Bulgária drámaian megemelné az orosz földgáz szállítási díját – üzente péntek délután Moszkvából Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter szerint a „tisztázatlan hátterű és egyelőre nehezen megérthető tartalmú” bolgár jogszabály a fizetés elmaradását a továbbítás leállításával torolná meg. Ezt a magyar-orosz energetikai együttműködés ellehetetlenítését célzó, újabb kísérletnek tartja. Az, hogy egy európai uniós állam veszélyeztesse egy másik tagország földgázellátását, „egészen egyszerűen” ellentétes az európai szolidaritással, az európai szabályokkal - szögezte le. A kormány a bolgár és a szerb vezetéssel együtt lépéseket tesz azért, hogy Bulgária ne hozhassa nehéz helyzetbe Magyarországot és Szerbiát.
Kétségtelen: a 2021 vége óta érvényes, évi 4,5 milliárd köbméter orosz gáz vásárlására vonatkozó magyar-orosz szerződés értelmében évi 3,5 milliárd köbmétert az akkor átadott török-bolgár-szerb útvonalon kapunk. Bár Moszkva, tavaly áprilisban, mondvacsinált okokból, számos más EU-tagállam mellett az addig főleg orosz gázt vásárló Bulgária ellátását is leállította, Szófia biztosított afelől, hogy a rajtuk keresztüli szállításokat nem fölözik le. Erről bolgár politikusok idén többször is biztosították Szijjártó Pétert. Az ottani vezetékrendszer bővítését ugyanakkor idén a külügyér nem az orosz, hanem a tervezett azeri gázbeszerzés érdekében szorgalmazta.
A Portfolio számításai szerint egyébként a bolgárok megawattóránként 10,2 eurós adót vetnének ki a gázra, ami a fűtőanyag mostanság 50, de nemrég még 23 eurós tőzsdei ára tükrében, tetemes. A lap számításai szerint a lépés az orosz gázbeszerzést végző, állami MVM számára mintegy 150 milliárdos többletkiadással járna.
Más elemzők szerint ugyanakkor az európai gázszolidaritást a magyar kormány meglehetős rugalmasan értelmezi. Orbán Viktor tavaly, amikor az EU jó részét érintő orosz gázzár ellenére jelentős méretű tárolórendszerünket nem töltöttük tele, úgy fogalmazott, másnak nem tárol gázt. Emellett, egyedüli tagországként, Brüsszel legtöbb közös gázkezdeményezését is elgáncsoltuk. Mindezek ellenére az orosz gázt tavaly az összes érintett tagállam, hatalmas erőfeszítés révén, de végül fennakadásmentesen, más – főleg nyugati – forrásokkal pótolta. Sőt, mára, rajtunk kívül, az orosz gáztól el nem zárt tagállamok is váltottak, illetve gyors leválási menetrendet hirdettek.
Ehhez képest Szijjártó Péter Moszkvában változatlanul azt hangoztatta, hogy Magyarország energiaellátása „fizikailag lehetetlen orosz források nélkül”. Így hitet tett gáz-, olaj- és fűtőelem-beszerzésünk fenntartása mellett. Sőt, az Ukrajna elleni orosz támadást nem említve, másokat is erre buzdított.
Idén az ukrán és horvát olajszállítási díjak is jelentősen ugrottak.
Rés a falon
Szijjártó Péter Moszkvában kiállt a Paksi Atomerőmű orosz bővítése mellett is. Megismételte: Magyarország megakadályoz mindennemű, Moszkva-ellenes nukleáris kereskedelmi korlátozást célzó, brüsszeli tervet. A paksi beruházás nemzetköziségének bizonyságául említette például, hogy a most zajló résfalazást amerikaiak végzik. Ehhez képest a fővállalkozói feladatok ellátó, orosz állami Roszatom augusztusi közleménye szerint a résfalat a német hátterű Bauer Magyarország építi.
