Kormányunk, kormánypártunk és annak teljesen szuverén, befolyásolhatatlan parlamenti frakciója távoli időpontra halasztotta a svéd NATO-csatlakozás megszavazását. Ez teljesen logikus és érthető lépés. Elég egy pillantást vetni történelmünkre.
Honfoglaló eleink a Kisalföldön találtak svéd néptöredéket. Delegációnk ajándékokat adott nekik, és földet, füvet, vizet kért tőlük. Ezzel meg- illetve visszaszerezve az általuk bitorolt ősi magyar földet. Ám a svédek nem nyugodtak. A mongol-tatár invázió (közkeletűen tatárjárás vagy svédjárás) idején svéd idegenvezetők, tolmácsok, katonai tanácsadók segítették az ellenség munkáját. Svéd készítésű Batu kán Magyarország-térképe is (míg IV. Béla királyunk nem rendelkezett Magyarország térképpel).
Mint közismert, a Hunyadiakkal szemben a svédek a Garay-Czillei ligát támogatták. Mígnem, amikor Mátyás megkoronázása előtt a két bárói csoport kiegyezett, a budapesti svéd nagykövet szívrohamot kapott. Hunyadi János a várnai csatában az egyetlen svéd származású magyar király, Jagelló Ulászló felelőtlenségének köszönhette a csatavesztést: a fiatal skandináv dicsőségvágytól vezettetve rontott neki a janicsárok falának. A kettős királyválasztás és Magyarország három részre szakadása nyilvánvalóan alapvető svéd érdek volt, hogy az északi állam transznacionális vállalatai jobban boldogulhassanak a megosztott magyar piacon.
Ma már nem okoz meglepetést a Rákóczi-szabadságharc árulóinak (Kuczug Balázs, Ocskay László) svéd származása. Előbbi még Kuczson (Kucz-son) néven látta meg a napvilágot, utóbbinak Göteborgi Mindström a szülőanyja. (Az édesanya kifejezést ilyesfajta svéd esetekre céltudatosan nem alkalmazzuk.) 1848/1849-ben is a svédekkel gyűlt meg a bajunk. Nem is csak Windisch-Grätz és Haynau svéd tanácsadóiról beszélhetünk; hanem arról az állhatatos lobbitevékenységről, mellyel a Svéd Királyság Szentpéterváron rávette II. Miklós orosz cárt a magyarországi beavatkozásra. A dualizmus korában titkos svéd aknamunka kényszerítette rá másfél millió emberünket, hogy kitántorogjon Amerikába. Svédek akadályozták meg a rendszer demokratizálását, a hírhedt kevesebb magyar demokrácia – több magyar gabona elv és a „Jó a magyarnak a Tisza” jelszó alapján.
Az úgymond semleges (kac-kac) svédek szerepe a trianoni békediktátumban aligha szorul bizonyításra. Svéd ügynökök fektettek gyönyörű szőke, kékszemű lányokat az antant diplomatáinak ágyába, svéd volt Clemenceau felesége, és svédek szállították ama Nagy-Trianon kastély gyertyáit és gyufáit.
A két világháború között svédek kezében volt az agrárolló két szára. Svéd származású Szálasi Ferenc (eredetileg Saalström) és Rákosi Mátyás (Raakbersgen).
A hírhedt svéd lobbi vette rá a generalisszimuszt arra, hogy felszabadító csapatait felejtse Magyarországon.
De hagyjuk a múltat – a magyar tud felejteni, tud megbocsátani. No de a jelenkori svéd kekec! Soros György és Gyurcsány Ferenc közismert svéd kapcsolatai, Brüsszel karakteres svéd jellege, a migráció svéd mozgatórugói! És akkor itt ez az iskolai videó. Nem is az az igazi baj, hogy vezetőnk nemzetépítő, országmentő munkáját a jogállam és demokrácia leépítéseként értelmezi, hiszen úgyis tudja mindenki, hogy a magyar Európa legdemokratikusabb állama, mert csak itt van nemzeti konzultáció. Hanem hogy erről az oktatási segédanyagról nem kérték ki a magyar nagykövetség véleményét, hogy abban ne kapjon hangsúlyt nemzetünk ezer jogos történelmi sérelme! (Mi mindig, mielőtt egy EU-tagállamot bírálnánk, megbeszéljük a dolgot az érintettekkel.)
De a legaljasabb hazánk békepolitikájának elhallgatása. Csak azt nem értem, min csodálkoznak a svédek.
—
A cikkben megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik szerkesztőségünk álláspontját. Lapunk fenntartja magának a jogot a beérkező írások szerkesztésére, rövidítésére.