„Még remeg mindenem, de megpróbálok értelmesen beszélni”, mondta az Asdódban lakó Ramona, miután a kora délutáni órákban, második nekifutásra ugyan, de sikerült végre beszélnünk. Első beszélgetésünket alig néhány mondat után egy légiriadó szakította félbe.
Elmondása szerint már az óvóhelyen hallották, hogy a közelben csapódott be egy lövedék, a robbanás erőssége semmiféle kétséget nem hagyott a menedékhelyen lévőknek. Amikor végre felszínre jöhettek, sokkolta a látvány: Ramonaék lakásával szemben, az út túl oldalán még ott égett és füstölgött a becsapódott rakéta, amiről később videót is küldött a lány. „Ez szerencsére senki otthonát nem tette tönkre, csak a teret, ablaküveg töréssel megúsztuk. De ki tudja, mit talál el a következő? Tegnap este, amikor az IDF jelentette, hogy sikerült végképp lezárni a gázai határt, már abban reménykedtünk, hogy ma könnyebb lesz. De nem, ez volt a mai második légiriadónk.
Mi megtanultunk vigyázni magunkra, minket felkészítettek a háborús helyzetekre, de erre, ami most itt történik, erre senki sem készült fel.
A hadsereg előbb-utóbb katonai megoldást hoz, az élet újra fog indulni, de ezt a lelki megrázkódtatást egyhamar nem fogja kiheverni az ország. Az én családtagjaim jól vannak, Asdód ugyan viszonylag közel van a gázai a határhoz, a rakétáik elérnek bennünket, de szárazföldön idáig nem jutottak el a terroristák. Sokunkhoz menekültek déli határ menti ismerősök, rokonok, közülük sokan keresik családtagjaikat. A katonai rádió jelentette, hogy a Védelmi Erők emberei ma több mint száz családhoz eljutnak, hogy értesítsék arról, hogy családtagjaikat valóban elhurcolták Gázába, ott tartják őket fogva a terroristák. Sokan szorongva várakoznak, nem tudják mi a jobb, a bizonyosság vagy a bizonytalanság. Míg nincs megerősítés, addig reménykedhetnek abban, hogy lemerült vagy elvesztődött a gyerek telefonja a zűrzavarban”.
Arra a kérdésünkre, hogy jelenlegi körülmények között mennyire foglalkoztatja az embereket a „hogyan történhetett meg”, Ramona azt válaszolta, hogy „ hogyne, bár egyértelmű a válasz.
Kormányunk azzal volt elfoglalva, hogy a miniszterelnök megússza a korrupciós botrányát, ezért minden erejükkel az igazságszolgáltatás szétverésére koncentráltak, nem érdekelte őket, hogy közben mi történik az országgal.
Ez az eredmény”, mondta lakonikusan.
Az izraeli sajtó ugyanezt tükrözi vissza – sokan máig keresik eltűnt családtagjaikat, akikről szombat óta semmit sem tudnak. Rettegve várják a híreket szeretteikről, de nem hivatalos értesítést, a hatóságok ugyanis vagy halálhírt közölnek, vagy azt, ha valakiről bebizonyosodik, hogy gázai fogságba került. Eddigi jelentések szerint mintegy 150 izraeli személyt hurcoltak el a terroristák, a Hamász és a Palesztin Iszlám Dzsihád terrorszervezetek azt állítják, hogy legalább 130 civil illetve katona van a birtokukban. Az eltűntek száma viszont magasabb. Az izraeli csapatok naponta fedeznek fel újabb és újabb holttesteket – tegnap is több mint száz holttestet találtak egy beri kibucban.
A Hamász uralta Gázai-övezet „totális” izraeli ostroma dacára a terrorcsoport szakadatlanul lövi elsősorban a dél-izraeli településeket, de a kedd délutáni órákban kétszer is rakétazápor zúdult Tel Avivra, Askelonra és az ország középső részein fekvő több településre is.
Az izraeli hadsereg 35 zászlóalja állomásozik a gázai határon, szárazföldi hadművelet azonban egyelőre nem indult, a légierő viszont folyamatosan és intenzíven bombázza a Hamász gázai terrorinfrastruktúráját. Az IDF közlése szerint dróncsapással likvidálták a Hamász “gazdasági miniszterét”, Dzsawad Abu Samalát és a politikai részleg egyik vezetőjét, Zakaria Abu Moammart.
Az ENSZ figyelmeztette Izraelt, hogy egy Gáza elleni totális támadással, a közműszolgáltatások leállításával humanitárius katasztrófát kockáztat, és felszólította Izraelt a nemzetközi jog tiszteletben tartására.
A halálos áldozatok száma napról-napra növekszik – 900 fölé emelkedett az izraeli halottak száma, 2806-en sérültek meg.. Az IDF nemzetközi médiáért felelős szóvivője, Richard Hecht alezredes sajtónyilatkozata szerint 1500 terrorista holttestét találták meg a határközeli településeken. A Hamász vezette gázai egészségügyi minisztérium 700 halottról és 4000 sérültről számolt be.
Gáza - a konfliktus egyik régi gócpontja
A Gázai övezet, ahonnan az iszlamista Hamász mozgalom múlt szombaton példátlan terrortámadást indított Izrael ellen, s amelyet a zsidó állam válaszul lerohanni készül, a több részre szakított történelmi Palesztina egyik része. Az Izrael, Egyiptom és a Földközi-tenger által határolt, 40 kilométer hosszú, keskeny enklávé, amely 2,3 millió palesztin lakosával mára a világ egyik lesűrűbben lakott területe, több mint száz éve egyik fókuszpontja a zsidó állam létrejötte, megerősödése és a palesztin önállóság felszámolása körüli konfliktusoknak.
Az évszázadokon át az Oszmán Birodalomhoz tartozó terület az első világháborúban a brit csapatok kezére került, s 1923-tól a Népszövetség által brit mandátum alá helyezett Palesztina része lett, Nagy-Britannia pedig kifejezetten elősegítette a tömeges zsidó bevándorlást. Az Izrael Állam 1948-as kikiáltását követő, első arab–izraeli háború után Egyiptom igazgatta a Gázai övezetet, az 1967-es hatnapos háborúban azonban Izrael fennhatósága alá került, amely 38 éven át uralta. Az 1987 és 1993 közötti első palesztin felkelést (intifáda) lezáró 1993-as oslói egyezményben a felek – Jasszer Arafat, a PFSZ vezetője és Jichák Rabin izraeli miniszterelnök aláírásával – megegyeztek a Palesztin Nemzeti Hatóság létrehozásáról, s annak polgári és biztonsági irányítása alá helyezték Ciszjordánia és a Gázai övezet egyes területeit.
A 2000-ben kirobbant második intifádát hónapokig tartó zavargások jellemezték a Gázai övezetben, Jeruzsálemben és Ciszjordánia városaiban, a palesztin terroristák emellett öngyilkos merényletek sorozatát követték el izraeliek ellen. A gázai fegyveres csoportok ebben az időszakban kezdték meg Izrael elleni rakéta- és aknavető-támadásaikat is. Ez és a gázai zsidó telepesek elleni fegyveres támadások 2004-re tarthatatlanná tették a helyzetet az övezetben, s a Likud párti Ariel Saron kormányának döntésével Izrael 2005 végén evakuálta onnan minden zsidó telepesét, és felszámolta katonai létesítményeit a térségben.
2006 elején a Muzulmán Testvériségből kinőtt, Iszmail Haníje vezette, iszlamista Hamász nyerte a palesztin törvényhozási választásokat, ám a két domináns palesztin frakció, a Ciszjordániát irányító Fatah és a Hamász egységkormány megalakítására tett kísérletei kudarcba fulladtak, s a Hamász 2007 júniusában fegyveres erővel átvette a hatalmat a Gázai övezetben. A két frakciónak – több megállapodás ellenére – azóta sem sikerült helyreállítania a két palesztin terület politikai egységét, és új, legitim választásokat tartani. Izrael és Egyiptom pedig mindmáig lényegében blokád alatt tartja a világ legnagyobb szabadtéri börtönének is nevezett területet, amelynek lakossága nagyrészt az 1948-as háborúban elüldözött arabok leszármazottaiból áll, és menekülttáborokból kinőtt, zsúfolt városokban él.
A Gázai övezet az elmúlt 15 évben is számos háborús cselekmény kiindulópontja volt. 2008 decemberében Izrael 22 napos offenzívát indított Gázában, miután a palesztinok rakétákat lőttek ki a dél-izraeli Szderót városára. Mintegy 1400 palesztin és 13 izraeli halt meg, mielőtt tűzszünetet kötöttek. 2014 júliusában három izraeli tinédzser elrablása és megölése 51 napos háborúhoz vezetett, amelyben több mint 2100 gázai palesztin halt meg, valamint 73 izraeli, köztük 67 katona. 2018 márciusától palesztin tüntetések kezdődtek Gáza és Izrael határán. Az izraeli csapatok tüzet nyitottak a tüntetőkre, a hónapokon át tartó demonstrációkban 170 palesztin halt meg. 2021 májusában ramadán idején több száz palesztin sebesült meg az izraeli biztonsági erőkkel vívott összecsapásokban a jeruzsálemi Templom-hegyen, az al-Aksza mecsetnél. A Hamász ismét rakétákat zúdított Gázából Izraelre, amely légicsapásokkal vágott vissza. A harcok 11 napig tartottak, legalább 250 ember halálát okozva Gázában és 13-ét Izraelben. 2022 augusztusában legalább 44 ember halt meg a három napig tartó harci cselekményekben, miután izraeli légicsapások eltalálták az Iszlám Dzsihád magas rangú parancsnokát. Izrael szerint a csapások megelőző műveletként szolgáltak az Irán által támogatott mozgalom küszöbönálló támadása ellen. - Harsányi György
