;

Amszterdam;Ermitázs;

A múzeumnak otthont adó – Amstelhof néven ismert – épület múltja a XVII. századig nyúlik vissza

- Ave, Cézár és daszvidanyia

A szentpétervári Ermitázs múzeum egykori amszterdami filiáléja, a H’ART Múzeum nem várt jövő év közepéig az újranyitással, bár korábban erről szóltak a hírek.

H’ART Museumra változtatja a nevét szeptember 1-jétől az Hermitage Amszterdam, miután megszakította a kapcsolatokat a szentpétervári Ermitázzsal az Ukrajna elleni orosz invázió miatt – adta hírül nyáron az MTI. A hír kapcsán az egyik magyar kormányközeli médium úgy ironizált: a Nyugat ezzel egy újabb „gyilkos döfést” vitt be Putyinnak. Valójában a – nem halálos, de súlyos – döfést Putyin vitte be az orosz Ermitázsnak. A szentpétervári múzeum műkincsei­nek száma mintegy hárommillióra tehető, ám ezekből egyszerre csak mintegy hatvanötezret tud bemutatni. Ezt a számot a műtárgyak kölcsönbe adásával, valamint filiálék létrehozásával lehet jelentősen megemelni: a szentpétervári Ermitázs 2000 és 2007 között Londonban, 2001 és 2008 között Las Vegasban is működtetett fiókmúzeumot.

Az amszterdami filiálét 2004 tavaszán nyitották meg az Amstel partján ókori görög aranyékszerek bemutatásával. A múzeumnak otthont adó – Amstelhof néven ismert – téglaépület múltja a XVII. századig nyúlik vissza, azóta volt idősek otthona. Az Amstelhofot 2007-ben zárták be, hogy felújítsák, kibővítsék. Az állítólag több mint 40 millió eurós költségeket Oroszországból finanszírozták, a projekt mögött hivatalosan egy Nagy-Britanniában bejegyzett magán­alapítvány állt. A múzeumot 2009 júniusában Beatrix holland királynő és Dmitrij Medvegyev akkori orosz elnök nyitotta meg ünnepélyesen. Az első tárlat az Ermitázs 1800 műkincsének bemutatásával annak a Romanov-háznak állított emléket, amelynek utolsó uralkodóját, a bolsevikok által kivégzett II. Miklóst és családját 2008 októberében rehabilitálta a moszkvai legfelsőbb bíróság.

A következő években több mint egy tucat pazarul megrendezett kiállítás volt látható az amszterdami filiáléban, rengeteg – az Ermitázs hatalmas raktáraiból származó – kiállítási tárggyal. A megnyitó tárlatot mintegy kilencszázezren nézték meg, a múzeum a következő években az amszterdami múzeumok ötödik-nyolcadik leglátogatottabb múzeuma lett, évente 450-500 ezer látogatóval. A belépő átlagosan 10 euróba került, így feltehető, a befektetés a járulékos költségek levonása után is megtérült.

Az amszterdami múzeumra csapást mért a Covid miatti bezárás, ám ennél is nagyobb bajt jelentett, hogy 2022. február 24-én Oroszország megtámadta Ukrajnát. Megnyitása után öt héttel az amszterdami Ermitázs kénytelen volt bezárni a nagy orosz avantgárdokat bemutató kiállítását, és maga a múzeum is bezárt. A szentpétervári Ermitázs igazgatója, Mihail Piotrovszkij állítólag egy válságértekezleten arról panaszkodott a munkatársainak, hogy nem tudott Oroszország inváziós tervei­ről – a szentpétervári múzeumnak így több száz kölcsönbe adott kiállítási tárgyat kellett villámgyorsan, a háborús zűrzavar közepette visszaszereznie. A költséges műveletek közé tartozott többek között két Tiziano-remekmű visszaszállítása Milánóból, de komoly logisztikai és diplomáciai problémának bizonyult a világhírű impresszionista kollekció, a Morozov-gyűjtemény visszaszállítása is Párizsból – a művek egy része ukrán tulajdonból is származott.

A háború kitörésével üres maradt az amszterdami Ermitázs mintegy 12 ezer négyzetméteres kiállítótere. Az intézmény segítségére holland múzeumok siettek Rembrandt, Vermeer és Vincent van Gogh műveinek kölcsönbe adásával – a szakítás Szentpétervárral szükségszerű volt. És békés. Piotrovszkij közleményében a közös múltat méltatta, és sok sikert kívánt az új múzeumnak. Az amszterdami Ermitázs – ma már H’ART Múzeum – igazgatója, Annabelle Birnie pedig úgy fogalmazott: másfél évtized alatt „egy ragyogó múzeumot hoztak létre”, amely emberek millióit inspirálta.

A H’ART nemzetközi partnere a londoni British Museum, a párizsi Pompidou Központ és a washingtoni Smithsonian American Art Museum lett. S bár a korábbi hírek szerint csak 2024 közepén nyílt volna meg, jobbat találtak ki: két olasz – a Museo Ar­cheologico Nazionale és a Museo Nazionale Romano –, valamint több németországi és hollandiai múzeummal együttműködésben, 150 műtárgy bemutatásával szeptember közepétől jövő év május 20-ig megidézi Julius Caesart mint római hadvezért, politikust, államférfit és írót. A tárlaton megjelenik Kleopátra alakja, és Germania Inferior provincia története is.

Van olyan könyvesbolt, amely annyira nem kockáztat, hogy inkább bezárt, és van, amelyik inkább nem teszi ki a homofób törvény által szigorúan elkülöníteni kívánt műveket a polcokra. Könyvesboltturnén jártunk.