– Kifejezetten a magas jövedelmű háromgyerekes anyáknak kedvezhet az Orbán-kormány terve – jelentette ki a Népszavának az adótanácsadók egyesületének elnöke. Zara Lászlót azt követően kerestük meg, hogy Orbán Viktor miniszterelnök múlt héten, a Demográfiai Csúcson arról beszélt, össze kell állítani a magyar családpolitika 2.0 programját, és a négygyermekes anyák adómentességét kiterjeszthetik a háromgyermekesekre is. Majd hozzátette azt is: várják a pillanatot, amikor a pénzügyminiszter ellankad.
Az orbáni ígéret 2018 óta rendszeresen visszatér, és ahogy most, úgy korábban is a pénzügyminiszterre hárította a felelősséget a kormányfő. De nemcsak ez a baj tervvel.
Zara László akkor látja és érti mi a kabinet célja, ha kifejezetten a jómódúakat akarja további előnyhöz juttatni. Más esetben – tette hozzá – viszont nem. Az átlagkeresetűek, vagy az alacsony jövedelműek ugyanis csak a kedvezmény töredékéhez juthatnának hozzá, akinek pedig nincs keresete, semmit nem élvezne az egészből. – Bármilyen támogatásnak lehet helye és szerepe, de nem ebben a formában. A rosszabb jövedelműeket is elérő családi pótlék összege rendkívül alacsony, a családi adókedvezményt pedig csak a magas keresetűek tudják teljes egészében kihasználni. Ezek módosítása időszerű lenne, de egyelőre szó nincs róla – fogalmazott. A szakértő 2018-ban, amikor a kormány először beszélt erről a tervéről, azt nyilatkozta: ha valóban szja-mentességről lesz szó, akkor az azt jelenti, hogy mellette nem jár az anyának családi adó- és járulékkedvezmény, ugyanúgy, ahogy azt nem lehet érvényesíteni a szintén adómentes gyes vagy gyet után sem. Viszont ha van az anyának egy olyan társa, aki keres annyit, hogy egymaga is tudja érvényesíteni a teljes családi kedvezményt, akkor az anyának, a családnak valóban pluszt ad az szja-mentesség. Legtöbbet tehát az a család nyerhetné, ahol az anya nagyon jól keres, és az apa is legalább annyit, hogy a családi adókedvezményt érvényesíthesse teljes egészében a gyerekeik után.
Szja-mentesség: Orbán Viktor öt éve ígérget, Varga Mihályra hárítja a felelősséget– Mélységesen igazságtalan, csakúgy, mint az egész magyar szociál- és családpolitika – ezt már L. Ritók Nóra, a Berettyóújfalu térségében működő gyerekszegénység és mélyszegénység ellen küzdő Igazgyöngy Alapítvány alapítója és szakmai vezetője mondta lapunknak. Ő is úgy vélte, megint a jó módban élőknek akar kedvezni a kormány, a rászorulók pedig ebből is kiszorulnak.
Úgy fogalmazott: ezzel az ötlettel újra azt üzenik, hogy csak azok a családok és gyerekek számítanak, akik beleillenek a kormány értékrendjébe, és jó anyagi körülmények között élnek. A többiekről pedig egyszerűen nem vesz tudomást, számára nem léteznek.
„Egyszerűen nincs más magyarázat arra, hogy a magát családbarátnak nevező kormány számos intézkedése, - ahogy ez sem – hogyan értelmezhető a szegényebb társadalmi csoportokban, elsősorban ott, ahol a legnagyobb szükség lenne a legkisebb segítségre is”. L. Ritók szerint fals- és csak látszat szociálpolitika az, hogy minden gyereknek egyformán jár például az ingyen tankönyv. A leggazdagabbaknál erre semmi szükség – mondta – ott viszont, ahol nincs pénz füzetre, ceruzára, villanyra, több, és más segítség kellene. Vagy, ahol fával fűtenek, ott a rezsitámogatás jelenlegi formája nem ér sokat, mint ahogy a nagycsaládosoknak járó autóvásárlási támogatástól is fényévekre van a családok többsége.
Esély sincs, hogy a tehetség kibontakozhasson
– A kormány nem érti, vagy nem akarja érteni, kinek és milyen segítségre lenne szüksége. A Felzárkózó Települések állami programja a legszegényebb településeket célozza meg, de a társadalmi leszakadásnak nem települési válogatással, hanem rendszerszintű beavatkozással lehetne gátat szabni. A program beavatkozási pontjai viszont nem érintik a rendszert: nem hatnak a szegregált oktatásra, a szolgáltatáshiányokra, a beavatkozások a rendszer mellett működtetettek. Így nincs esélykiegyenlítés sem az oktatásban vagy a családi életben – folytatta. Pedig erre kellene pénz, mégpedig minél előbb, különben képtelenség lesz jobb jövőt ígérni a gyerekeknek.
Azok a nők, akik generációs szegénységben élnek, többségében főállású anyák. Hiába szeretnének dolgozni, az ő élethelyzetükben nem értelmezhető a mobilitás L. Ritók Nóra szerint. Többek között az alig létező tömegközlekedés miatt nem tudnak más településen munkát vállalni, helyben pedig nincs állás.
– A gyerekeik jövőképe sem jobb. Hiába látjuk, hogy megindul az alsó tagozatban egy gyerek, jó képességű, okos és érdeklődő, szinte tehetetlenek vagyunk. Család- és tehetséggondozással kiemelkedhetne, később tovább is tanulhatna, de legtöbb esetben az az élethelyzet, amiben van, folyamatosan amortizálja. Esély sincs arra, hogy a szorgalma, tehetsége kibontakoztasson. Olyan lakhatási szegénységben, ahol nincs tanulási környezet, megfelelő világítás, hőmérséklet, hely a tanszereknek, még a legtehetségesebb gyerekkel sem tudunk mit kezdeni. És ezek még csak a fizikai tényezők – fogalmazott, azt is hozzátéve: a szülők sem tudnak támogatóként jelen lenni a gyerekeik életében, hiszen előttük sincs példa arról, miért is jó tanulni. A problémáik megoldásához ők olyan túlélési stratégiákat működtetnek, amelyek nagyon távol állnak a tehetséggondozástól. Így aztán a gyerek előtt a pénzszerzés és nem a tanulás lesz a minta. Megjegyezte: még azoknak a munkatársaknak is nehéz megmagyarázni, miért éri meg tanulni, akik az Igazgyöngy társadalmi vállalkozásában dolgoznak. „Hiszen látják az Igazgyöngyön belül, hogy a diplomások bére, vagy a szakmunkával rendelkezők fizetése a minimálbér közelében van. Azok a pedagógusok, szociális munkások, fejlesztő pedagógusok, védőnők, akikkel találkoznak, nehéz munkakörülmények között, és nagyon alacsony bérért dolgoznak. Így pedig nehéz képviselni a tanulás és tehetséggondozás előnyeit.” - mondta. Aki viszont elvégezte a 8 osztályt és megszerezte a jogosítványt, könnyen ügyeskedik, üzletel, boltocskázik, cigit árul, autóval távolabbra tud menni feketén dolgozni, és ebből akár jobban él, mint a tanító néni, vagy a védőnő.
Összemossák az adózást a szociálpolitikával
Ferincz Jenő jogász véleménye szerint „elfogadhatatlan” hogy megint itt egy újabb olyan ötlet, amelyikben a a gyerekek száma, és nem a jövedelmi helyzet számít. Ismét ki akarják zárni a támogatásból azokat a családokat, akik egy-, vagy két gyermeket nevelnek, vagy éppen - akármilyen okból - gyermektelenek, és esetleg még rászorultak is – folytatta. Ferincz szerint jól mutatja, mennyire elhibázott tervről van szó, ha csak végig gondoljuk, hogy a kormányban, a milliós fizetésű politikusok és családtagjaik között, vagy akár a „NER haveri körben” kinek van legalább három gyermeke. Nekik igazán van mit a tejbe aprítaniuk, nincsenek rászorulva erre az adómentességre, pedig a kormány terve alapján őket is megilletné ez a kedvezmény. „Ez elfogadhatatlan.” Azt pedig jogi oldalról tartja kifogásolhatónak, hogy a kormány tudatosan összemossa az adózást a szociálpolitikával. Kijelentette: a kettőnek semmi köze egymáshoz.
Úgy fogalmazott: adózni mindenkinek egyformán kell, a személyi jövedelemadózásban kizárólag csak a jövedelmi helyzet lehet az egyedüli szempont. A rászorultsági elv alapján folyósított állami támogatásnak pedig külön eljárásban kell érvényesülnie, élesen elkülönülve az adózástól. Mert akinek alacsony a jövedelme, nehéz körülmények között él, az államnak kötelessége támogatni. „De semmilyen támogatási formában sincs helye annak, akinek a vagyoni-jövedelmi helyzete ezt nem indokolja, a rászorultságon kívül más szempont nem létezhet.”
Akinek van, annak adatik
– Én perverz újraelosztást látok – így fogalmazott két évvel ezelőtt Ferge Zsuzsa a lapunknak adott interjúban. A Széchenyi-díjas szociológus, a hazai szegénységkutatás legismertebb alakja akkor azt mondta, normálisan, közgazdasági megközelítésben és definíciószerűen is a központosított újraelosztás azt jelenti, hogy a kormányzat az egyenlőségcsökkentő eszközeit – például az adót – arra használja, hogy mérsékelje a jövedelmek egyenlőtlenségét, illetve olyasmihez ad általános hozzáférést, amit a piacon sokan nem tudnának megvenni. Költ mondjuk egészségügyre, iskolákra. A perverz újraelosztás az, amikor azok kapnak többet, akiknek eleve sok van. Ezt látjuk Magyarországon. Remekül érvényesül a bibliai elv: akinek van, annak adatik, de akinek nincs, attól még az is elvétetik, amiről azt gondolja, hogy az övé. Az adókedvezmény is nagyszerű találmány, de aki kevés adót fizet, nem élhet vele. Eközben lent olyan pusztítás ment végbe, ami nemzetközi összehasonlításban is ritka.
