Jelképes jelentőséggel bír és a brit technológia kiemelkedő teljesítménye előtt hódol a tény, hogy a II. világháborús szövetségi kódtörés titkos központjában, a Milton Keynes-i Bletchley Park kúriában rendezték meg a mesterséges intelligenciával (AI) foglalkozó első csúcsértekezlet. Már az esemény első napján megszületett a 28 részvevő állam (köztük az Egyesült Államok, Kína, India, Japán, Izrael, Ukrajna, valamint az Európai Unió) által aláírt nyilatkozat, mely felhívja a figyelmet mindazokra a kockázatokra, melyek az AI-val való esetleges szándékos visszaélésből és az ellenőrzéssel összefüggő, nem szándékos körülményekből fakadhatnak az emberi szándékokkal való összehangolás során. Ezek a problémák részben azzal függnek össze, hogy az érintettek nem fogják fel, mi mindenre képes az AI, illetve nem minden fejlemény jósolható meg előre".
A részvevő kormányok, köztük a Kamala Harris alelnök által képviselt Egyesült Államok megegyeztek abban, hogy átfogó nemzetközi tudományos kutatási hálózatot hoznak létre, mely a mesterséges intelligencia biztonsági kérdéseire fókuszál. Az aggodalmak súlyát és megoldásuk sürgősségét jelzi, hogy ellentétben más világméretű kihívásokkal, például a globális felmelegedéssel foglalkozó Cop-összejövetelekkel, a következő AI-csúcs nem egy év, hanem már hat hónap múlva Dél-Koreában, majd újabb félévvel később Franciaországban megvalósul. Matt Clifford, a brit kormányfő AI-ügyi megbízottja reményét fejezte ki, hogy a területen működő legbefolyásosabb vállalatok rendkívül intenzív fejlesztési tempójától ösztönözve a politikai vezetők már elég információval fognak rendelkezni a dél-koreai konferencia idejére. Így az új modellek által jelentett potenciálisan katasztrofális veszélyek leküzdése érdekében dönteni tudnak a most nem elfogadott nemzetközi szabályokról. Kamala Harris a rizikók teljes spektrumának regulációjára szólított fel, kiemelve az előítéletesség, a diszkrimináció és a félretájékoztatás veszélyeit, hozzátéve azért, hogy az AI sok jóra is képes. Mindezt furcsa módon nem a konferencián, hanem az amerikai követségen adta elő.
Az AI-csúcs sztárvendége alighanem a világ leggazdagabb embere, Elon Musk, a SpaceX, a Tesla és az X vezérigazgatója. A milliárdos üzletember a technológiai vívmány prominens ellenzője, aki az AI-t az emberiségre leselkedő egyik legnagyobb veszélyként éli meg, így a Betchley Park-i megbeszéléseket nagyon időszerűnek nevezte. Musk úgy érzi, az emberiséggel történelme során most fordul elő először, hogy egy nálánál sokkal intelligensebb tényezővel találkozik. Nem biztos abban, hogy ez sikerül, de úgy látja, meg kell próbálni kedvező irányba terelni. Megszólalása egybeesett azzal a friss hírrel, hogy Scarlett Johansson a legutóbbi filmsztár, aki egy éppen az X-en közzétett (majd eltávolított), engedélye nélkül készült deepfake hirdetés áldozatává vált. A színésznő bírósághoz fordult.
Rishi Sunak brit kormányfő sokkal pozitívabban tekint az életünket, az egészségügyet, oktatást és gazdaságot egyaránt átalakító technológiára. Hangsúlyozta azonban, hogy olyan mértékű veszélyekkel járhat, mint a pandémia és az atomháború, óriási felelősséget rakva ezzel a vezetők vállára.
A Sky News tájékoztatása szerint a brit kormányt saját parlamenti képviselői is megbírálták, amiért meghívta a kínai tudományos és technológiai miniszterhelyettest, Vu Zsao-huit, aki mindenki másnál többet tud arról, hogyan lehet szigorú korlátok között tartani az AI-vállalatokat és csak azok előnyeit kihasználni. A The Times napilapban Iain Martin glosszája arra utal, hogy London reményei szerint a konferencia kezdeményezése ugródeszkát jelenthet egy vezető szerephez és akár egy nemzetközi AI-biztonsági hatóság is létrejöhet itt.