Delhi abszurdnak nevezte Justin Trudeau kanadai miniszterelnök állításait és terroristák bújtatásával vádolta Kanadát, miután egy hete Trudeau parlamenti beszédében titkosszolgálati bizonyítékokra hivatkozva felvetette India szerepét a Hardip Szing Nidzsár szikh vezető elleni merényletben. Tegnap New Yorkban Jaishankar indiai külügyminiszter az amerikai-ausztrál-japán kollégáival folytatott egyeztetésen vágott vissza. Állította: a nemzetközi politikában továbbra is kettős mérce uralkodik, a befolyással rendelkező államok ellenállnak a változásnak és történelmi előnyüket fegyverként használják a partnereik ellen. Ezzel egyértelműen Kanadára utalt, de tágabb értelemben az egész Nyugatot, ha úgy tetszik a globális Északot kárhoztatta.
Az Egyesült Államok azonnal diplomáciai nagyüzemet indított be, hogy csökkentse a feszültséget a szövetségesei között. Rövid időn belül Anthony Blinken külügyminiszter, Jake Sullivan elnöki nemzetbiztonsági tanácsadó és John Kirby, a Nemzetbiztonsági Tanács kommunikációjáért felelős igazgató is megszólalt az ügyben. Annyi bizonyos, hogy Washingtonnak nem jött jókor az incidens. Kanada az északi szomszédja és legszorosabb szövetségese, Indiával viszont éppen a Mumbaiban tartott G20 csúcson sikerült biztató eredményeket elérnie Biden elnöknek. Az amerikai terv egy Indiát az EU-val összekötő közel-keleti kereskedőút, amelynek nem titkolt szándéka, hogy ellensúlyozza Kína Egy övezet, Egy Út elnevezésű projektjét. Így az USA kényesen ügyel arra, hogy miközben minden eszközével tompítja a felek egymást elítélő nyilatkozatait, ne foglaljon határozott állást egyik mellett sem, hiszen ezzel veszélybe sodorná az általa vezetett szövetségi rendszer egységét és az ázsiai ambícióit egyaránt.
Eközben a kanadai belpolitika az indiai beavatkozás ügyétől hangos. A baloldali Új Demokrata Párt elnöke, Dzsarmit Szing, aki maga is a szikh nemzetiséghez tartozik, egy televíziós háttérműsorban arról besszélt, hogy az indiai miniszterelnök, Narendra Modi kormánya elszomorító teljesítményt nyújt az emberi jogok védelme terén és kiemelte a szikh kisebbséget, illetve az ő nevükben eljáró aktivistákat ért zaklatások elleni hatósági fellépés elmaradását. Véleménye szerint a 2018-as és 2021-es kanadai parlamenti választásokba történő kínai és orosz beavatkozást vizsgáló bírósági nyomozást a fejlemények fényében Indiára is érdemes lenne kiterjeszteni. Trudeau miniszterelnöknek pedig elő kell állnia a bizonyítékokkal, amikre alapozva gyanúja merült fel Indiával szemben. Ugyanakkor más oldalról is támadják a kanadai kormányfőt. Egy publicisztikában a szerző egyenesen azt állította, hogy a titkosszolgálat az orránál fogva vezeti, sőt egyenesen pórázon tartja Trudeaut. Az újságírói vélemény szerint egy titkosszolgálati információ legfeljebb eszköze lehet a politikai cselekvésnek, de kifejezett indikátora soha. Az pedig csak a sajtó, a közvélemény és a miniszterelnök nyilvánvalóan naiv feltételezése, hogy a nyugati szövetséges szolgálatok nem kémkednek ugyanúgy egymás ellen is, ahogy teszik azt geopolitikai riválisaik ellen.
Ezzel együtt egy kanadai állampolgár kanadai földön történő meggyilkolása még akkor is diplomáciai vihart kavar, ha az áldozat politikai előélete sem teljesen makulátlan. Mielőtt maszkos fegyveresek lelőtték a Vancouver külvárosában, Surreyben található szikh templom mellett, Nidzsár a szikh szeparatista törekvések szószólója volt. A szikh vallási közösség központja India észak-nyugati csücskében, Pandzsáb tartományban található. A radikális Kalisztán-mozgalom az Indiából való kiválást szorgalmazza akár erőszak árán is. A szikh-hindu szembenállás nem új keletű: 1984-ben Indira Gandhi akkori indiai miniszterelnök utasítást adott a Pándzsáb tartományban található szikh szent helyek katonai megszállására, miután a diaszpórából is támogatott szeparatista mozgalom felerősödött az országban. Ezen felháborodva Gandhi szikh testőrei meggyilkolták a miniszterelnököt. A halálát követő etnikai összecsapásokban több ezer szikh vesztette életét.
A sebek máig nem gyógyulnak a két vallási csoport viszonyában. India terroristaként tartotta számon Nidzsárt, akit a Khalistan Tiger Force nevű militáns csoport szellemi vezetőjének tartanak. Az indiai terrorellenes törvény alapján Indiában körözés van ellene érvényben egy 2007-ben történt robbantás és egy 2009-es szikh politikus elleni merénylet ügyében. Ugyanakkor a kanadai British Columbia tartományban élő szikh közönség mártírként tekint rá, a temetésén több százan kísérték utolsó útjára. Surrey volt polgármestere is úgy emlékezik rá, mint a közösség elkötelezett hívére, aki a helyi lakosok sportolási lehetőségei mellett is szót emelt.
Mártír vagy terrorista? Bárhogy is végződik a vita, az India és a Nyugat szövetségében keletkezett törés Kína és Oroszország malmára hajtják a vizet, akik a BRICS-csoporttal a globális Dél megnyerését és egy multipoláris világ elérést tűzték ki célul.
Az Egyesült Államok azonnal diplomáciai nagyüzemet indított be, hogy csökkentse a feszültséget a szövetségesei között. Rövid időn belül Anthony Blinken külügyminiszter, Jake Sullivan elnöki nemzetbiztonsági tanácsadó és John Kirby, a Nemzetbiztonsági Tanács kommunikációjáért felelős igazgató is megszólalt az ügyben. Annyi bizonyos, hogy Washingtonnak nem jött jókor az incidens. Kanada az északi szomszédja és legszorosabb szövetségese, Indiával viszont éppen a Mumbaiban tartott G20 csúcson sikerült biztató eredményeket elérnie Biden elnöknek. Az amerikai terv egy Indiát az EU-val összekötő közel-keleti kereskedőút, amelynek nem titkolt szándéka, hogy ellensúlyozza Kína Egy övezet, Egy Út elnevezésű projektjét. Így az USA kényesen ügyel arra, hogy miközben minden eszközével tompítja a felek egymást elítélő nyilatkozatait, ne foglaljon határozott állást egyik mellett sem, hiszen ezzel veszélybe sodorná az általa vezetett szövetségi rendszer egységét és az ázsiai ambícióit egyaránt.
Eközben a kanadai belpolitika az indiai beavatkozás ügyétől hangos. A baloldali Új Demokrata Párt elnöke, Dzsarmit Szing, aki maga is a szikh nemzetiséghez tartozik, egy televíziós háttérműsorban arról besszélt, hogy az indiai miniszterelnök, Narendra Modi kormánya elszomorító teljesítményt nyújt az emberi jogok védelme terén és kiemelte a szikh kisebbséget, illetve az ő nevükben eljáró aktivistákat ért zaklatások elleni hatósági fellépés elmaradását. Véleménye szerint a 2018-as és 2021-es kanadai parlamenti választásokba történő kínai és orosz beavatkozást vizsgáló bírósági nyomozást a fejlemények fényében Indiára is érdemes lenne kiterjeszteni. Trudeau miniszterelnöknek pedig elő kell állnia a bizonyítékokkal, amikre alapozva gyanúja merült fel Indiával szemben. Ugyanakkor más oldalról is támadják a kanadai kormányfőt. Egy publicisztikában a szerző egyenesen azt állította, hogy a titkosszolgálat az orránál fogva vezeti, sőt egyenesen pórázon tartja Trudeaut. Az újságírói vélemény szerint egy titkosszolgálati információ legfeljebb eszköze lehet a politikai cselekvésnek, de kifejezett indikátora soha. Az pedig csak a sajtó, a közvélemény és a miniszterelnök nyilvánvalóan naiv feltételezése, hogy a nyugati szövetséges szolgálatok nem kémkednek ugyanúgy egymás ellen is, ahogy teszik azt geopolitikai riválisaik ellen.
Ezzel együtt egy kanadai állampolgár kanadai földön történő meggyilkolása még akkor is diplomáciai vihart kavar, ha az áldozat politikai előélete sem teljesen makulátlan. Mielőtt maszkos fegyveresek lelőtték a Vancouver külvárosában, Surreyben található szikh templom mellett, Nidzsár a szikh szeparatista törekvések szószólója volt. A szikh vallási közösség központja India észak-nyugati csücskében, Pandzsáb tartományban található. A radikális Kalisztán-mozgalom az Indiából való kiválást szorgalmazza akár erőszak árán is. A szikh-hindu szembenállás nem új keletű: 1984-ben Indira Gandhi akkori indiai miniszterelnök utasítást adott a Pándzsáb tartományban található szikh szent helyek katonai megszállására, miután a diaszpórából is támogatott szeparatista mozgalom felerősödött az országban. Ezen felháborodva Gandhi szikh testőrei meggyilkolták a miniszterelnököt. A halálát követő etnikai összecsapásokban több ezer szikh vesztette életét.
A sebek máig nem gyógyulnak a két vallási csoport viszonyában. India terroristaként tartotta számon Nidzsárt, akit a Khalistan Tiger Force nevű militáns csoport szellemi vezetőjének tartanak. Az indiai terrorellenes törvény alapján Indiában körözés van ellene érvényben egy 2007-ben történt robbantás és egy 2009-es szikh politikus elleni merénylet ügyében. Ugyanakkor a kanadai British Columbia tartományban élő szikh közönség mártírként tekint rá, a temetésén több százan kísérték utolsó útjára. Surrey volt polgármestere is úgy emlékezik rá, mint a közösség elkötelezett hívére, aki a helyi lakosok sportolási lehetőségei mellett is szót emelt.
Mártír vagy terrorista? Bárhogy is végződik a vita, az India és a Nyugat szövetségében keletkezett törés Kína és Oroszország malmára hajtják a vizet, akik a BRICS-csoporttal a globális Dél megnyerését és egy multipoláris világ elérést tűzték ki célul.
