Hat 11 és 24 év közötti portugál a felperes az Emberi Jogok Európai Bíróságán abban az ügyben, amelyet azért kezdeményeztek 32 európai ország ellen, mert szerintük nem cselekednek az emberek okozta klímaválság leküzdése érdekében. Azt várják a bíróságtól, hogy hozzon kényszerítő erejű határozatot, hogy kénytelenek legyenek megfelelő intézkedéseket tenni. “Ez valójában Dávid és Góliát harca. Méretében és lehetséges hatásai tekintetében példátlan. Eddig még sohasem kellett ennyi országnak megvédenie magát” - mutatott rá Gearóid Ó Cuinn, a fiatalokat támogató Global Legal Action Network (Globális Törvényi Akcióhálózat, GLAN) igazgatója a CNN-nek.
“Minden, ami a per elindításához vezetett, hat évvel ezelőtt kezdődött a portugáliai Leiria közelében lévő erdőtüzek idején, amelyek során 500 ezer hektár égett le az országban és több mint 100 ember halt meg” - mondta Catarina Mota, a felperesek egyike. Miután Mota beszélt erről barátainak, csatlakozott hozzá Cláudia Duarte Agostinho, majd a GLAN segítségével további négy fiatal, akik szintén megszenvedték a 2017-es katasztrófát. De nem csak a tüzek jelentik a problémát, hanem az azokat kiváltó ok, a kegyetlen hőhullámok is, amit Portugália rendszeresen elszenved. ,,Ilyenkor nehéz a szabadban tartózkodni, iskolába menni, aludni egyes embereknek még lélegezni is. Aggódunk a jövőnk miatt” - tette hozzá a 15 éves André dos Santos Oliviera.
A pert 2020-ban kezdeményezték, a pénzt közösségi gyűjtéssel szerezték meg, a bíróság pedig gyorsított eljárásban kezelte az ügyet annak halaszthatatlansága, és a védekezni kényszerülő felek nagy száma miatt.
A felperesek fő érve az, hogy a klímaválság felgyorsulása elleni harc kudarca csorbítja emberi jogaikat, beleértve az élethez és a családi élethez való jogokat, továbbá embertelen bánásmódot és kor szerinti diszkriminációt jelent számukra. Azt kérik a bíróságtól, hogy a kötelező határozatok ne csak az országokon belül, hanem az azokon kívül élőket is védjék. Azt követelik, hogy a 32 ország - a 27 EU-tagállam, valamint Oroszország, Svájc, Norvégia, Nagy-Britannia és Törökország - drasztikusan csökkentse a bolygónkat felmelegítő szennyezést, és a határaikon belül működő vállalatokat kényszerítsék a kibocsátások csökkentésére az egész termelési láncban.
A beperelt országok a vádak elleni nyilatkozatukban azzal érveltek, hogy az alperesek egyike sem szenvedett súlyos sérüléseket a klímaváltozás miatt. Görögország, ahol különösen nagy pusztítást végzett a hőség, a viharok és a tüzek ezen a nyáron, azt állította, hogy az eddig feljegyzett klímaváltozás még senki egészségét nem károsította, senki életét nem követelte.
A pernek több végkimenetele lehetséges. Az egyik, hogy a bíróság elutasítja az igényeket eljárási alapokon, vagy azt állítva, hogy nincs jogköre megtárgyalásukra. Ha átmegy az ügy a bíróságon, határozhatnak úgy, hogy az államoknak nincs közük ahhoz, mi történik a klímaváltozás következtében az emberi jogok terén: ennek nagyon rossz kihatása lenne más hasonló esetekre. És persze a bíróság dönthet a felperesek javára, ami egy kötelező erejű szerződéssel érne fel a klímaváltozás ügyében. “Ez kivételesen fontos határozat lenne, ami hasonló pereket inspirálna Európában és talán más régiókban is” - jelezte Michael B. Gerrard környezetvédelmi jogász.
Jelenleg 2400 klímaper folyik a világban, az Emberi Jogok Európai Bíróságán most három: a portugál fiatalok mellett, több, mint 2000 idősebb svájci nő azért perel, mert szerintük a felmelegedés miatti hőhullámok károsították egészségüket és életminőségüket, egy francia város polgármestere pedig azért perli az államot, mert a klímaváltozás sérti emberi jogait. A bíróságon egy ügy lefolyásának időtartama az első meghallgatástól az ítélethozatalig általában kilenc és tizennyolc hónap között van.
