A józsefvárosi Közösségi Részvételi Iroda a Baross utcai hivatal önkormányzati politikai stratégiájának új elemeként jelent meg. Az a küldetésük, hogy megváltoztassák az önkormányzat és a kerület lakói közötti kapcsolatot, a gyakorlatba átültessék a városhoz való jogot egy egyre inkább tekintélyelvű országban, ahol az önkormányzatok hatásköre, forrásai és lehetőségei is egyre szűkülnek.
– Beépített civil kontroll vagyunk az önkormányzat épületében – szögezi le Udvarhelyi Tessza. – Az a feladatunk, hogy az önkormányzatot átfordítsuk önkormányzássá. Ez nem csak játék a szavakkal. Az önkormányzat eredeti rendeltetése annak az elősegítése, hogy egy közösség a saját ügyeit autonóm módon intézhesse. A közösség tagjai együtt döntsenek a saját sorsukról, kezeljék a konfliktusaikat, és rendelkezzenek a saját erőforrásaik felett. Az önkormányzásnak ez a megközelítése teljesen más viszonyt feltételez az intézményrendszer és a kerület lakói között, mint ami Magyarországon jellemző.
Ehhez a működéshez a választott képviselőknek, a polgármesteri hivatalnak és az önkormányzat egyéb intézményeinek sokkal nyitottabbnak, rugalmasabbnak és empatikusabbnak kell lennie, a lakóknak pedig sokkal tettre készebbnek kell mutatkozniuk, és öntudatosabban kell fellépniük. Ha minden részt vevő szereplő viselkedése és hozzáállása megváltozik, akkor a közöttük lévő viszony is megmozdul.
– Az önkormányzás a közös felelősségről, a folyamatos párbeszédről és egyeztetésről szól, ami a jelenleginél sokkal demokratikusabb közéletet jelent – jelenti ki. – Ez persze sokszor nehezebb, lassabb és nyűgösebb is, mint ha mindenről a politikusok vagy a szakemberek döntenének. De mi hiszünk abban, hogy a közösen meghozott döntések bölcsebb döntések. Ezzel együtt fontos, hogy valódi társadalmi részvétel nem lehetséges szolidaritás, közös teherviselés és a javak igazságos elosztása nélkül. Az emberek akkor tudnak részt venni a közös életünk alakításában, ha az alapvető szükségleteikben nem szenvednek hiányt, megfelelő körülmények között élnek, és egyenlően férnek hozzá a minőségi közszolgáltatásokhoz.
Lakossági szószólók
Amikor 2020-ban elkezdték a munkájukat, rájöttek, hogy mielőtt bármilyen valódi közösségi feladatot elindítanának, meg kell változtatniuk az önkormányzati tisztviselők szemléletét a lakosokról, és azt, ahogyan kapcsolatba lépnek velük. Elsődlegessé kell tenniük az ügyfélbarát hozzáállást, és olyan gyakorlatot kell kialakítaniuk, amelyek a lakosok, nem pedig a hivatal igényeiről szólnak.
– Bizonyos értelemben mi lettünk a lakosok szószólói az önkormányzat épületén belül – büszkélkedik. – Megkérdőjeleztük a hivatalos önkormányzati kommunikációban használt bonyolult és átláthatatlan nyelvezetet, és elkezdtük a nehéz jogi idiómát lefordítani hétköznapi magyarra.
Modern és könnyen használható honlapot készítettünk az önkormányzat számára. Bár a kerületben élők közel egyötöde külföldről származik, alig volt elérhető bármilyen idegen nyelvű információ, ezért egy elkötelezett önkéntesekből álló csoport segítségével egy teljesen új, angol nyelvű részt hoztunk létre a honlapon.
Azt is észrevették, hogy az önkormányzatnál hiányzik a megfelelő ügyfélkapcsolati rendszer, ezért létrehoztak egy ingyenes zöldszámot. Fejlesztették azt a kerületi alkalmazást is, amelyen a lakosok bejelenthetik a közterületi problémákat, kialakítottak egy online felületet az időpont-egyeztetéshez, és egy anonim felületet a bejelentők számára. Ezenkívül bevezettek egy minőségbiztosítási rendszert a lakossági megkeresésekhez. Az önkormányzat megnyitotta vadonatúj ügyfélszolgálati központját, hogy a lakók könnyen és egyszerűen tudják intézni ügyeiket. Mindez rutinnak tűnhet az önkormányzati működésben, de a Józsefvárosban nem volt magától értetődő, ezért keményen meg kellett érte küzdeniük.
– Az ügyfélbarát önkormányzat megteremtése csak a minimum, de szükségünk van erre az erős alapra a részvételi önkormányzáshoz – nyomatékosítja. – Kis lépésekkel, sok vitával és kapcsolatépítéssel olyan gyakorlatokat is bevezettünk, amelyek lehetővé teszik a valódi beleszólást a mindennapi életet érintő dolgokba. A kötelező és gyakran túlpolitizált közmeghallgatások mellett minden évben szervezünk legalább egy közösségi fogadóórát a kerület mind a tizenegy negyedében, amikor a politikusok és hivatalnokok a szakemberekkel karöltve, közvetlenül a lakosokhoz mennek oda, hogy meghallgassák őket, és nem fordítva. Azt is elértük, hogy az önkormányzat ma már minden nagyobb közterületi beavatkozás előtt – legyen az egy játszótér felújítása, egy tér átalakítása vagy a közlekedés átszervezése, mint például a nemrég átadott Orczy úti zebra – társadalmi egyeztetést tart.
Kiadások közösen
Legerősebb közösségi folyamatuk a részvételi költségvetés. Először 2022-ben indították el, és most zárták le a második évet. A lakosok a közösséget szolgáló, megvalósítható ötleteket adhattak be az önkormányzati költségvetés egy részének elköltésére, önkéntes munkacsoportok tagjaiként részt vettek az ötletek szűrésében, majd szavazhattak arról, melyek valósuljanak meg. Bár ez a közös kasszának csak egy kis részét érinti, mégis fontos mérföldkő afelé, hogy az emberek ismét hatalmat kapjanak erőforrásaik és lakókörnyezetük fejlődése felett.
– Kezdeményeztük a Fogadj örökbe egy közterületet! és a Szomszédünnep programot, amivel a helyi civil, informális közösségek megerősítését segítjük – mondja. – Együttműködünk a helyi kutyatartó közösségekkel, hogy közösen tartsuk tisztán az utcáinkat. Havonta szervezünk kerekasztal-beszélgetést az önkormányzati bérlői érdekvédelmi közösséggel, hogy javítsuk a lakásgazdálkodást, és rendszeresen szervezünk lakógyűléseket az önkormányzati házakban, hogy megtudjuk, mire van szükségük a bérlakások lakóinak.
Irodavezetőként Tessza úgy érzi, mintha 2020 óta folyamatosan válságkezeléssel foglalkoznának. Először jött a Covid. Aztán az ukrajnai háború miatti menekült-, majd az energiakrízis. Bár mindezek sok fájdalommal, nehézséggel és frusztrációval jártak, úgy érzik, hogy nyitott és közösségi megközelítéssel és sok önkéntessel viszonylag jól kezelték őket. Miután akkorra már létrejött a lakosokkal a partneri együttműködés, sikerült őket mozgósítaniuk, hogy segítsék egymást, így erős védőhálót hozhattak létre. A kölcsönös segítségnyújtás és a szolidaritás nem veszett el a válságos időszakok elmúltával sem, és kulcsszerepet játszik a részvételi iroda minden tevékenységében.
– Szerencsére a válságkezelésen túl is nagyon sok területen van kapcsolatunk a lakókkal, és sokszor tudunk nekik konkrét segítséget nyújtani. Társasházakba kifüggeszthető tájékoztató, eligazító táblát lehet nálunk igényelni, vagy a szemetelés megelőzésére szolgáló Szedd össze magad! feliratú táblát kérni – sorolja. – Irodalmi esteket is szervezünk, de ha egy közösség eseményt tervez, vagy akár kerületi civil szervezeteket keres egy bizonyos témában, akkor is bátran fordulhat hozzánk, mindenről tudunk információt adni.
Karakán civilek
A józsefvárosi képviselő-testület 2020-ban fogadta el az önkormányzat civil stratégiáját, amit a Közösségi Részvételi Iroda koordinál. Ebben megfogalmazták, hogy mi a jelentősége az önkormányzat számára a civil szervezeteknek és önszerveződő közösségeknek. A kerület érdeke, hogy hosszú távon megerősödjenek és aktívvá váljanak, hiszen az erős civil társadalom alkotja az erős helyi demokrácia egyik lábát.
– Nem arra van szükség, hogy a civil közösségek bólogassanak az önkormányzat rendezvényein, hanem arra, hogy karakán és jól szervezett módon képviseljék a kerület sokféle közösségének érdekeit és értékeit – állítja.
– Józsefvárosban hagyományosan erős az állampolgári aktivitás és a civil szerveződések száma, ma is közel ezer szervezet van hivatalosan bejegyezve, és a helyiek is rengeteg mikroközösséget hoznak létre. Hírlevelet és külön Facebook-csoportot működtetünk, félévente civil fórumot szervezünk, közreműködünk a civil pályázat szakmai bírálatának szervezésében, és Szomszédünnep-pályázatot is indítottunk.
Udvarhelyi Tessza és munkatársai úgy érzik, sikeres működésük nyomán egyre több önkormányzat fedezi fel a közösségi részvételi együttműködés értelmét és jelentőségét. Sokat keresik őket nemcsak más önkormányzatokból, de egyetemekről és kutatóintézetekből is, így lehetőségük van arra, hogy megosszák a tudásukat és tapasztalataikat, és hogy ők is tanuljanak másoktól. No és hogy erőt meríthessenek a tudatból, hogy nincsenek egyedül az emberbarát hivatal működtetésében.
