A szűkös megélhetéséhez havi nettó 250 ezer forintra, az átlagos megélhetéshez 400, a gondtalan élethez már nettó 600 ezer forintra van szüksége egy embernek – ez derült ki az Egyensúly Intézet szubjektív szegénység trendjeit vizsgáló 2023 szeptemberi felméréséből. Az átlagos élethez havi nettó 50 ezer, a gondtalan élethez pedig nettó 100 ezer forinttal többre van szükség, mint nyár elején – legalább is válaszadók szerint. A közvélemény-kutatás szerint magyar háztartások némileg pesszimistábbá váltak az elmúlt negyedévben: a korábbi, júniusi adatfelvételhez képest 6 százalékponttal nőtt azok aránya, akik bevételcsökkenéssel számolnak a következő három hónapban. Ugyanakkor a megkérdezettek a nominális jövedelmek érdemi növekedéséről számoltak be. Júniushoz képest 10 százalékponttal csökkent a legalább havi nettó 250 ezer forintot, azaz a szűkös megélhetéshez elegendő összeget keresők aránya.
Az Egyensúly Intézet júniusi kutatásához képest nincs jelentős elmozdulás a szegénységet mérő kérdések egyes dimenzióiban, de ha a friss számokat a 2022-es év végi eredményekkel hasonlítjuk össze, akkor jobb helyzet: kevesebbeknek okoz gondot a fűtésszámlák kiegyenlítése, a változatos étrend biztosítása, valamint egy 100 ezer forintos, hirtelen keletkező kiadás kiegyenlítése. Érdemes azonban rámutatni, hogy a magyarok harmada nem tudja előteremteni a szűkös megélhetéshez szükségesnek tartott minimális összeget, továbbá a lakosság 28 százaléka egyáltalán nem tudna megbirkózni egy 100 ezer forintos azonnali váratlan kiadással. A felmérés szerint további 41 százalékának problémát jelentene egy 100 ezer forintos, hirtelen keletkező kiadás fedezése, de még meg tudná oldani saját erőből. Csupán a lakosság 27 százaléka tudná gond nélkül kifizetni a kérdésben megjelölt összeget. Mindent összevetve 2022 novembere óta e tekintetben sem következett be hibahatár feletti elmozdulás. Ugyanakkor érdemes figyelembe venni, hogy november és augusztus között az átlagos infláció 22,3 százalék volt, így a 100 ezer forint vásárlóértéke jelentős mértékben csökkent – jegyzik meg a kutatók.
Az Egyensúly Intézet kutatása szerint a megkérdezettek nagyjából kétharmadának (62 százalék) továbbra is lesz annyi pénze a következő negyedévben, hogy kiegyenlítse a fűtésszámláját. A magyarok negyede (25 százalék) számolt be arról, hogy alkalomadtán nem lesz lehetősége melegen tartani az otthonát. A társadalom közel tizede kifejezetten borúlátó: 9 százaléknyian vannak azok, akik úgy érzik, hogy egyáltalán nem fogják bírni anyagilag a lakásuk kifűtését. Az adatok alapján kiszolgáltatottabbnak tűnnek a magasabb életkorúak, az alacsonyabban iskolázottak és községekben élők.
