A közelmúltban végzett kutatás szerint hét felnőttből és nyolc gyerekből egy-egy válik függővé ultrafeldolgozott élelmiszerektől. A szakértők szerint ezeket figyelmeztető jelzésekkel kellene ellátni - olvasható a The British Medical Journal című folyóiratban.
Az agyoncukrozott, túlságosan megsózott, magas szénhidrát és zsírtartalmú, mesterséges aromákkal teletömött kalóriabombák az úgynevezett ultrafeldolgozott élelmiszerek. Ilyenek többek között a gyári fagylaltok, kekszek, chipszek, a szénsavas és cukros üdítők, a készételek, ezek rákot, elhízást, szív- és érrendszeri betegségeket is okozhatnak. Az ilyen ételek fogyasztása egyre nő, az Egyesült Királyságban és az USA-ban már az általános étrend több, mint felét teszik ki. Sokan már olyan mértékben fogyasztják ezeket, hogy megfelelhetnek a szerhasználati zavarok diagnózisához szükséges kritériumoknak, aminek konkrétan meghatározott jellemzői vannak: intenzív vágyakozás, elvonási tünetek, mértéktelen fogyasztás. Ugyanúgy, mint az alkohol, cigaretta, drogok esetében. Jellemző az is, hogy a függők akkor sem állnak le, ha már túlsúlyosak, ha kontrollálhatatlan evési kényszerük van, hanyatlik mentális és fizikai egészségük, csökken életminőségük. Azt, hogy a jelenség globális, manapság már 36 országból származó 281 tanulmány bizonyítja.
Tudományos bizonyítékok támasztják alá, hogy az ultrafeldolgozott élelmiszerek növelhetik a rák kialakulásának kockázatát. Kutatók azt találták, hogy 10 százalékkal magasabb ultrafeldolgozott élelmiszer fogyasztása 2 százalékkal növeli a rák kialakulásának kockázatát és 6 százalékkal növeli a rák okozta halálozást. Más tanulmányok kapcsolatot találtak az ultrafeldolgozott élelmiszerek és a szív- és érrendszeri megbetegedés, a 2-es típusú cukorbetegség, valamint elhízás között.
A tudósok szerint, ha egyes szénhidrátokban és zsírokban gazdag élelmiszereket hivatalosan is addiktívnak nyilvánítanának, az segíthetne közegészségügyi előrelépéseket elérni. “Annak beismerése, hogy az összetett gyártási folyamat során előállított élelmiszerek tartalmaznak addiktív anyagokat, segíthetné az emberek egészségi állapotának javítását az egész világon” - mondta Ashley Gearhardt, a tanulmány szerzője, a Michigani Egyetem pszichológia professzora. A tény pedig hozzájárulhatna ahhoz, hogy további kutatásokat lehessen folytatni. A kutatások azért is fontosak, mert néhány szakember szerint ezeket az ételek igazságtalanul démonizálják, bár a vizsgálatokat ők is szükségesnek tartják. A kutatások szerint a szénhidrátok és zsírok épp úgy aktiválják az agy jutalmazó rendszerét, mint a nikotin és az alkohol, ezen kívül segít a függőség kialakulásában az a gyorsaság is, ahogyan az ulrafeldolgozott élelmiszerek ezeket az anyagokat a bélrendszerbe juttatják.
Az adalékok is hozzájárulhatnak a függőség kialakulásához: noha csak ízesítők, vagy étvágygerjesztők, tehát önmagukan aligha alakítják azt ki, komoly megerősítőivé válhatnak a kalóriák hatásának a bélrendszerben. A tudósok azonban azt is hangsúlyozzák, hogy nem minden élelmiszer okoz függőséget, de a kutatások fontosak a klinikai hatások, a társadalmi megítélés terén.
Hogyan lehet megállapítani egy élelmiszerről, hogy ultrafeldolgozott? Meg kell nézni az összetevőket a csomagoláson, általában az 5 összetevőnél többet tartalmazó, ismeretlen összetevőt tartalmazó vagy frissként jelölt, de hosszú eltarthatósággal rendelkező élelmiszerek ultrafeldolgozottak. Ezek a szabályok vonatkoznak a természetesként, vegánként, vegetariánusként, egészségesként vagy alacsony kalóriatartalmúként megjelölt élelmiszerekre is.
Megoldás a függőség kezelésére
Minden szakértő egyetért abban, hogy ezt a fajta függőséget sem lehet egyedül megoldani. "Az emberek kétségbeesetten próbálnak változtatni az étellel való kapcsolatukon, de a vonzás túl erős" - mondja Gearhardt. "Ezért meg kell változtatnunk a környezetet és elszámoltathatóvá kell tenni az élelmiszeripart". A kutatók példaként említik az egyes országokban már alkalmazott megoldást: több mint 100 országban adót vetnek ki a cukros italokra, ami a tanulmányok szerint 15 százalékkal csökkenti a fogyasztást. A termékek összetételét át lehetne alakítani, hogy az ultrafeldolgozott ételek kevésbé legyenek károsak. Az Egyesült Királyságban a 2000-es években és a 2010-es évek elején futó sócsökkentési program hozzájárult a nátriumbevitel 15 százalékos csökkenéséhez, valamint a stroke és a szívbetegségek okozta halálesetek 40 százalékos csökkenéséhez. Már több mint húsz országban van figyelmeztető felirat az ultrafeldolgozott élelmiszereken; rövid távú tanulmányok szerint ezek jelentősen csökkentik a vásárlásokat.
