- Szergej Lavrov után Szijjártó Péter is beszédet mondott Minszkben, bár tudja, hogy „súlyos bírálatokra” számíthat

Minszkbe utazott Szijjártó Péter külügyminiszter csütörtökön, ahol az Eurázsiai Biztonsági Konferencia megnyitóján arról beszélt, azonnali tűzszünetre és béketárgyalásokra van szükség Ukrajnában, ugyanis minden egyes nappal több ember hal meg és nagyobb pusztításra kerül sor, amíg csak tart a háború.

A magyar tárcavezető a belarusz és orosz kollégája, Szjarhej Alejnyik és Szergej Lavrov után beszédében kiemelte, hogy az európaiak, köztük a magyarok már eddig is nagy árat fizettek az ukrajnai háborúért, annak ellenére, hogy azért nem felelősek. – Európai emberek halnak meg, európai infrastruktúra pusztul. És mi, magyarok nem akarjuk, hogy több ember haljon meg és több pusztítás történjen – jelentette ki, hozzáfűzve, hogy a magyarok minél hamarabb békét akarnak. – Nem értünk egyet azokkal, akik szerint a béke feltételei és körülményei idővel javulni fognak. Minden egyes nappal, amíg tart ez a háború, több ember hal meg és több pusztításra kerül sor – tette hozzá.

Majd megismételte, hogy a konfliktusnak nincs megoldása a harctéren, csak a tárgyalóasztalnál. – Ezért a kommunikációs csatornákat nyitva kell tartani, enélkül a békének még a reményét is feladjuk, és mi nem akarjuk feladni a béke reményét.

– mondta, és leszögezte, hazánk számára a legrosszabb forgatókönyv a világ újbóli blokkosodása lenne, mivel ezen Közép-Európa mindig rajtaveszített. Ehelyett a civilizált, pragmatikus együttműködés helyreállítására lenne szükség Kelet és Nyugat között.

Szijjártó szerint három dologra lenne szükség ahhoz, hogy Európa képes legyen megtalálni a megfelelő válaszokat a kihívásokra és el tudja kerülni a helyzet további romlását:

• a háború mielőbbi lezárása Ukrajnában, tűzszünetet kell kötni és béketárgyalásokat kell indítani,

• a civilizált párbeszéd helyreállítása Kelet és Nyugat között,

• visszatérés a kölcsönös tiszteleten, észszerűségen alapuló párbeszédhez a ideologizált és túlpolitizált viták helyett.

Hazánk kész továbbra is mindezen célokért dolgozni - jelentette ki.

„Tetszik vagy nem, ez tény”

A miniszter arról is beszélt, hogy mára összeomlott az európai gazdasági növekedés modellje, amely a magasan fejlett nyugati technológiák és a viszonylag olcsó keleti energiahordozók kombinációján alapult, ennek következményeként Európában négyszer többet kell fizetni a földgázért, mint az Egyesült Államokban, és háromszor többet az áramért, mint Kínában.

Problémának nevezte, hogy olyan rendkívül gyakorlati ügyek váltak politikai és ideológiai viták túszává, mint az energiaellátás. „Mi a biztonságos energiaellátásra a fizikai valóság kérdéseként tekintünk, nem politikai kérdésként” – mondta, hozzáfűzve, hogy

Ezt követően kiemelte, hogy miközben egyesek az európai és kínai gazdaság szétválasztását sürgetik, Magyarország nagy sikereket ért el azzal, hogy fontos találkozási ponttá vált az egymástól kölcsönösen függő keleti és nyugati gazdaság között. Itt jó példaként említette az európai gazdaság gerincoszlopának számító autóipart, amelynek elektromos átállása nem lehet sikeres a keleti beszállítók nélkül. „A keleti és a nyugati gazdaság kölcsönösen függ egymástól. Tetszik, vagy nem tetszik, ez tény” – húzta alá.

Szijjártó azt mondta, a globális biztonság a legrosszabb formájában van ma a hidegháború lezárulása óta. Kiemelte, két olyan háború is zajlik, amely erre nagy hatással van, az egyik Magyarország közvetlen szomszédságában, Ukrajnában, a másik Európa közvetlen szomszédságában, Izraelben.

Szijjártó Péter a Facebook-oldalán csütörtök reggel közölte, hogy délután Grúziába, Tbiliszibe megy, ahol a kelet-nyugat együttműködés és az energiabiztonság kérdése lesz napirenden.