Genetikai alapja van annak, tud-e valaki szigorú vegetáriánus, vegán lenni, azaz csak növényi eredetű ételeket fogyasztani - állítja a Nabeel Yaseen, a Northwestern University professzora vezetésével írt tanulmány, mely a PLOS One tudományos és orvosi szaklapban jelent meg. Egy korábbi kutatás szerint a megkérdezettek több okot soroltak fel, hogy miért mellőzik az állati eredetű élelmiszereket. Ezek között volt egészségügyi megfontolás, állatokkal való törődés, a környezetvédelmi aggodalmak, és vallási korlátozások. De még a vegetáriánusok csaknem fele is eszik legalább alkalomadtán húst. “Ez azt jelenti, hogy még azok is, akik szeretnének csak növényeket enni, nem tudnak szigorúan a vegetáriánus diétához ragaszkodni” - mondta Yaseen Newsweeknek. Korábbi kutatások már kimutatták, hogy az élelmiszerválasztásnak vannak genetikai alapjai (lásd keretes írásunk), így Yaseem és társai arra voltak kíváncsiak, a vegánságot vajon meghatározzák-e gének.
Nagy Britannia biobankjának adatait felhasználva 5 324 elkötelezett vegetáriánust és 329 455 negyven és hatvankilenc év közötti húsevő embert azonosítottak. A kutatásokat a GWAS-módszerrel folytatták, amelynek során több ember genomját (teljes génkészletét) hasonlítják össze abból a célból, hogy kimutassák, van-e egy betegségnek jellemző genetikai háttere. “Három olyan gén van, amely a szigorú vegetáriánusokra szignifikánsan jellemző, és 31 olyan, amely feltehetően kapcsolatba hozható vele. Azt alapul véve, hogy mi ennek a három génnek a funkciója, azzal a feltételezéssel éltünk, hogy a vegetarianizmust kedvelők szervezete képes olyan zsírokat előállítani, amelyek a húsfélékben találhatók, amelyek hatással vannak az agyra. Ennek következtében ezek az emberek nem vágynak húsételekre" - mondta Yaseem.
Azonban több tudós is úgy véli, hogy az eddigi eredmények nem elegendők ehhez az állításhoz, mivel az étkezés egyfajta kultúra is, tehát nem szabad a kérdést csak a génekre leegyszerűsíteni. Másrészt a genomra kiterjedő elemzések révén ugyan kideríthetők bizonyos csoportokban genetikai minták és megfelelések, de ezek nem feltétlenül jelentik azt, az adott gének határozzák meg a megfigyelt viselkedést. “Az, hogy bizonyos emberek képesek ragaszkodni a vegetarianizmushoz, míg mások nem, kapcsolatban lehet genetikai különbségekkel, amelyek a zsírok anyagcseréjére vannak hatással, továbbá ezek hatásával az agyi funkciókra, de még további kutatások szükségesek. Mindenesetre a vegetarianizmus genetikai és pszichológiai alapjainak megértése hozzájárulhat a személyreszabott diéták kialakításához, és jobb húshelyettesítők előállításához” - magyarázta Nabeel Yaseem.
Az élelmiszerválasztásnak vannak genetikai alapjai
Egy júliusban megjelent tanulmány szerint 481 gén határozza meg azt, milyen ételeket kedvelünk általában, ehhez a kutatók szintén a Biobank adataival dolgoztak. “Néhány gén, amelyet azonosítottunk az érzékelési útvonalakkal hozható kapcsolatba, beleértve a szaglást, az ízlelést és a tapintást, és hatással lehetnek az agyi jutalmazó funkciókra is” - magyarázta Joanne Cole, a Coloradói Egyetem Orvosi Karának docense, a kutatócsapat vezetője. Az, hogy milyen ételt választunk, nagyrészt környezeti tényezőkre vezethető vissza: milyen kultúrában élünk, milyen a gazdasági helyzetünk, milyen élelmiszerforrásokhoz tudunk hozzáférni. Mivel a genetika jóval kisebb szerepet játszik, nagyon sok ember adatait kellett a tudósoknak vizsgálni, amelyekhez csak az utóbbi időben létrehozott adatbankokban lehet hozzáférni. Mindenesetre kiderült, 287 gén speciálisan egyes ételek, halak, gyümölcsök, tea, sajtok, alkohol fogyasztásával kapcsolatos, 197 pedig ételcsoportokéval, étkezési rendszerekkel, amelyek több ételféleséget kapcsolnak össze, mint például a mediterrán diéta. “A kutatásunk megmutatta, hogy az étkezési rendszerekben a genetikai hatások csak közvetetten fejeződnek ki, vagyis sok más tényező is alakítja azokat. Ez azt mutatja, milyen fontos, hogy az étkezési rendszereket ne csak önmagukban vizsgáljuk, mert ezek hatása az egészségünkre sok más tényezőtől is függ” - fejtette ki Cole.
