterhelyettes tagja van.) A kisebb koalíciós pártok a maguk programjának megfelelően igyekeznek kormányzati szerepet vállalni. A PSL kapja a védelmi tárcán kívül a mezőgazdasági és infrastruktúra ügyei jutnak, Lengyelország 2050 középpárt a külügyre és a klímaügyre aspirál. A Baloldal digitális fejlesztés mellett a szociális ellátási tárcára számíthat. Nekik jut egy miniszterelnök-helyettesi szék is.
Az egyik legtöbbet vitatott kérdés a szejm elnöki megbízása. Ezt a tekintélyes posztot rotációs alapon töltik be. Az első szakaszban Szymon Holownia, a Lengyelország 2050 alapítója lesz a parlamenti elnök, őt a második két évben Wlodzimierz Czarzasty, a Baloldal társelnöke követi. Holownia egyszer már indult az államelnöki posztért, s a volt tv-személyiség nem adta fel ezt az ambícióját. Indulni akar 2025-ben is. Addig feltehetően a szejm élén akarja tovább építeni politikai személyiségét: növelné ismertségét, s mint egységesítő, az ellentéteken felülemelkedő, nemzetegyesítő politikus mutatkozna.
Lengyelországban visszaállítják a jogállamiságot, a demokratikus értékrendszer újraélesztése lesz az új vezetés első fő feladata