;

könyv;Bódis Kriszta;Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásár;

„Támogató édesapát tudhatott maga mögött ő is, én is”

- Álruhás önéletrajz

Az Istenhegy-trilógia második kötetében megelevenedik a XX. századi Magyarország. A nagy események mellett a mikrotörténetek, a tárgyi kultúra apróságai sem maradnak ki Bódis Kriszta izgalmas művéből.

Az őszi Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásár első napjának könyvbemutatói közt Bódis Krisztáé volt az egyik legnépszerűbb. A szerző Istenhegy-trilógiájának második kötetével jelentkezett. A Korzón a pokolba Tüdős Klára (1895–1980) regényes élettörténetének folytatása. Az első kötet, a Kisasszonyképző tavaly jelent meg, és lapunk tudósított annak Hadik Kávéházbeli bemutatójáról. Ahogy akkor, úgy most is többen érkeztek az eseményre a Van Helyed Alapítvány által felkaroltak közül – a szerző a hátrányos helyzetű gyerekek oktatásával, felzárkóztatásával foglalkozó, Ózdon működő szervezetnek a vezetője. Mindez elválaszthatatlan Bódis Kriszta írói munkásságától, Tüdős Klára élettörténetének bemutatását is amiatt tartotta fontosnak, mert szerinte a divattervező „csillagos ötösre vizsgázott emberségből”, amikor férjével, az egykori államtitkár Zsindely Ferenccel a II. világháború alatt közösen együttműködtek a svéd misszióval – közte Raoul Wallenberggel –, és több száz üldözöttet bújtattak istenhegyi villájukban.

A Korzón a pokolba könyvbemutatóján Németh Gábor író találóan „álruhás önéletrajznak” nevezte a trilógiát. – Nehéz nem így olvasni, olyan ez a trilógia, mintha valaki egy alternatív valóságban a személyiségét egy másik személyiségre vetítené ki – fogalmazott. Tüdős Klára életéről olvasva döbbent rá Bódis Kriszta a kettejük közti hasonlóságokra. – Ő is egy olyan különleges családba született, ahol megengedték neki, hogy önmaga lehessen, ez a XX. század elején ritkaságszámba ment. Támogató édesapát tudhatott maga mögött ő is, én is. Abban is rokonlelkek vagyunk, hogy több műfaj érdekelt bennünket. – Tüdős Klára táncolt, filmet forgatott és írt, jelmez- és ruhatervezőként is ismert volt, de pántlikaszalonja volt a leghíresebb. A szerző és könyvének főhőse között az igazi kapocs a másik emberért való cselekvés.

Bódis Kriszta számára Tüdős Klára élete két részre tagolódik: a megtérés előtti és utáni időszakra. – Az istenhegyi lakhely a megtérés előtt egy magyaros stílusú, népművészeti kincsekkel teli, az úri világot megtestesítő, pazar villa volt. Aztán amikor Tüdős Klára megtért, és a Nőszövetség elnökeként elkezdett embereket menteni, akkor az istenhegyi villát totálisan átalakította. Elajándékozta, eladta a bútorait, holmijait, és vaságyakkal rendezte be az impozáns épületet, hogy gyerekeknek, menekült zsidóknak nyújthasson szálláshelyet. Mindezt úgy, hogy a Gestapo épülete mellettük volt. Az istenhegyi villa fölött átment a front, a németek és az oroszok itt lőtték egymást, és mégis mindenki megmenekült – mondta el a szerző.

Amikor Tüdős Klára megtért, a Nőszövetség elnökeként elkezdett embereket menteni

Bódis Kriszta hangsúlyozta: a két megjelent könyv olvasható külön-külön is. Míg a Kisasszonyképző Tüdős Klára felnőtté válásának történetét írja le egy szinte idilli világban, addig a Korzón a pokolba egy hektikusabb időszakot ölel föl. A most megjelent kötet 1919-től 1941-ig, Teleki Pál öngyilkosságáig tart. A szerző a közgondolkodás terén erős párhuzamot érez a jelenkori Magyarország és az akkori állapotok közt. – Döbbenetes, hogy milyen veszélyérzet nélkül gyalogolunk a jólétben úgy, hogy körülöttünk háború dúl. És mi mégis egy korzón haladunk előre, éljük a mindennapi életünket. Pont ugyanezt a hétköznapi életet élik a regény szereplői is a két világháború között – vélte.

Németh Gábor méltatta azt az igényes részletességet, ahogyan Bódis Kriszta a kort leírja. – Fantasztikusan érzéki módon jelenik meg a tárgyi kultúra, a mindennapok világa, van a könyvben valami mellérendelés: fontosak a világtörténelem eseményei, az eszmék harca, de adott esetben az is fontos, hogyan kell megsütni egy lángost. Nem rangsorolsz – mondta a szerzőnek Németh Gábor –, és ez nagyon nyugtalanítóvá teszi a művet. – Remélem is – válaszolt Bódis Kriszta –, egy írónak az a dolga, hogy nyugtalanítson. A történelmünket, amiben most vagyunk, csak majd később írják meg valahogyan.

A könyvbemutató zárásaként a Van Helyed Alapítvány két tanulója, Zámbó Angéla és Váradi József egy-egy dalt énekelt el, melyek kapcsolódnak a Korzón a pokolba világához. Elhangzott az örökzöld Lili Marleen magyar verziója és Seress Rezső slágere, a Szomorú vasárnap.

Infó: Bódis Kriszta: Korzón a pokolba. Európa Könyvkiadó, 2023.

Egy jó könyvet adjatok, pénzt nem kérek – mondta a legutóbbi akciója után.