Hatalmasat bukott az élelmiszer-üzletláncok számára kötelezően előírt akciózás. Hiába emelte meg a kormány augusztusban az előző hónapban előírt kedvezmény mértékét, illetve vetett véget a még megmaradt árstopnak, a vásárlókat mindez hidegen hagyta. Pontosabban úgy reagáltak minderre, hogy tovább csökkentették a fogyasztásukat. Az élelmiszerek forgalma 4 százalékkal múlta alul a tavalyit, a teljes kiskereskedelem pedig több, mint 7 százalékkal zsugorodott egyetlen esztendő alatt. A gazdaságfejlesztési tárca szerint ugyanakkor olyannyira jól működött a kötelező akciózás intézménye, hogy egyszerre védte a családokat és a nyugdíjasokat a háború és a szankciók miatt megemelkedett élelmiszeráraktól.
Ez a „védelem” olyannyira jól sikerült, hogy eltántorította az embereket a vásárlási szándékuktól, illetve rákényszerítette őket, hogy inkább az olcsóbb árukat részesítsék előnyben. De ennek semmi köze nincs a háborúhoz, illetve a szankciókhoz. A kormányzat a siralmas eredményt ugyanakkor sajátos módon, a tudatosabb vásárlói magatartás, és az élelmiszerpazarlás elleni harc győzelmeként ünnepli.
A piaci folyamatokba történő durva beavatkozás megbosszulta magát. A költségvetésünk fő bevételi forrása a forgalmi típusú adó.
Jelzésértékű, hogy egy kiegyensúlyozott piacon a 27 százalékos áfának a gigainfláció mellett hoznia kellett volna a formáját. Nem tette,
mert a reálbérek jó esetben csak az ősz folyamán vesznek pozitív irányt, s még hónapokig lejtmenetre kényszerülhet a fogyasztói hangulat. Talán a novemberi, egyszeri, visszamenőleges nyugdíjkiegészítés hozhat kicsinyke élénkülést az üzletekben, mert az érintettek közül sokan - az idén járadékuk harmadát kitevő összeget - elmaradt szükségleteik pótlására költik. Intő jel: mostanában a használt cikkekből sem fogy annyi, egy éve.