Itt vannak például a liberálisok, akik kapásból összekapcsolnák Orbán Viktor esztergomi kihelyezett frakcióülési bejelentését, miszerint a magyar a legszabadabb nép Európában, azzal, hogy (ennek ellenére, vagy tán éppen ezért) tömeges tiltakozás indult drMáriás Havanna-lakótelepi kiállításának azonnali hatályú betiltása érdekében (A dadaizmus győzelme elkerülhetetlen c. tárlat október 4-ig látogatható a Kondor Béla Közösségi Házban a tervek szerint, de hogy a szervek szerint meddig, hamarosan kiderül), mert egyebek között Schmidt Máriát ábrázolja a kisded Ungár Péterrel. Kádár Jánost meg Mona Lisaként, de ez ki a bánatot érdekel, nem? A Messiásként napozó Marx Károly nyilván nem lóg (vagy nem fekszik) a kiállításon, mert akkor már kő kövön, kép szögön nem maradt volna.
Régóta mondom, a liberálisokat mint a szabadság ádáz ellenségeit be kellene tiltani Európa legnagyobb szabadságának a jegyében.
Ahol a tisztességes, tízgyerekes katolikus cenzúrát tiltják, ott nyomokban sincs szabadság.
Hát szabad itt az egyén deviáns szabadelvűségét, dekadens individualizmusát egekig magasztaló liberálist nyilvánosan megbotozni, vagy a kormány által tíz másodpercenként hangoztatott magyar érdeket kétségbe vonó kommunistát udvari pellengérre állítani vagy legalább egy csinos kalodába tenni? Mégis, hol élünk, Brüsszel! (A Többet ésszel, mint Brüsszel! csatakiáltás nem kerül óriásplakátra, és ezt a hebehurgyaságot önkezünkkel ezennel be is tiltjuk mint generálisan borzasztót – a szerző.)
A lázadást Sz. A. pedagógus, a hazai artiszttálib mozgalom új csillaga robbantotta ki a polgárpukkasztó szatíra újabban Munkácsy-díjas mestere (közreműködött: Csák János, de már megbánta) ellen. Imigyen szólott: „Felháborodásomnak szeretnék hangot adni, és felszólítom a kerület vezetőit, hogy azonnal távolíttassák el a gyerekek által is sűrűn látogatott művelődési ház központi helyiségében, szemmagasságba elhelyezett vallási és erkölcsi érzéseket mélyen sértő képeket.” Szerintünk megoldás volna még, ha térdmagasságban lógnának drMáriás kulturális popikonjai és közéleti ihletettségű táblaképei, de ott meg felelőtlenül befóliázatlan lurkók futkosnak. Elhaladnak egy paraván előtt, és a végére menthetetlenül megliberálisodnak, vagy visszafordíthatatlanul Lenin-fiúk lesznek, ne adj’ isten lányok. Esetleg sapioszexuális faunná változnak, és akkor volt Fidesz-szavazó, nincs Fidesz-szavazó. És történik mindez egy közpénzből fenntartott, közfeladatot ellátó közművelődési intézményben, amit ma még ugyan Havanna-lakótelepnek hívnak, holnap meg már nyilván Castro Központnak vagy Che Guevara Kiállítási Térnek. Eddig, és ne tovább, Brüszi! És drMáriás! Szűz Máriát hiába a vásznadra ne vedd!
In medias prés: vannak előremutató jelek is. Semjén Zsolt kiapadhatatlan eszének hála brit tudósok nélkül is megtalálni látszik a megoldást a kormány a botrányos közmeghallgatások kiiktatására. A lelemény egyszerű: botránymentes közmeghallgatásokat tartani. Két megoldás van, gondolta Zsolt. Vagy a közmeghallgatásoknak, vagy a botrányoknak kell elejét venni. A közmeghallgatásoknak a putyini természettudomány mai állása szerint, persze szigorúan elméleti síkon, drága török drónokkal lehetne elejét venni, és a közmeghallgatási intézmények eltörlésével. Az előzőhöz nincs elég drón (meg a keresztényveszteség is számos lenne), az utóbbihoz túl sok az EU-jogharmonizáció. És akkor, gondolta még mindig Zsolt, beállítva az egyhuzamban elmélkedés másfél perces egyéni rekordját, a gordiuszi csomót kell általvágni. Legyen közmeghallgatás köz nélkül! Ha mindenki otthon elégedetlenkedik és mondja a magáét, a hangenergia nem tud összeadódni, a botrány elmarad, és az OV-csatornának sem kell zenét keverni a „diktátor!” bekiabálások helyére (lásd Orbán Viktor bevonulását Kötcsére).
Az „állam működésének további egyszerűsítésével összefüggő rendelkezésekről” című jogszabályjavaslat egyszersmind új dimenziókat nyithat az inflációval térdre kényszerített országunk számára is.
A népszavazást sem kellene kínos jogi fórumokon ellehetetleníteni, amitől Justicia még bekötött szemmel is pironkodik, elég lenne a népet kivonni az egyenletből, és ha már csak a szavazás marad, akkor minden el van sikálva. És lehetne a polgári perrendtartásból is polgári rendtartás, a per maradjon meg a törtekben beszélő furcsa matematikusoknak és a kommunista történészeknek: a III/3. helyett mennyivel szebb a 3:3, ami egy labdarúgás-eredmény. Még nem győzelem ugyan, pláne nem a dadaizmusé, de alakul ez, mint drMáriás Máriája az illiberális prés alatt.
