Idén szeptemberben 3,9 százalék volt a munkanélküliségi ráta, a munkanélküliek száma 191 ezer főre rúgott – közölte a KSH. Egy évvel ezelőtt 3,8 százalékos rátát mértek a statisztikusok, a munkanélküliek száma pedig 185 ezer fő volt, vagyis az egy éve tartó recesszió ellenére a munkanélküliség nem nőtt érdemben. Idén szeptemberben 4 millió 759 ezer fő dolgozott, ez 25 ezer fős növekedés egy év alatt – mindezt recesszióban és s szűkölő munkaerő kínálat mellett tudta elérni a magyar gazdaság. A közfoglalkoztatottak száma egy év alatt 6 ezer fővel, 66 ezer munkavállalóra csökkent. A külföldön dolgozó ingázók 108 ezren voltak szeptemberben, ez jelentős, 18 ezer fős növekedés egy év alatt. (Ennél lényegesen többen dolgoznak külföldön, de ők nem ingáznak, hanem ott is laknak – rájuk nem lát rá a magyar munkaerőstatisztika.) Eközben a hazai elsődleges munkaerőpiacon 13 ezer új állást létesült egy év alatt – így emelkedett a foglalkoztattok száma 54 millió 562 ezer főre.
Az elemzők szerint nincs semmi meglepetés, illetve új információ a szeptemberi munkaerőpiaci adatokban, a foglalkoztatás továbbra is meglehetősen stabil az egy éve tartó gazdasági visszaesés ellenére. Lépten-nyomon tetten érhető a szűkös munkaerőkínálat, ami kikényszeríti a munkáltatókból a béremeléseket, ez jó hír a munkavállalóknak, viszont aggasztó az ár-bér spirál, vagyis az infláció miatt az elemzők szerint.
Jól jelzi a munkaerőpiac feszességét, hogy gyakorlatilag elfogyott a munkaerőtartalék: a KSH számítása szerint a potenciális tartalék száma 286 ezer fő volt a harmadik negyedévben a 4,6 millió foglalkoztatottal szemben.
GKI: vendégmunkások helyett átképzés kell2015-ben a potenciális munkaerőtartalék még közel félmillió ember volt, míg 2010 harmadik negyedében a 3,9 millió foglalkoztatottal szemben 718 ezer lehetséges munkavállaló állt. Ebből látható, hogy valóban kimerültek a magyar munkaerőpiac belső forrásai, van 286 ezer munkavállaló, aki bevonható a foglalkoztatásba, már ha képzettségben, szaktudásban megfelel a munkáltatónak és munkát is keres. Nem véletlen, hogy a kormány az elmúlt egy évben szakított a korábbi migrációellenes politikájával és a vendégmunkások betelepítése mellett tette le a voksát. Ugyan a 2024-es választások közeledtével lecsavarta ezt a kérdést – szembesülve az általa gerjesztett idegenellenességgel –,
nagy valószínűséggel a választások után a vendégmunkások érkezése újra napirendre kerül, mert ez gazdasági kényszer.
A KSH szerint tovább sem tipikus az atipikus foglalkoztatás, vagyis az otthoni munkavégzés: a bő 4,5 millió hazai munkavállalóból rendszeresen 156 ezer, alkalmanként további 192 ezer fő dolgozott – vagyis 348 ezer munkavállaló. Egy évvel ezelőtt 313 ezer fő dolgozott távmunkában, így a tendencia a növekedés. A Covid-19 járvány előtt – 2020 januárjában – viszont még csak 190 ezer alkalmazott dolgozott otthonról, ehhez képest már jelentősebb a növekedés.
Teljes a zűrzavar, politikai okok állhatnak a vendégmunkástörvény visszavonása mögöttEgyre tudatosabban különítik el a cégek az ázsiai munkaerőt a magyar munkavállalóktól, veszélybe kerülhetnek az eddigi szakszervezeti vívmányok