Megállapodást javasolt a Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) egy elvált apa ügyében. A strasbourgi testület úgy vélte, egy gyermekelhelyezési perben súlyosan sérült a férfi magán- és családi élet tiszteletben tartásához való joga, és a magyar állam ezt 7000 euró sérelemdíjjal kompenzálhatja. Az apa elfogadta az ajánlatot, már csak az a kérdés, hogy az állam is így dönt-e. Ha nem, akkor megindul a per, és a bíróság kötelező érvényű ítéletet hoz, ami viszont csak 7-8 év múlva várható.
Az ügy előzménye: az apa a gyermekelhelyezési perben fia felügyeleti jogát, vagy legalább tisztességes kapcsolattartást szeretett volna elérni. Ezt az időközben Baranya megyébe költözött anya és az ottani bíróság megakadályozta. Az anya az apa ellen nevelte a gyereket, amit egy előkerült hangfelvétel egyértelműen bizonyított is, ám a bíróság ezzel nem foglalkozott. A fiú az apja ellen fordult, különféle bűncselekményekkel, ittas vezetéssel, kábítószer fogyasztással vádolta meg. A bíróság által kirendelt, a gyermekekre szakképesítéssel nem rendelkező igazságügyi szakértő erre a viselkedésre nem talált magyarázatot. A testület végül úgy határozott: az akkor már két éve nem működő ideiglenes láthatást véglegesre változtatja, és a férfi kéthetente mindössze 2 órát találkozhat felügyelet mellett a kamasz fiával. A jogszabály szerint ez akkor lenne indokolt, ha valamilyen felróható magatartás, például bántalmazás miatt óvni kellene a gyereket. Ebben az esetben erről nem volt szó.
Az Apák az Igazságért Egyesület az apa nevében alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz a magán- és családi élet, a kapcsolattartás tiszteletben tartása alapjogának sérelmére hivatkozva. Az Alkotmánybíróság azzal az indokkal utasította vissza a jogerős ítélet megsemmisítésére irányuló indítványt, hogy a férfit alapjogi sérelem nem érte, nem sérül a tisztességes eljáráshoz való joga, de a magán- és családi élete, a kapcsolattartása tiszteletben tartásához való joga sem. Az egyesület ezt követőn fordult a strasbourgi bírósághoz.
A fővárosban élő apát az Apák az Igazságért Egyesület képviselte a hazai, majd a strasbourgi testület előtt. Az egyesület egyik alapítója, Kalmár László György lapunknak elmondta: a strasbourgi bíróság a rendkívüli leterheltség miatt először megvizsgálja a hozzá érkező panaszt, és ha megállapíthatónak véli a jogsérelmet, a korábbi ítéletek alapján javaslatot tesz a vita rendezésére, ebben a konkrét esetben a sérelemdíjra. Megjegyezte: a gyakorlatban az EJEB által javasolt egyezséget a magyar állam szinte mindig, a kérelmező felek pedig többnyire elfogadják.
Kalmár László György úgy fogalmazott: számos hasonló esetük van, mert a bíróságok csak ritkán lépnek fel a „szülői elidegenítés” ellen. Szerinte a férfiak hátránnyal indulnak egy vitás gyermekelhelyezési perben, a hosszú eljárás alatt pedig végérvényesen megromlik kapcsolatuk a gyerekükkel.
