Karikó Katalinnak és amerikai kutatótársának, Drew Weissmannak ítélték oda hétfőn az orvosi-élettani kategóriában a Nobel-díjat azokért a felfedezéseikért, amelyek lehetővé tették a COVID-19 elleni hatékony mRNS-vakcinák kifejlesztését – jelentette be hétfői stockholmi sajtótájékoztatóján Thomas Perlmann, a Karolinska Intézet Nobel-bizottságának a főtitkára.
BREAKING NEWS
— The Nobel Prize (@NobelPrize) October 2, 2023
The 2023 #NobelPrize in Physiology or Medicine has been awarded to Katalin Karikó and Drew Weissman for their discoveries concerning nucleoside base modifications that enabled the development of effective mRNA vaccines against COVID-19. pic.twitter.com/Y62uJDlNMj
A Nobel-bizottság indoklása szerint a két kutató áttörő felfedezései alapjaiban változtatták meg az mRNS és az immunrendszer közötti kölcsönhatásról alkotott elképzeléseinket. A díjazottak ezáltal hozzájárultak a vakcinák fejlesztésének példátlan üteméhez a modern idők egyik legnagyobb egészségügyi fenyegetése, a 2020 elején kezdődött világjárvány idején.
A COVID-19 járvány kitörése után Karikó Katalin és Drew Weissman kutatási eredményei tették lehetővé, hogy rekordsebességgel fejlesztettek ki két, fehérjét kódoló módosított mRNS-oltóanyagot. Körülbelül 95 százalékos védőhatásról számoltak be, így a két amerikai gyógyszergyártó, a Pfizer és a Moderna vakcináját már 2020 decemberében jóváhagyják. Több más, különböző módszertanon alapuló koronavírus elleni vakcinát is gyorsan bevezettek, és összesen több mint 13 milliárd adag COVID-19 elleni oltóanyagot adtak be világszerte. Ezzel milliók életét mentették meg, és akadályozták meg a súlyos megbetegedéseket.
Az élettani-orvosi Nobel-díjnak eddig három magyar vagy magyar származású kitüntetettje volt. Bárány Róbert, aki az első világháború után Svédországban élt, 1914-ben kapta a díjat a vesztibuláris apparátus (egyensúlyszerv) fiziológiájával és kórtanával kapcsolatos munkáiért.
1937-ben Szent-Györgyi Albert kapta a kitüntetést a biológiai égésfolyamatok terén tett felfedezéséért, különösen ami a C-vitamin és a fumársav-katalízis felfedezését illeti, és ő az egyetlen magyar kutató, aki idehaza folytatott kutatásaiért kapta meg a díjat.
Az Egyesült Államokban letelepedett Békésy György a fül csigájában létrejövő ingerületek fizikai mechanizmusának felfedezéséért 1961-ben kapott orvosi Nobel-díjat.
Kedden a fizikai, szerdán a kémiai Nobel-díj kitüntetettjeit ismerteti a Svéd Királyi Tudományos Akadémia, és csütörtökön hirdetik ki az irodalmi kategória nyertesét. A díjakat, amelyek mellé 10 millió svéd korona (375 millió forint) jár, a szokásoknak megfelelően az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján, december 10-én adják át.
WATCH LIVE: Join us for the 2023 Nobel Prize in Physiology or Medicine announcement.
— The Nobel Prize (@NobelPrize) October 2, 2023
Hear the breaking news first.
Where are you watching from?https://t.co/u8Z4PABcfX
Karikó Katalin az első magyar, aki nőként kap Nobel-díjat. A mostani sikerig tartó története akkor kezdődött, amikor a biokémikus 1985-ben kutatómunka nélkül maradt, és úgy döntött, Szegedről Philadelphiába költözik a családjával együtt. Mivel a potenciális disszidálókat eltérítendő a magyar hatóságok előírták, hogy mindenki csak 50 dollárnak megfelelő összeget vihet magával külföldre, a férjével eladták a kocsijukat, és a kislányuk plüssmedvéjébe varrták az érte kapott pénzt. 1989-ben kezdett el kutatni a Pennsylvaniai Egyetemen a kardiológián mint molekuláris biológus. Itt kezdhette el az mRNS-kutatást is. 1997-ben fénymásolás közben ismerkedett meg későbbi kutatótársával, Drew Weissmannal, tudományos együttműködésük eredményeként aztán 2005-ben együtt szabadalmat jegyeztetettek be a módosított nukleozidokat tartalmazó mRNS terápiás alkalmazására, amely szabadalmat a Moderna, valamint annak fő riválisa, a BioNTech szerzett meg. 2013-ban Karikó Katalin elhagyta az egyetemet, és a BioNTech alelnöke lett, ahol a közelmúltig a fejlesztési részleget vezette.
Lánya, az 1982. november 8-án Szegeden született Susan Francia (Francia Zsuzsanna) kétszeres olimpiai bajnok amerikai magyar evezős.
Karikó Katalin rengeteg díjat nyert már a felfedezései miatt. A világhírű magyar biokémikust, a szintetikus mRNS alapú vakcinák orvosi technológiának a kifejlesztőjét júniusban az Országos Tudományos és Innovációs Olimpia díjátadóján kaptuk el néhány szóra.
Karikó Katalin: Nem változtam meg attól, hogy mondjuk egy királlyal vacsorázom, mert ők is ugyanolyan emberek, mint mi