Újabb ellenséget vél felfedezni a magyar kormány, most éppen Bulgária a soros. Az uniós ország azért került célkeresztbe, mert jelentős tranzitdíjat vetett ki a Török Áramlat bolgár részén továbbított orosz gázra. Energiahozzájárulásként megawattóránként (MWh), hozzávetőlegesen 100 köbméterenként 10 eurót kellene kifizetnie az orosz állami Gazpromnak a Török Áramlat bolgár részén továbbított gáz után. Ez a MWh-ként 45-50 eurós árra rászámítva meglepően komoly sarcnak számít. Egy ilyen intézkedés nehezen magyarázható piaci okokkal, ez politikai döntés, és mint ilyen, magyarázatra szorul. A bogár kormány ezzel úgymond revansot vesz az orosz gázcégen, amely korábban egyoldalú döntés nyomán elzárta a csapot Bulgária felé. Van másik ok is: nyomást akar gyakorolni a Török Áramlat haszonélvezőire, mint Magyarország és Szerbia, hogy nézzenek más beszerzési forrás után, s ne csak az orosz gázra támaszkodjanak.
A magyar külügy rögvest ellenséges lépésnek minősítette a tranzitdíj kivetését, és egyenesen az európai szolidaritás megsértésének és a magyar-orosz energetikai együttműködés megszakítására tett kísérletnek kiáltotta ki Bulgária döntését. Évente legalább 4,5 milliárd gáz érkezik hozzánk ezen a csövön és a szerbek is kapnak egy kisebb kontingest. Az Európai Bizottság illetékes biztosa is megszólalt halkan: az oroszok szankcionálását hagyják a testületre, nem kellenek magánakciók.
A leghangosabban Szijjártó Péter magyar külügyér támadja az tranzitdíjat. Ami azért meglepő, mert a kőbe vésett magyar-orosz gázszerződés ismert részletei szerint az árat e díjemelés nem befolyásolhatja, a határig a szállító állja a költségeket, az a Gazprom nyereségét csökkenti. Amelyik eddig fel sem emelte a hangját az ügyben. Így Szijjártóék immár sokadszorra is, az orosz érdekek szekértolóiként lépnek fel.