Szegény ember műkincse a túró rudi – ez derült ki számomra a kormány őszi adócsomagjából, amelyet 19 egyéb törvényjavaslattal együtt csempésztek a hét elején a parlamenti szavazógép elé. A következő hetekben a honatyák serényen nyomkodhatják a gombokat, hogy időben elkészüljenek a kormányzati akarat törvénybe öntésével. Ugyanis kedden annyi törvényjavaslatot kaptak a nyakukba a képviselők, mint az előző három hónapban összesen sem. Mindezt persze az átlátható, minőségi jogalkotás jegyében.
Az új adótörvényekben nincs nagy meglepetés, se pró, se kontra: jövőre ugyan (kis) választási év lesz, de a kormány nem most, az önkormányzati választások kedvéért fogja bejelenteni szokásos szavazatvásárló döntéseit – így az álmoskönyv szerint még két évet kell várni a háromgyerekes anyák évek óta beígért adómentességére. No meg aztán nincs is miből nagyon osztogatni. A költségvetés rekordhiánnyal küzd, emiatt a deficitet jövőre drasztikusan csökkenteni kell – vagyis nix ugribugri.
Elmarad tehát – noha igény lenne rá – az általános adócsökkentés, de kapunk helyette áfacsökkentést. No nem a világ legmagasabb kulcsú, 27 százalékos áfája csökken, csak a túró rudié. Így marad 27 százalék a hús, a zöldség a gyümölcs áfája – vagyis minden. A túró rudi áfacsökkentésére nem ad magyarázatot a kormány – feltehetőleg egy NER-kegyenc túró rudi startupot alapított, azt kell felfuttatni. Államilag. Januártól továbbá csupán 5 százalékos áfa megfizetése után hozhatunk be műkincset az országba – ezt is a minden bizonnyal a Fidesz kistelepüléseken élő törzsszavazói kérték. Cserébe emelkedik a kereskedelmi cégeket sújtó különadó – hadd nőjenek még tovább a bolti árak. Durván megemelik az üzemanyagok jövedéki adóját is, mert kell a pénz. Majd legfeljebb minden tankolás mellé veszünk egy túró rudit. Azt bekapva, azzal vigasztalódhatunk.