Az ügyészség visszautasítja és a jogállami elvekkel összeegyeztethetetlennek tartja azokat a politikai kísérleteket, amelyek egyes ügyek eldöntése érdekében a nyilvánosság előtt alaptalan állítások segítségével megpróbálnak nyomást gyakorolni a hatóságokra. Az ügyészség tevékenységét eddig is alkotmányosan, az objektív igazság kiderítése céljával végezte, és a jövőben is ezt fogja tenni – ezt írta közleményében a Legfőbb Ügyészség 2018-ban, reagálva az Elios-ügy – bűncselekmény hiányával indokolt – rapid lezárása kapcsán kapott kritikákra. Ekkor éppen Orbán Viktor kormányfő veje, Tiborcz István feje fölül fújta el a viharfelhőket a vádhatóság, ami – miután az Európai Csalás Elleni Hivatal, az OLAF 43,7 millió euró megvonását javasolta Magyarországtól – cirka 13 milliárd forintjába fájt az adófizetőknek.
Akiknek nagy részét persze hidegen hagyta az ügyészség újabb, a hatályos jogszabályokat – nevezzük így – érdekesen értelmező döntése, mely nagyjából alapvetéssé vált abban az akkor már – két ciklusra osztott – szűk másfél évtizedben, amikor is Polt Péter állt a vádhatóság hazai hierarchiájának csúcsán. A Fidesz 1994-es választáson elbukott parlamenti képviselőjelöltjéből előbb ombudsmani, majd legfőbb ügyészi pozícióba emelkedő, s a „mi kutyánk kölyke” elvet pontosan betartó-betartató Polt alatt ugyanis a vádhatóság látványosan a Fidesz és aktuális társutas pártjai szolgálatába szegődött. Az állítás nem újkeletű, a független sajtó, a jogi szakemberek és civil szervezetek, s cseppet sem mellékesen az Európai Unió különféle szervei hosszú évek óta jelzik a problémát, mely megannyi erkölcsi mellett igencsak komoly anyagi károkat is okozott az országnak – elég csak a visszatartott uniós pénzeket összeadni. Ezúttal viszont – lapunknak adott interjújában – a szervezet struktúráját, működését, elveit jól ismerő, benne évtizedekig dolgozó hajdani budapesti főügyész mondta el: a politika elfogult eszközeként működik az ügyészség, jön az utasítás, sőt, sokszor már utasítani sem kell, azoknak az ügyészek ugyanis, akik 2010 után kerültek a szervezetbe, már ez a természetes, ez vált automatizmussá – a Legfőbb Ügyészség azóta közleményben utasította vissza az állításokat.
Az alaptörvény szerint a legfőbb ügyész és az alá tartozó szervezet legfontosabb feladata a bűncselekmények üldözése és elkövetőinek vádolása bíróság előtt, ezzel szemben a Polt vezette vádhatóság alatt például háromszorosára nőtt a korrupciós ügyekben tett feljelentések elutasítása, s ha el is kezdődött a nyomozás, kétszer gyakrabban szüntették meg, mint a Polt-mentes időkben. Nem olvasok újságot, mondta például az azeri baltás gyilkos hazautaztatása után az országba ellenőrizhetetlen forrásból érkezett 9 millió dollár „adományról” a Legfőbb Ügyészség akkori, korrupciós bűncselekmények feltárásáért felelős főosztályvezetője, érzékeltetve, mit gondol a jogállamiságról, és tehet meg következmények nélkül a vádhatóság. Melynek vezetőjét minimum 2028-ig betonozták be a kormánypártok, arra is ügyelve, akár mandátuma lejárta után is hivatalában maradhasson. És addig nem változik az ügyészség nemhivatalos mottója sem: állam helyett (hat)alom.