A közel-keleti helyzet állt Olaf Scholz német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök hétfői és keddi hamburgi találkozóinak középpontjában. A kétnapos közös kormányülés célja azonban alapvetően az volt, hogy újjáélesszék a szunnyadó francia-német kapcsolatokat: az Európai Unió reformja elengedhetetlen Párizs és Berlin közös impulzusai, javaslatai nélkül.
Scholz és Macron francia teljes szolidaritásáról biztosította Izraelt a Hamász terrortámadásai után. A német kancellár hangsúlyozta: "a terror, a gyűlölet, az erőszak nem fog győzedelmeskedni". Németország és Franciaország szilárdan Izrael mellett áll – tette hozzá. "Ismét kifejezem teljes szolidaritásomat Izraellel" – fejtette ki Macron. "A terrorizmus elleni küzdelem közös feladat, amelyet Izraellel, valamint szövetségeseinkkel és nemzetközi partnereinkkel együtt folytatunk. Semmi sem igazolja, semmi sem magyarázza ezt", hangoztatta a francia elnök.
Macron az északnémet városban megtekintette az Airbus egyik üzemét. A választás nem véletlen, hiszen a repülőgépgyártó vállalat francia-német sikertörténetnek számít. Ám más közös projektek már nem voltak ennyire sikeresek. Ezt követően a két politikus hajóra szállt, majd négy órán keresztül tanácskoztak egymással.
Kedden folytatták a megbeszéléseket, sétát tettek az Elba mentén. A hamburgi találkozó informális volt, zárt ajtók mögött zajlott. Előzőleg is tartottak már közös kormányüléseket évente egyszer vagy kétszer a két ország minisztereinek részévtelével, de kétnapos megbeszélés-sorozatot még nem rendeztek, ezzel is a két ország erős kapcsolatait kívánták demonstrálni.
Ami az Uniót érintő kérdéseket illeti, Macron kiemelte: "Erős és egységes Európát akarunk". Hangoztatta, "fontosabb, mint valaha", a két, Európa motorjának nevezett ország együttműködése. Rámutatott, közös megoldásokat kell találniuk az EU-t érintő sürgető kérdésekre. Macron kifejtette, mind a két országnak, mind az EU-nak fontos geopolitikai, katonai és technológiai hatalommá kell válnia.
Berlin és Párizs az utóbbi időben eltávolodtak egymástól, s a nézeteltérések egyre csak gyűlnek. Ezek a szubvencionált energiaárakkal és az uniós költségvetési szabályokkal kapcsolatos vitáktól kezdve a közös védelmi projektekig terjednek, nem is szólva a Stabilitási Paktum jövőjével kapcsolatos eltérő nézetekről. A francia-német disszonancia egyik példája az arról folyó vita, hogy a (francia) atomenergiát, mint alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiaforrást, milyen mértékben kellene előnyben részesíteni az EU szabályozási keretei között, és mennyire kellene támogatni azt.
Berlin áprilisban leállította utolsó három atomreaktorát, és az európai villamosenergia-piac tervezett reformjának keretében ellenzi az atomenergia támogatását, ami Párizsban komoly ellenérzéseket keltett. Annál is inkább, mert Franciaország áramszükségletének 70 százalékát az atomenergia révén állítja elő. "A németek lábon lőtték magukat az atomerőművek leállításával, és most azt akarják, hogy mi is lábon lőjük magunkat" - mondta a Reutersnek egy neve elhallgatását kérő francia kormánytisztviselő.
Nemcsak a villamosenergia-piac miatt vannak ellentétek a két ország között. A védelmi politikát illetően is komoly nézetkülönbségek merültek fel. Míg Németország részt vesz az izraeli és amerikai fegyverrendszereket alkalmazó "Égi pajzs" légvédelmi kezdeményezésben, addig Franciaország tisztán európai megoldást szorgalmaz a külső függőségek minimalizálása érdekében.
Berlin közben azzal vádolja Párizst, hogy Franciaország kezdeményezésére jelentette be az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen: vizsgálatot indítanak arról, hogy a kínai elektromos autók nem részesülnek-e túl nagy állami támogatásban. A francia exportőrök kevésbé függenek a kínai piactól, mint német versenytársaik, Párizs ezért keményebb fellépést szorgalmazhat a kínai autók ellen.
Részben az eltávolodás miatt azonban az EU-ban fontos döntések késnek, vagy egyáltalán nem születnek meg. Ezért is lenne fontos az újrakezdés.
Elkerülhetetlen az újrakezdés Scholz számára