Szociális tűzifaprogram lesz, hatósági áras viszont nem – ezzel a kurta mondattal tette világossá Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy családok ezreit hozzák nehéz helyzetbe. A kedvezményes hatósági tarifa gyors kivezetését ugyanis nem követi a szociális program kiszélesítése, holott a faárak az egekbe szöktek az elmúlt két évben.
Szociális tűzifát a jellemzően 5 ezer lakosúnál nem népesebb települések kérhetnek, az önkormányzatnak kell rá pályázni, és keményfából legfeljebb 2 köbméter, lágy lombos tűzifából 3 köbméter járhat ingyen egy-egy rászoruló családnak. Ezzel szemben a hatósági áras fát rászorultságtól függetlenül lehetett megvásárolni. Az ársapkát tavaly szeptember 19. és 2023. április 15. között alkalmazta a kormány az állami erdészeti társaságok által forgalmazott tűzifára. Ám, ahogy lapunkban is megírtuk, a programhoz nem volt elég erdész, fakitermelő és fuvaros. Sokan voltak, akik a tavaly ősszel megrendelt és kifizetett fát még idén tavasszal sem kapták meg. Ráadásul a hatósági árban sem a fa kiszállítása, sem annak darabolása nem tartozott bele. Az olcsó tűzifa iránti óriási igényt jelzi viszont, hogy mindezen nehézségek ellenére is sokan éltek, vagy éltek volna ezzel a lehetőséggel.
Az Agrárminisztérium lapunk kérdésére most azt írta, hogy a hatósági áras program alatt összesen bő 1 253 000 köbméter tűzifára fizettek be az állampolgárok, több mint 170 000 háztartásból.
A hatósági ár kivezetésének hatásait enyhíthetné a szociális tűzifaprogram, ám Földi Judit, a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a mezőgazdasági bizottság alelnöke szerint ez a támogatás édeskevés, a kormány mindössze egy szoba fűtésére elegendő tűzifát biztosít az általában eleve rossz szigetelésű, elavult fűtőberendezést használó háztartások részére. Földi Judit megjegyezte: 2018 óta nem emelkedett a program keretösszege, – ez 5 milliárd forint – pedig azóta az Európa-rekorder orbáni infláció hatása a tűzifát is elérte. Így vagy egyre kevesebb tüzelőanyag jut egy-egy háztartásnak, vagy egyre kevesebbeknek jut egyáltalán belőle. Ennek szerinte környezetvédelmi szempontból is lesz következménye: a családok, rákényszerülnek, hogy bármit elégessenek, ami a kezükbe kerül.
A fa ára valóban sokat emelkedett, két év alatt csaknem a duplájára nőtt.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján idén augusztusban 100 kilogramm tűzifa 8270 forint volt, tavaly ugyanekkor 5030 forintba került, 2021-ben pedig 4370 forintot kértek „100 kilogramm egységes fűrészelt tűzifáért”. A hivatal és a minisztérium más mértékegységet használ, de összehasonlításképp: 1 köbméter tűzifa 800-1400 kilónak felel meg, a fa fajtájától, nedvességétől, vastagságtól függően.
– Ezt a telet viszonylag olcsón megússzuk, ugyanis még januárban regisztráltunk a hatósági áras tűzifára, kértük mind a tíz köbmétert, 190 ezer forintot kellett érte fizetnünk, s még jókor, augusztusban ki is hozták – mondta láthatóan elégedetten a törökkoppányi Ilonka néni.
Házuk kifűtéséhez tavaly, az enyhe tél miatt elég volt úgy 13 köbméter fa, ez persze nem azt jelentette, hogy minden helyiségben duruzsolt a kályha, a négy szobából kettőben volt meleg, plusz a konyhában és a fürdőszobában. Mivel úgy készülnek, hogy az idén nem lehet még egyszer olyan szerencséjük az időjárással, mint az elmúlt fűtési időszakban, 15 köbméterrel terveznek, vagyis öt köbmétert normál áron kellett beszerezniük. – A hatósági áras fából a puhát kértük, a kiegészítésnek viszont keményet vettünk, még, ha 43 ezer forint is volt köbmétere, de keverve a kettőt jobb lesz a hatásfok – folytatta a somogyi kistelepülésen élő nyugdíjas asszony. – A fa árára rájött a szállítás, s mivel a férjem szíves, kellett egy ember, aki behordta és felhasogatta, ez még nagyjából plusz 50 ezerbe került, vagyis úgy 260-270 ezer volt az újabb költség. A kettőnk nyugdíja 211 ezer forint, vagyis a télen elfűtjük több mint kéthavi járandóságunkat. Viszont, ha úgy nézzük, a hatósági ár miatt spóroltunk vagy 200 ezret, jövőre nem is tudom, mi lesz, majd csak az egyik szobát fűtjük.
Bábonymegyeren Lajos bácsiék szerényebben tudtak csak költekezni. Tavaly ők is megigényelték a hatósági áras fát, s mivel idejében léptek, már novemberben megkapták, ám, miután anyagi lehetőségeik csak hat köbmétert engedtek, el is fogyott az utolsó hasábig.
– Márciusban szerettünk volna még egy nagyobb adagot rendelni, de csak három köbméterre volt pénzünk – sóhajtott Lajos bácsi. – Így viszont még legalább öt köbméter kell majd, egyelőre gyűjtögetünk, mert mindennel együtt úgy 150 ezerbe kerül, a mama nyugdíja 87 ezer és az enyém sem sokkal több, és azért ennünk is kell, meg ott a sok gyógyszer. Szerencsére eddig nem kellett fűteni, máskor bizony előfordult már, hogy szeptember végén be kellett gyújtani. A nyolc köbméter nem lesz elég a télre, de remélem, megint kapunk szociálisat is, azzal kihúzhatjuk. Szerencsére kicsi a ház, ha le lenne szigetelve, még meleg is lehetne, de látja, ezek a falak nem tartanak szinte semmit, fűtjük az udvart rendesen.
– Beosztással élünk, a tisztaszobát nem fűtöm, az előszobát se, de nagy a konyha, van benne egy ágy, ott a tv is, meg a kályha, úgyhogy elég télen azt az egy helyiséget fűteni. Ha kitárom a fürdőszobaajtót, ami szerencsére innen nyílik, akkor oda is bemegy a meleg. Még a tavalyi fából is maradt egy kicsi, úgyhogy talán kihúzom ezt a telet is – mondja az észak-borsodi törpefaluban, Debrétén egyedül élő 82 éves Juhász Jánosné. Az itteniek szerencsésebbek, mint az országos átlag, az önkormányzatnak ugyanis van egy erdőterülete, így évente ebből 5 köbméternyi tűzifát ingyen adnak a helyieknek. Ráadásul, ha ez elfogy, akkor kedvezményes, a piaci árnál alacsonyabb összegért vehetnek még a saját erdejükből.
Lignitveszélyt hozhat a drágulás
Csőgér Bálint, a Heves megyei Nagyvisnyó polgármestere szerint náluk az emberek megpróbálnak rugalmasan alkalmazkodni a változó piaci viszonyokhoz. – Átéltünk már több „ciklikusságot”: amikor a rendszerváltás után sokan áttértek a kényelmesebb gázra, óvatosságból azért megtartották a cserépkályhákat, és a kazánokat is a vegyes tüzelésű típusokból szerezték be. Így aztán most is tudnak variálni, ha olcsóbb a fa, mint a gáz, akkor azt választják, de ha nem éri meg – és ehhez tegyük hozzá a tüzeléssel, hasogatással járó kellemetlenségeket is –, akkor visszaváltanak majd a konvektoros fűtésre – mondja. A tűzifavásárlási hajlandóságot a szén ára is befolyásolja, hiszen ha az kedvezőbb, fa helyett azt választják. A polgármester egyedül attól tart, hogy néhányan az esetleg meglóduló árak miatt a lignit felé fordulnak, nem mérlegelve, hogy annak fűtőértéke alacsonyabb. Ráadásul, ahogy helyben sokan fogalmaznak: ennek szaga fertelmes, olyan, mintha egy kénesen savanyú szagot árasztó dögkút mellett laknának.
A Bükk-hegység környékén egyébként ma is sok faluban választják a családok azt a lehetőséget, hogy úgymond saját maguk termelik meg a tüzelni valót. Az erdészet csak kidönti a fákat, de a méteres rönkökre vágás, a szállítás költsége a vevőt terheli. Ilyenkor a fa ára köbméterre vetítve nagyjából feleannyi, mintha a fatelepen vásárolná meg valaki, de hozzá kell számítani a fűrészelés során elhasznált gázolaj, az elkopott láncok költségét, na meg a fuvardíjat is, még ha a saját munkaerő árát ilyenkor senki se strigulázza. Ráadásul ez a módozat nem jöhet szóba azoknál az egyedül élő időseknél, akiket leginkább sújtanak a tűzifaár-emelkedések. - Doros Judit
