- Izrael háborúban áll

Széles körű katonai akciót indított Izrael a Gázai övezet ellen azután, hogy szombattól a palesztin radikális szervezet, a Hamász fegyveresei szárazföldi, rakéta- és tengeri támadást intéztek Izrael ellen, sok száz izraeli halálát és több ezer sérülését okozva. Az izraeli biztonsági kabinet hadiállapotot hirdetett, többtucatnyi vadászgéppel több irányból támadták Gázát, előkészítve egy szárazföldi akciót.

Benjamin Netanjahu kormányfő bejelentette, hazája háborúban áll, hozzátette, hosszú konfliktusra rendezkednek be. Televíziós beszédében tömeges mozgósításra szólított fel. „Az ellenség példátlan árat fog fizetni” – mondja. Ezúttal különösen kemény megtorlásra számíthat a Hamász. Izrael máris leállította Gáza energiaellátását.

A 2001. szeptember 11-i Egyesült Államok elleni akció óta ez volt a legsúlyosabb terrortámadás a világban. Sokan, köztük külföldi állampolgárok vesztették életüket egy a gázai kerítésnél rendezett zenei fesztiválon.

Szombaton heves harcok dúltak Izrael déli részén, vasárnap délutánra ugyan sikerült visszaszorítani a palesztin fegyvereseket, de hét különböző helyen még folytatódtak a harcok. Különösen súlyos helyzet alakult ki a Kfar Asza nevű kibucnál, ahol sok Hamász-fegyveres sáncolta el magát. Hírek szerint még vasárnap is sikerült a terrorszervezet tagjainak átszivárogniuk Izrael területére és utánpótlással ellátniuk az ott harcoló fegyvereseket. A Hamász-tagok több mint száz izraeli katonát és civilt ejtettek túszul, köztük külföldieket.

A libanoni Hezbollah vasárnap reggel új frontot nyitott: a szomszédos Libanonból lőtte Izrael területét. Az izraeli Vaskupola légvédelmi rendszer többször is működésbe lépett. Izrael támadást intézett dél-libanoni határ menti települések ellen. A térségben is feszült a helyzet.

Az Izraeli Védelmi Erők megerősítették,

Az áldozatok száma azonban folyamatosan emelkedik. A palesztin egészségügyi minisztérium is mintegy négyszáz halálos áldozatról tett említést Gázában, de az adatok itt sem véglegesek.

A Hamász katonai szárnyának vezetője, Mohammed Deif szerint a háború válasz Izrael 16 éve tartó gázai blokádjára, Izrael tavalyi ciszjordániai városok elleni rajtaütéseire, az al-Aksza mecsetnél – a zsidók számára Templomhegyként is szent Jeruzsálem vitatott szentélyénél – „elkövetett erőszakra”, a telepesek egyre gyakoribb palesztinok elleni támadásaira és a növekvő településekre. Az okok között szerepel az is, hogy egy sor arab állam rendezte kapcsolatait Izraellel, s hírek szerint erre készül Szaúd-Arábia is. A támadással ezt a folyamatot próbálták megakadályozni. Szakértők szerint a mostani események egyértelműen Irán érdekeit szolgálják.

„A közelgő rémálom-forgatókönyv nem feltétlenül Gázában ér véget” – írta Amos Harel katonai elemző a Háárec című izraeli napilapban. Hozzáteszi, elképzelhető, hogy a konfliktus más területekre is átterjed. „Izraelt belpolitikai szempontból rosszkor éri mindez. Ez is része lehetett a Hamász számításának, feltételezve: ki lehet használni az izraeli gyengeséget.”

Január óta az igazságszolgáltatás radikális reformjának hívei és ellenzői állnak szemben egymással. Netanjahu koalíciója – Izrael történetének legszélsőjobboldalibb kormánya – által javasolt terv a bíróságok függetlenségének korlátozását célozza. Mindez alkotmányos válsághoz, tömeges sztrájkokhoz, hatalmas tüntetésekhez vezetett. A Hamász is ezt a bénultságot használhatta ki.

A történtek ellenére Izraelben nem állt le az élet, háborús üzemmódban működik az ország.

Még nincs itt a miértek ideje

Az izraeli társadalomban éles bírálatokat váltott ki, hogy a hírszerzést teljesen váratlanul érte a támadás. Hogy történhetett meg, hogy a teljes izraeli biztonsági apparátus, akárcsak a jom kippuri háború idején újra csődöt mondott, és egy maroknyi terrorista meglepetésháborúja az utóbbi 50 év legsúlyosabb csapását tudta mérni a zsidó államra? - a közvetlen veszély árnyékában is ez a kérdés foglalkoztatja leginkább Izrael lakóit, de a biztonságpolitikai szakembereket, újságírókat és politikusokat egyaránt.

A gázai terrorcsoport ezúttal nem sokkal Jom Kippur ünnepe után a Szimchat Tóra (Sátoros ünnep), azaz a Tóra örömünnepén, sabbat reggelén csapott le Izraelre, kihasználva a mozgósítás ünnepi nehézségét.

Nagy Gabriella, az Újkelet magyar nyelvű izraeli hírportál főszerkesztője az elképzelhetetlennek hitt tragédia okait firtató kérdésünkre azt mondta, „sajnos ez mindenkinek felfoghatatlan egyelőre”, de Izrael még „háborús letargiában van”.

Az elemzőket nyilván foglalkoztatja a kérdés. „A Hamász korábban nem mert nagyobb támadásokat indítani, mert félt az izraeli válasz erejétől, és nem akarta Gázát ismét pusztulásba taszítani - írja David Horowitz, a Times of Israel hírportál főszerkesztője: "Nyilvánvaló, hogy ez a feltételezés alaptalan volt".

Egy katonai szakértő a Kan közszolgálati televízióban elmondta, azért tartott sok óráig, amíg a hadsereg szombaton bejutott a Hamász ostromlott városaiba, mert az izraeli hadseregnek a Gázai övezet biztonságért felelős hadosztályát is megtámadták. És más izraeli hadosztályokkal ellentétben ez a hadosztály és a hozzá tartozó két dandár ugyanazon a katonai bázison található.

Nyilván konkrét katonai hibák is fellelhetők lesznek a meglepetésháború okai között, de abban a lapok és elemzők többsége egyetért, hogy elsősorban hírszerzési hibáról van szó. A Hárec egyik elemzése szerint „Ez egy katasztrófa Izrael számára, de nem egy újabb jom kippuri háború”.

Az izraeli közösségi médiában is azonnal a „Jom Kippur” összehasonlítás jelent meg a traumatikus támadás után, és ezt mindenki egyformán értelmezi – nemcsak az Izraelt ért egyik legnagyobb tragédia, a zsidó állam eddigi legnagyobb hírszerzési-katonai kudarca, hanem a stratégiai vakság és az önelégültség metaforájaként él a köztudatban.

Az Al Dzsazíra pánarab hírtelevízió elemzése már címében ezt hirdeti: „Az önhittségtől a megaláztatásig: A 10 óra, amely sokkolta Izraelt”. A vezető arab hírtelevízió szerint a „palesztin villámháború” nemcsak katonai kudarc hanem „kolosszális méretű politikai katasztrófa” is Izrael számára. „Izrael kifinomult kémhálózata, drónjai és megfigyelési technológiája ellenére nem tudta felderíteni és megelőzni a támadást.

Az Izraelnek okozott kár azonban túlmutat a hírszerzési és katonai kudarcon; ez politikai és pszichológiai katasztrófa is. A legyőzhetetlen állam sebezhetőnek, gyengének és rettenetesen impotensnek mutatkozott, ami nem fog jót tenni az új Közel-Kelet regionális vezető szerepére vonatkozó terveinek”, olvasható az elemzésben.

Az Al Dzsazíra cikke egyben világosan jelzi a két összebékíthetetlennek tűnő világ konok fennmaradását annak ellenére, hogy az arab országok egy része – igaz, elsősorban amerikai nyomásra – normalizálta vagy igyekszik normalizálni kapcsolatait Izraellel. A cikk szerzője mindenféle empátia, a terrorizmus elítélése nélkül azt emelte ki, hogy „Néhány nappal azután, hogy Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök az ENSZ-ben tartott dicsekvő beszédében bejelentette egy új Közel-Kelet létrehozását Izrael és új arab partnerei köré, a palesztinok, akiket teljesen kihagyott fantáziája regionális térképéről, politikai és stratégiai szempontból is végzetes csapást mértek rá és Izraelre”.

Az írás szerint a Hamász céljai nem titkosak: „először is, megtorlás és büntetés Izraelnek a megszállásért, az elnyomásért, az illegális településekért, a palesztin vallási szimbólumok, különösen a jeruzsálemi Al-Aksza mecset meggyalázásáért”. Másodsorban nyilván megpróbálja megakadályozni az „apartheid rendszert elfogadó” arab országok és Izrael viszonyának normalizását. Harmadsorban a Hamász ezzel újabb fogolycserét próbál elérni, azt, hogy minél több palesztin politikai foglyot engedjenek ki az izraeli börtönökből.

A szerző szerint a „támadás hihetetlenül sokkoló lehetett, de aligha volt meglepő. Az önteltség végül utolérte Izraelt és arrogáns vezetőit, akik sokáig legyőzhetetlennek hitték magukat, és többször alábecsülték ellenségeiket”.