Egy kórház lebombázása akkor is háborús bűn, ha nem szándékos. Háborús bűn, függetlenül attól, hogy egy ország reguláris hadserege követte el terrorellenes hadjárata során vagy valamely „szabadságharcos” terrorcsoport rakétája sül be és durran szét véletlenül a kilövési színhely közelében lévő kórháznál. Olyan emberiség elleni bűntett, amit nem lehet szó nélkül hagyni, ami ellen nem lehet eléggé hangosan tiltakozni, amiről nem lehet érzelemmentesen nyilatkozni.
A felelősség automatikus deklarálása viszont már bonyolultabb kérdés, e tekintetben talán - legalábbis nemzetközi szervezetek és országok vezetői részéről - több bizonyíték kellene, mint egy, a saját népét évtizedek óta cinikusan, szisztematikusan élő pajzsként használó terrorszervezet puszta szavai.
De hiába keresünk észérveket ott, ahol évtizedek óta csak az előítéletek irányította érzelmek uralkodnak. Márpedig az izraeli-palesztin konfliktus ilyen.
A több száz áldozatot követelő, gázai baptista fenntartású kórházban bekövetkezett kedd esti robbantás kapcsán is azonnal sorjázni kezdtek a muszlim államok vezetőinek Izraelt felelőssé tevő nyilatkozatai, tömegek kezdték ostromolni az izraeli nagykövetségeket. Az arab médiát a szörnyűséges tragédia uralja - ez jogos. Az viszont már aligha, hogy egyszerűen eltekintenek az izraeli hadsereg drónfelvételekkel, az Al Dzsazíra pánarab hírtelevízió élő közvetítésének képeivel, sőt, Hamász terroristák lehallgatott egymás közötti beszélgetésének hanganyagával alátámasztott cáfolatától, és nem sietnek háborús bűnnel megvádolni a bizonyítékok szerinti elkövetőt, az Iszlám Dzsihád terrorszervezetet.
A muszlim vezetők - köztük a NATO második hatalmának, Törökországnak az elnöke - nem vonták vissza elsietett vádjaikat, az arab világ forrong, a Hezbollah "harag napját" hirdetett. Izrael felelősségét a kórház lebombázásában egyelőre a Hamász terrorcsoport közlésén túl semmi sem támasztja alá. De ez lényegtelen ott, ahol a gyűlölet és bosszúvágy már mindent felülírt. A „harag napja” valójában évtizedek óta tart, és minden arra mutat, egyhamar nem is lesz vége.