„A háború alatt minden egyes nap be kellett tenni egy új filmet. Sosem tudhatod, hogy sikerül-e pár felvételt biztonságos helyre juttatni. A történelmet azonban mindenképpen rögzíteni kell.” – olvasható a Harkivban élő Vladyslav Krasnoschchok fotográfustól, akinek fekete-fehér képein felrobbantott hidak, szétégett autók és sétáló katonák látszanak. A Capa Központ „Határátlépések. A képek politikája” című kiállításán húsz, különböző országbeli művész százötven fotója és videóinstallációja az ukrajnai háborút helyezi előtérbe. A művek számos módon mutatják be a borzalmakat, miközben a tárlat kérdéseket is intéz a látogatóhoz a fotóművészetben, a hírcsatornákon, a sajtóban és a közösségi médiában szereplő képek értelmezései kapcsán.
A kiállítás címe emellett utal arra, hogy az ukrán invázióig a területszerzést célzó agressziók csupán történelmi jelenségnek tűntek, hisz az ezredforduló utáni háborúk eddig az eszmékről és a befolyási övezetekről szóltak.
2014-ben azonban Oroszország lerohanta és elfoglalta a Krím-félszigetet, 2022. február 24-én pedig háborút indított Ukrajna ellen. A tárlat ezen témát fényképek segítségével vizsgálja, miközben rámutat arra, hogy azt mennyi oldalról lehet megvilágítani. A művek többsége pőrén mutatja be a háború valóságát, Evgeniy Maloletka 2022-es Mauripol ostroma című sorozatának például egyik, március 11-i képén egy felrobbanó lakóház látszik, miután az orosz hadsereg tankja tüzet nyitott a városban. Egy március 9-én készült, a World Press Photo 2023 versenyen Az év fotója díjat kapott képen az ukrán mentőszolgálat munkatársai és önkéntesek egy sérült terhes nőt menekítenek ki egy szülészeti kórházból, amely megrongálódott egy bombázás során – a nő és a gyermeke azonban később meghalt.
Lisa Bukreyeva sötét tónusú képekből és szövegekből álló naplója is a háború borzalmairól és családja életéről tudósít, az invázió ugyanis átírta a dokumentarista fotós mindennapjait: „A háború az emberiség legszörnyűbb megnyilvánulása. Egyetlen film, könyv vagy fénykép sem képes visszaadni azt a borzalmat, ami megtörténik. Még a háborúban élő ember sincs teljesen tudatában ennek a fájdalomnak, mert lehetetlen azzal együtt létezni – szó szerint”. Elena Subach 2022-es Székek című sorozatában már emberek sem szerepelnek, a fotós a nyugat-ukrajnai határátkelőnél azokat a székeket dokumentálta, melyeken a menekültek a kimerítő utazások után ültek, majd rajtahagyták a különféle holmijukat, a papírpohárjaikat, a levesestáljukat vagy a pokrócukat.
A tárlaton az ukrán környezet pusztítása is fókuszt kap két sorozaton. Nazar Furyk 2022 óta készített Határkő című képein a felszabadított területeket mutatja be közelről, hogy beszámoljon a megváltozott környezetről, az emberekről és az együttélésükről, így demonstrálva, hogy a háború milyen következményekkel jár. Maxim Dondyuk 2022-es Sebesült tájak című videóinstallációjában olyan kelet- és dél-ukrajnai területekről készült drónfelvételek sorozata látható, melyen bombázás alatt állnak vagy harcok színhelyei. Daniil Revkovskiy és Andriy Rachinskiy Égbolt. Invázió című rendhagyó videómunkája pedig az Ukrajna feletti égboltot mutatja be reggel, délután, este és éjszaka az orosz-ukrán háború előtt és alatt.
A tárlaton a világhírű amerikai fotográfus, Annie Leibovitz fotói is láthatók, melyeken Olena Zelenszkaja, Ukrajna first lady-je szerepel ukrán katonákkal együtt katonai felszerelések roncsai előtt vagy a férjével, Volodimir Zelenszkijjel egy hivatali irodában. A képek ugyanazt a gondosan megkomponált stílust hozzák, mint amit a fotóstól a korábbi munkáin is megszokhattunk. Sokak azonban felháborítónak tartották az alkotásokat, hiszen azok divatfotókra emlékeztetnek, másrészt ténylegesen a Vogue divatmagazinban jelentek meg. A tárlaton egy tableten el is olvashatjuk, hogy az Instagram-felhasználók között milyen pozitív és negatív reakciókat váltott ki az egyik Olena Zelenszkaját ábrázoló kép.
