;

Európai Unió;vétó;tagság;

- Kizárással és szavazatmegvonással büntetnék a joguralomra fittyet hányókat, megszüntetnék a vétójogot – Megy az ötletelés az EU átalakításáról

A francia és a német kormány egy 60 oldalas vitairattal állt elő, amiről – bár senki nem tekinti a saját álláspontjának – várhatóan szó lesz a tagállami elnökök és miniszterelnökök granadai csúcstalálkozóján is.

Kedden a francia és a német kormány egy „független szakértők” által írt menetrendet mutatott be az Európai Unió átalakításáról. A szöveg rögtön úgy kezdődik: nagy baj, hogy még nincs eszköz a joguralomra fittyet hányó tagállamok kizárásához. Továbbá leválasztanák az eurózónát a többiekről, és bevezetnék a félig-meddig tagságot is – írja a Válasz Online.

Az Általános Ügyek Tanácsa a tagállamok EU-ügyekért felelős minisztereit vagy államtitkárait tömörítő szervezet. Nagyjából havonta üléseznek, Magyarországot ezúttal Bóka János képviselte. Ide vittek be a német és a francia kormány képviselői egy 60 oldalas vitairatot, bár a tervet óvatosan vezették elő: hivatalosan Berlin és Párizs sem tekinti a benne foglaltakat a saját álláspontjának. A szöveget tizenkét független szakértő, egyetemeken és kutatóintézeteknél dolgozó politológus írta, akik ugyan egyeztettek a tagállamok és a csatlakozni vágyó országok képviselőivel, de hivatalosan a saját véleményüket fogalmazták meg. Így arról nincs szó, hogy belátható időn belül dönteni kellene a szöveg elfogadásáról.

A benne foglalt konkrét javaslatokról ugyan egyáltalán nincs egyetértés a tagállamok között, de abban nagyjából konszenzus van, hogy a felvetett problémákkal kezdeni kell valamit. A szöveg fontosságát jelzi, hogy várhatóan megbeszélik a tagállami elnökök és miniszterelnökök granadai csúcstalálkozóján is, október elején.

A szövegben többek között az áll, hogy

„a jogsértések egy bizonyos szintje és ideje után nem maradhat egy ország az EU tagja”.

Az egész javaslatcsomag azzal kezdődik: meg kell oldani azt a problémát, hogy egy tagállam kormánya olyan szinten leépítheti a joguralmat, hogy mostani állapota alapján nem vennék fel az EU-ba. Az ilyen esetekkel jelenleg alig tud kezdeni valamit az EU, ezt meg kell oldani a következő bővítési kör, azaz nagyjából 2030 előtt. Például az eddig csak Magyarország ellen bevetett feltételességi mechanizmust ki kellene bővíteni, azaz még szigorúbb és még általánosabb rendszer alapján el kell venni a támogatási pénzeket azoktól az országoktól, ahol nincs joguralom.

Egy másik javaslat szerint az úgynevezett „hetes cikkely szerinti eljárást” sokkal keményebb büntetési rendszerré kéne fejleszteni.

Lengyelország és Magyarország ellen hat, illetve öt éve folyik ilyen eljárás, aminek a vége elvben a két ország szavazati jogának a megvonása is lehetne – ami nagyjából az EU-ból való kizárással ér fel –, de a mostani szabályok alapján irreális, hogy idáig eljussanak. Több körben, a tagállamok teljes egyetértése kellene hozzá például, miközben Varsó és Budapest megígérték, hogy mindenképpen megvédik egymást egy ilyen büntetéstől. A most előkerült javaslat szerint a szavazat megvonásához elég lehetne a tagállamok négyötödének egyetértése is. Sőt, ha öt éven át a Tanács képtelen eldönteni, hogy egy tagállamot felmentsen-e az eljárás kezdetekor megfogalmazott vádak alól, akkor automatikusan járna ellenük a büntetés.

A Válasz Online kiemeli, hogy a javaslat elvben nem a lengyelek és a magyarok ellen szól, hanem úgymond garanciát adna, hogy az újonnan felvettek nem csúsznak autokráciába, de nem nehéz kiolvasni a szövegből, hogy a már bent lévő renitens tagok ellen is jó lenne a rendszer bevezetése a szerzők szerint.

A dokumentum szerint mindezek mellett

  • kiterjesztenék a többségi szavazásokat a Tanácsban, lényegében megszüntetnék a vétójogot (a nagyon éles ügyekben ne egy, hanem két tagállam ellenvetése jelenthessen csak vétót, vagy könnyebben mondhassa azt egy ország, hogy bizonyos intézkedések alól felmentést kér).

  • javasolják, hogy szűnjön meg az „egy ország-egy biztos” rendszer az Európai Bizottságban. A tagállamok például csak minden második ciklusban, azaz tíz év alatt öt évig delegálhassanak biztosokat, vagy ne legyen mindegyiküknek szavazati joga, és cserélgessék egymást.

  • a tagállamok ne félévente váltsák egymást a Tanács élén, mint most, hanem két és fél évre öt ország ossza fel a szakterületeket, és a különböző témájú üléseken párhuzamosan elnököljenek. 

  • az Európai Parlament ne legyen nagyobb, mint most, akárhány ország is tagja az EU-nak, legfeljebb 751 képviselő legyen. 

  • ki kellene mondani, hogy többféle szintű tagság lehetséges, a tervezet négy ilyet javasol (Belső Kör: azok a tagállamok, amelyek a schengeni zónában és az euróövezetben is benne vannak; EU-tagok: még szavazhatnának a Tanácsban, de kihúzhatnák magukat bizonyos újonnan hozott közös szabályok alól, csak az maradhatna itt is, aki betartja a jogállamisági előírásokat; Társult Tagok: a közös piachoz gazdaságilag kötődő országok; Európai Politikai Közösség tagjai: a javaslat konkrét szövetségi szerződést ajánlana a tagjainak, amibe szabadkereskedelmi egyezmények és energetikai megállapodások is beleférnének.

A légi irányítók mellett a kompok és a tömegközlekedési dolgozók is a munka szüneteltetésére készülnek, hasonlóan a tanárokhoz és a kórházi dolgozókhoz.