Noha a világon szinte senki sem él olyan területen, ahol teljesen tiszta levegőt lehet belélegezni, azok, akik a legszennyezettebb területeken élnek, a legkevésbé képesek a rossz levegő hatásai ellen védekezni. Ma 2,4 milliárd ember használ a főzéshez, fűtéshez olyan nem eléggé hatékony fűtőanyagokat, mint a kerozin, fa, trágya, faszén, szén. A váltás még annak tudatában is, hogy ez nagyon káros gyakorlat, nem megy egyszerűen. Ugyan az extrém szegénység az utóbbi két évtizedben történt felszámolásával a lakásokon belüli légszennyezésből eredő halálozási arányt a becslések szerint sikerült csökkenteni, de a fosszilis üzemanyagok és az ipari termelés okozta szennyezés egyre nagyobb és széleskörűbben jelentkező probléma - derül ki a BBC cikkéből. 2019-ben 300 ezerrel több ember halt meg idő előtt kültéri légszennyezés következtében, mint 2015-ben és 1,6 millióval több, mint 2000-ben.
A legnagyobb szennyezésnövekedés Dél- és Délkelet-Ázsiában mérték, ahol a szabályozások nem képesek lépést tartani az iparosodással: Kína és India a két legkitettebb ország. De a fejlettebb országokban, Európában és Észak-Amerikában is rosszabb a helyzet az alacsony jövedelmű rétegekben és/vagy az olyan kisebbségeknél, amelyek más területeken is hátrányban vannak.
Az elégetett szén, benzin és dízel a felelős a PM2,5 szennyezésért a levegőben, ezek olyan parányi részecskék, amelyek átmérője 2,5 mikrométer alatt van: ezek belégzéskor mélyen a tüdőnkbe kerülnek, innen átszivároghatnak a vérrendszerbe, és azután különböző gyulladásokat, hosszútávú, krónikus egészségügyi problémákat okozhatnak, amelyek rákkal, szív- és és tüdőbetegségekkel hozhatók kapcsolatba.
Még a magas jövedelmű országokban is a PM2,5 a vezető halálok, a környezettel kapcsolatba hozható betegségek következtében – mondta Stephen Polasky, a Minnesotai Egyetem professzora. Az USA-ban a levegőszennyezés miatti megbetegedések jelentősen visszaestek a tiszta levegőről szóló törvény, a CAA 1970-es meghozatala óta, például az ólmozott üzemanyagok kivezetése miatt, de a PM2,5 szennyezés még mindig a legmagasabb környezeti veszélyforrást jelenti - tette hozzá. Ráadásul ennek kockázata aránytalanul nagyobb a szegényebb, perifériás közösségekben. 2002 és 2015 között a PM2,5 szennyezésnek való kitettség 50 százalékkal csökkent az Egyesült Államokban, de az afrikai-amerikai közösségek kitettsége továbbra is nagyobb maradt, mint a nem spanyol ajkú fehéreké. Ők szennyezés előnyben vannak – állítja Polasky.
A jobb módúaknak van lehetőségük, hogy jobb levegőjű helyekre költözzenek, míg a feketék és a spanyol ajkúak azokon a területeken kénytelenek élni, ahol a szennyezések leginkább keletkeznek: városok sűrűn lakott nagyforgalmú, kevés zöldterülettel bíró negyedeiben, ipari létesítmények közelében.
Polasky és kollégái 131 ezer idő előtti 2015-ös halálesetet vizsgáltak, amit PM2,5 szennyezés okozott. 102 ezer ezek közül közvetlenül az üzemanyagokhoz volt köthető, 29 ezer más okokhoz, legfőképp erdőtüzekhez.
A különbségek nem csak kisebbségek, hanem az országok között is jelentősek. Az University College London kutatói, Karn Vohra és társai, 2008 és 2015 közötti műholdas felmérések aoeroszolmennyiségi adatait elemezték. Azt vizsgálták, hogy a légkörben lévő apró szemcsék, milyen mértékben nyelik el és szórják szét a fényt. Kiderült, a légszennyezés legjobban a leggyorsabban növekvő trópusi területeken lévő városokban nőtt. Régebben a fő szennyező ok a fölösleges növénymaradványok mezőgazdasági területeken való szezonális égetése volt, de a városok ma új korszakba léptek: a levegő minőségét a járművek, a házi tűzhelyek és a terjeszkedő ipari létesítmények rontják. Nagy a részarányuk a szénalapú erőműveknek és az erdőtüzeknek is a szennyezésben, ezek a problémák egyhamar nem fognak megszűnni.
A kormányoknak be kell látniuk, hogy az ipari növekedés minden áron való kergetése nem lehet prioritás, mert nagy kárt okozhat a sérülékeny közösségeknek - mutatott rá Polasky.
Amellett, hogy a szennyezés aránytalanul sújtja az alacsony jövedelmű és kisebbségi közösségeket, visszafogja a gazdasági növekedést is, mert csökkenti a produktivitást,
ez olyan kulcskérdés, amivel a kormányoknak világszerte mindenképpen foglalkozniuk kell. “A világ sok részén a levegőszennyezés mérése nem megfelelő, az emberek nem tudhatják, milyen levegőjű környéken élnek. De még ha van is mérés, akkor sincs feltétlenül tudomásuk a halálozási arányokról, így nem tudnak kielégítően gondoskodni magukról” - magyarázta Catherine Hausman, a Michigani Egyetem docense. Az állami intézkedések, ha vannak, nem megfelelőek, vagy nem eléggé gyakorlatiasak, különösen a hátrányos helyzetű területeken. Segíthet a dízel üzemű teherautók útvonalának elterelése, alacsony kibocsátású városi zónák kijelölése. Az amerikai Santa Monicában már zéró kibocsátású, igaz, csak 2,6 négyzetkilométeres terület is van, ahová csak elektromos meghajtású járművek hajthatnak be.
Indiában egy évvel ezelőtt fogadták el azt az ambiciózus tervet, hogy 2026-ra 40 százalékkal csökkentik a részecskeszennyezést, 169 városban pedig 10 ezer elektromos buszt fognak rendszerbe állítani. Kínában pedig már a világ egyik legnagyobb elektromos buszhálózata működik.
Három évvel tovább élnénk légszennyezés nélkül
Becslések szerint a Földön minden ember élettartama átlagosan három évvel hosszabbodna, ha a légszennyezés megszűnne – közölték a Szegedi Tudományegyetem kutatói, akik a területhasználat és a légzőszervi, valamint szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásában is szerepet játszó porszennyezés okait és változásait vizsgálták. Különösen komoly probléma ez a városokban, ahol aaz emberek láthatatlan gyilkosa a magas portartalmú, szennyezett levegő. A belélegzett por ugyanis légzőszervi, valamint szív- és érrendszeri megbetegedéseket és ebből eredő halálozást is eredményezhet, de ahogy az márciusban az M1-es autópályán történt, akár tömegbaleset is bekövetkezhet a levegő magas portartalma (porvihar) miatt hirtelen lecsökkenő látótávolság miatt.
Az SZTE Földrajzi és Földtudományi Intézetének kutatói arra a kérdésre keresték a választ, hogy milyen összefüggés mutatható ki a szálló por mennyisége és a városi területhasználat (beépített területek, parkok, vízfelületek) kiterjedése között. 1300 európai városi és város környéki mintaterületen vizsgálták a porszennyezés okait. Eredményeik szerint a hulladéklerakók, a bányaterületek, építési területek egész éven át kibocsátói a porszennyezésnek. A vízfelületek viszont épp ellenkező hatást fejtenek ki, egész éven át képesek megkötni a levegőben lebegő porszemcséket, ezáltal csökkenteni a szálló por mennyiségét.
A kutatásokban résztvevő Seyedehmehrmanzar Sohrab doktoranduszhallgató kifejtette, egyes területtípusok csak egy bizonyos időszakban fejtik ki portartalmat növelő vagy csökkentő hatásukat. A zöldfelületek, mint a parkok, erdők, cserjés területek lombozata kizárólag késő tavasszal és a nyári hónapokban képes jó porfogóként megkötni a szálló por egy részét. Nem meglepő, hogy minél magasabb a beépített területek (lakóterületek) aránya, annál nagyobb a városi levegő porterhelése. Ám ez a hatás kizárólag az októbertől áprilisig tartó fűtési időszakban érvényesül.
A legérdekesebb összefüggést a közúthálózat kiterjedése és a levegő havonkénti átlagos szálló portartalma között találták. A fűtési szezonban kimutathatóan alacsonyabb a szálló por koncentrációja a közutak környékén, mint a beépített területen. Ez a jelenség a közlekedő járművek menetszelével magyarázható. Télen ugyanis a fűtés miatt a lakóterületek környékén nagyon magas a levegő portartalma. Ekkor a járművek mozgása miatt kialakuló szél “kitakarítja” az útmenti területek levegőjét. Ezzel szemben nyáron már – szinte kizárólagos szennyezőforrásként – a közúthálózat növeli a városi és városkörnyéki területek porszennyezését – közölte Szilassi Péter egyetemi docens.
