;

Oroszország;háború;Sz. Bíró Zoltán;

Nacionalista zenei fesztivál Szentpéterváron. Az orosz vezetés a mai napig biztos a győzelemben és abban, hogy Ukrajna Oroszország része.

- Fontos a béke az oroszok többségének, nem a Szovjetunióban látják országuk újjászületésének zálogát

Működik az államhatalmi megfélemlítés, de bizonyos jelek azt mutatják, sokan nagyon másképpen gondolkodnak, mint a Kreml.

Mely fogalmak azok, amelyek alapját adhatnák az Oroszország újjszületését szolgáló politikájának? - többek közt ezt a kérdést is feltették egy olyan közvéleménykutatásban, amely az idén készült Oroszországban. Az Orosz Tudományos Akadémia Szociológiai Központja „Hogyan élsz, Oroszország?” címmel, a társadalom közérzetéről készített tanulmányát Sz. Bíró Zoltán ismertette a Qubiton. 

A cikk elején említett kérdésre a legnagyobb arányban a társadalmi igazságosságot jelölték meg. A sorrendben ezt - némiképp meglepő módon - a béke, a rend, valamint az emberi jogok követte.

A béke mellett kiállók soha nem volt olyan nagy, mint most, az utóbbi két háborús évben. A szakértő szerint noha egyelőre nehéz lenne bizonyítani, de az orosz emberek többsége békére vágyik, és ha nem a rendszer iránti lojalitással összefüggésben teszik fel nekik a kérdést, akkor kiderül, számukra nagyon is fontos ez a téma. Ebből pedig joggal gondolhatjuk, hogy a hivatalos terminológia által „különleges katonai műveletnek” nevezett ukrajnai megszállás nagy társadalmi támogatottsága inkább az állam iránti hűséget tükrözi, nem pedig a megkérdezettek belső meggyőződését.

Utóbbi tényt támasztja alá az is, hogy noha a kutatók felkínálták, de nagyon kevesen választották az ország újjászületésével kapcsolatban mind a Szovjetuniót, mind az Orosz Birodalmat. Mindösszesen három százalékuk gondolta azt, hogy a paroszlávia lenne az ország jövője szempontjából üdvös. 

Vagyis a putyini rendszernek az az évek óta tartó kísérlete, amivel próbálja a konzervatív értékekre és intézményekre alapozva indoktrinálni az orosz társadalmat, nem tűnik különösebben sikeresnek. Arra ugyan az orosz társadalom nagy része hajlandó, hogy háborús időkben és a megfélemlítettség körülményei között alkalmazkodjék a hatalom elvárásaihoz, és úgy tegyen, mintha azonosulna azokkal, ám abban a pillanatban, ahogy nem érzékeli az azonosulás kényszerét, válaszai már másfajta értékrendet mutatnak

- vonta le következtetést Sz. Bíró Zoltán. 

A szakértővel szerdán egy szerdán megjelenő  hosszabb videóinterjút is készítettünk, amelyben többek közt arra keressük a választ, hogy a háború ellenére miért ragaszkodik ennyire Oroszországhoz a magyar kabinet. 

A hírszerzési blamázs mellett van, aki a szélsőjobboldali Netanjahu-kormány felelősségét firtatja, amiért a Hamász elindíthatta a támadást.