Németországban egyre komoly gondot jelent a szövetségi kormány számára az erősödő bevándorlás. Ezért mind többen vetik fel, hogy vezessék be a fokozott határellenőrzést a lengyel és a cseh határszakaszon. A szociáldemokrata Olaf Scholz kormánya eddig nem tartotta szükségesnek ezt a radikális lépést, de a hétvégén a kancellár felvetette, Lengyelországot illetően mégis erre kényszerülhet. Nancy Faeser belügyminiszter egyelőre csak azt rendelte el, hogy fokozzák a szúrópróbaszerű ellenőrzéseket a határnál, német oldalon, illetve rendőri erősítést küldött a két keleti szomszédját elválasztó több mint 1000 kilométeres határszakaszhoz.
A német belpolitikai élet szereplői figyelmeztetnek arra, hogy az ország befogadóképességének határához érkezett. Egyre inkább ez a kérdés kerül a politikai mindennapok középpontjába. Annál is inkább, mert az idei év első nyolc hónapjában 204 461-en nyújtottak be első alkalommal menedékkérelmet a berlini hatóságoknak. Összehasonlításképpen a teljes 2022-es évben ez a szám ennél alig több, 217 774 volt. S mivel az Ukrajna elleni orosz agressziós háború kezdete óta több mint egymillió ukrán háborús menekültet is befogadott Németország, sok helyen helyhiány keletkezett. Emellett egyes régiókban az ott élők ellenállnak annak, hogy nagyobb számú menedékkérőt telepítsenek a területre.
Az önkormányzatok azt közölték, már nem tudnak megfelelő szállást biztosítani az újonnan érkezőknek; az iskolák túlzsúfoltak; a járvány által már amúgy is súlyosan érintett egészségügyi rendszer túlterhelt; az integrációs folyamat szempontjából kulcsfontosságú német nyelvtanfolyamokon hónapokig tartó várólisták alakultak ki. Mindez egy olyan időszakban történik, amikor a szélsőjobboldali Alternatíva Németországért (AfD) párt szárnyal a közvélemény-kutatásokban, egyes felmérések szerint öt százalékra megközelítette a listavezető keresztény uniópártokat (CDU/CSU).
Szakértők azonban figyelmeztetnek arra: gyors megoldás nem létezik a menekültkérdést illetően. A jelenlegi vitában elsősorban azt az üzenetet kell közvetíteni, hogy a migráció százszázalékos ellenőrzése nem működhet – figyelmeztetett Hannes Schammann migrációkutató az ARD Hauptstadtstudio című műsorának adott interjújában. "Ezt bátran be kell ismerni az embereknek" – hangoztatta a szakértő. "Az őszinteséghez hozzátartozik annak beismerése is, hogy nincsenek könnyű megoldások" – figyelmeztetett Robert Habeck gazdasági és éghajlatvédelmi miniszter a Redaktionsnetzwerk Deutschlandnak (RND) adott interjújában. "De a menedékjog védelme érdekében el kell fogadnunk a valóságot, és meg kell oldanunk a konkrét problémákat - még akkor is, ha ez erkölcsileg nehéz döntések meghozatalát jelenti" – tette hozzá a zöldpárti politikus. "Nem vagyok hajlandó úgy tenni, mintha létezne egyetlen csodaintézkedés. Ennek populista üzenete lenne, ráadásul egyetlen intézkedés nem jelenti azt, hogy általa akár egyetlen menekülttel is kevesebb érkezik Németországba" – emelte ki Lars Klingbeil, a szociáldemokraták frakcióvezetője a Bild am Sonntag című lapban. Klingbeil a gyorsabb eljárások mellett szólalt fel, hogy a menedékkérők tisztában legyenek azzal, az országban maradhatnak és dolgozhatnak-e.
Bár számos tényező magyarázza, hogy a lakosság egy része miért a szélsőségesekben látja a problémák megoldását – ezek közé tartozik a magyarnál egyébként sokkal alacsonyabb, hat százalék körüli infláció, a magas energiaköltségek, a kormánykoalíció vitatott fűtési törvénye -, az AfD népszerűségének első számú oka mégiscsak a menedékkérők növekvő beáramlása.
Az új migrációs válság országszerte fokozódik, és már azok is megszólalnak az ügyben és rámutatnak a problémára, akik eddig inkább tartózkodtak ettől. Feltűnést keltett, hogy Frank-Walter Steinmeier államfő, akit még a legnagyobb ellenségei sem vádolhatnak a menekültekkel szembeni gyűlölet szításával, múlt héten, dél-olaszországi látogatása során elismerte, hogy Németország elérte a "töréspontot", és szigorúbb ellenőrzésre és felügyeletre szólított fel a külső határokon. A kérdés már a környezetvédőket is erősen foglalkoztatja, pedig a Zöldeket többször érte az a vád, hogy blokkolják az ország biztonságosnak erősítését célzó intézkedéseket, például azt, hogy a menedékjog nélküli menekülteket kitoloncolhassák. A párt társelnöke, Ricarda Lang felszólította a kormányt, "akadályozza meg, hogy egyre több ember érkezzen". Lang bírálta partnereit (a szociáldemokratáké a belügyi tárca), amiért nem tesznek eleget azért, hogy visszaküldjék hazájukba azokat, akiknek nincs okuk Németországban maradni.
A kereszténydemokrata ellenzék szintén tétlenséggel vádolja Scholzot, és a menekültügyi rendszer módosításával járó migrációs politikai paktumot javasolt. A CDU és bajor testvérpártja, a CSU által javasolt formulák egyike az évi 200 ezer menedékkérőre vonatkozó felső határ bevezetése. Ennek kevés esélye van a sikerre: ellentétes az európai menekültügyi jogszabályokkal, és kétséges, hogy Németország saját alaptörvénye alkotmánya lehetővé tenné-e ezt.
Németország nyilvánvalóan súlyos problémával néz szembe, amely meghatározó lesz a közelgő tartományi és a jövő évi európai parlamenti választásokon. Egy hétvégi nagygyűlésen Scholz elismerte, hogy a migránsok száma "drámaian megnőtt", és az illegálisan érkezők szigorúbb ellenőrzésére szólított fel. Bár közvetlenül nem említette őket, beszédében további intézkedéseket helyezett kilátásba.
Ha határellenőrzést vezetnének be, az a schengeni megállapodás megszegését jelentené, hiszen ez utóbbi az EU belső határellenőrzésének eltörlését jelenti. Egy ilyen intézkedést először a lengyel határnál vezetnének be, ami még feszültebbé tenné a két ország viszonyát. Ezt a Lengyelországban a minap kitört vízumbotrány is elmélyítette, melynek során lengyel konzulátusok több ezer euró fejében akár több százezer afrikainak és európainak biztosított ideiglenes munkavállalási vízumot, amelyekkel az egész EU-ba, és Németországba is eljuthattak. Scholz kancellár felszólította Varsót, tisztázza a történteket. A lengyel kormány erre azzal vádolta Scholzot, hogy beavatkozik a választási kampányba.
Aggódnak az AfD előretörésétől
A politikai nehézségeket jelzi, hogy felmérések szerint az AfD már négy tartományban áll az élen, legutóbb Mecklenburg-Elő-Pomerániában jelezték ezt a közvélemény-kutatók. Ezzel olyan keletnémet tartományokhoz csatlakozott, mint Brandenburg, Türingia és Szászország, ahol egy év múlva választásokat tartanak, és a többi párt egyre jobban aggódik amiatt, hogy az AfD először kerülhet hatalomra egy tartományban.
Seehofer ötletét élesztette fel Söder
Markus Söder bajor miniszterelnök évi 200 ezer menekültben meghatározott "integrációs limitet" szorgalmazott, követve felélesztve elődje, Hors Seehofer régi elképzelését egy felső határ bevezetéséről. A menedékkérőket emellett csak természetbeni juttatásokkal kellene támogatni, véli. A CSU-s politikus az FDP-hez hasonlóan azt is követelte, hogy az úgynevezett biztonságos származási országok listáját bővítsék ki, megnevezve a Maghreb-államokat és Indiát, Friedrich Merz CDU-vezető pedig szintén keményebb migrációs politikai irányvonalat sürgetett. A menedékkérők felső határának bevezetésére irányuló felhívásokat Habeck gazdasági miniszter is elutasította.
Kettős lengyel mérce
Lengyelország is szigorítja a határellenőrzést. Mateusz Morawiecki miniszterelnök a hét elején bejelentette, ellenőrzik a határon a Szlovákiából az országba belépő járműveket az illegális migránsok felkutatására. Szlovákia a maga részéről hónapok óta küzd a Magyarországról érkező illegális migráció növekedésével. Megfigyelők szerint a magyar kormány szándékosan irányítja a menekülteket a határ felé, hogy a populista Robert Fico volt miniszterelnököt és pártját, a Smert segítse a szombaton esedékes szlovák választás előtt. Csak idén mintegy 27 ezer illegális bevándorlót fogtak el Szlovákiában. Mindannyian a magyar határon keresztül léptek be az országba.
"Utasítottam a belügyminisztert, hogy vezesse be a mikrobuszok, furgonok, személygépkocsik és autóbuszok ellenőrzését, amelyeknél felmerül a gyanú, hogy illegális migránsokat bujtatnak bennük" – közölte Morawiecki egy választási gyűlésen. A szlovák kormány egyelőre nem kommentálta a lépést.
Ez azt jelenti, hogy Lengyelország kettős mércét alkalmaz. Miközben ugyanis a lengyel kormány Szlovákiával szemben felmondja a schengeni övezet elvét, Morawiecki személyesen támadta Olaf Scholz német kancellárt, amiért a hétvégén utalt arra, hogy a lengyel határon is ellenőrizhetik a határokat.
