;

Fehér László;Godot Galéria;Szüts Miklós;Nádler István;könyvborító;Vojnich Erzsébet;

Vojnich Erzsébet Két öreg című, 2019-es képe Darvasi László Az év légiutas-­kísérője című kötetének lett a címlapja

- Mesterművek címlapon

Nagynevű festők könyvborítóra került munkáit mutatja be a Godot Galéria legújabb kiállítása.

Nem a borító teszi a könyvet – tartja a mondás, egy szép címlap viszont könnyen felhívja a figyelmet az adott műre. Ez különösen igaz azokra a könyvekre, melyek borítóján egy jelentős képzőművész alkotása szerepel, különösen, ha kvalitásos munkáról van szó. A Godot Galéria legújabb, magángyűjteményeket bemutató kiállításán ilyen képeket nézhetünk meg a Róna Gyűjteményből, illetve azokat a könyveket és albumokat, melyek borítójára a képek felkerültek.

– Engem egy mű vásárlásánál nem az motivál, hogy szerepelt-e már címlapon, ha viszont mégis, az növeli az értékét – vallja Róna András műgyűjtő. Van például olyan képe, melyről a megvásárlása után évekkel később tudta meg, hogy borítóra került, mint Keserü Ilona egyik cím nélküli, absztrakt műve, mely Lázár Ervin 1973-as Buddha szomorú című novelláskötetét díszíti. Emellett vannak olyan képei, melyekből a vásárlásuk után lett borító: ilyen Szüts Miklós Winterhelyzet No. 1., sötétlő tájat ábrázoló képe, melyen Parti Nagy Lajos saját kézzel írt versrészlete látható, és amely a költő félszép című könyvére került. A mű amúgy közös mű, a rajta olvasható szignó: Szüts-Parti Nagy.

A kiállításon szerepelnek absztrakt munkák is, mint Nádler István Hét utolsó szó című műve, mely Esterházy Péter azonos című drámájának címlapja lett. A kötethez ráadásul Nádler egy festménysorozatot készített, melynek darabjai a szöveget illusztrálják.

A tárlaton a legnagyobb munka Fehér László 1990-es Kilátó II. című képe, melyen az ezüstösen derengő égbolt előtt egy modernista épület tetején egy fekete korlátra támaszkodik egy arctalan, fekete ruhájú nőalak. – Több képemen felbukkant a balkon mint motívum, melyen a feleségem édesanyját lehet látni. Az első, 1988-as változaton még sárga háttér előtt látszik a fekete épület, az 1990-es verziót pedig akkor festettem, amikor elkezdtem egy ezüstös színű festménysorozatot – mondja Fehér. A kép végül a művész több korszakát bemutató 2013-as album borítója lett. – A fiammal, Dáviddal közösen szerkesztettük a könyvet, és ő megerősített abban, hogy a Kilátó II. kerüljön a borítóra – mondja az alkotó.

Fehér László a Kilátó II. című, 1990-es festménye előtt, mely a művészről szóló album borítójára került

Fehér Lászlótól a Kútbanéző című munka Piotr Piotrowski lengyel művészettörténész kötetén, a Jalta árnyékában: Művészet és avantgárd Kelet-Európában 1945-1989 című tudományos munkán szerepel. Igaz, nem a kiállításon látható 1989-es kis méretű pasztellkép, hanem a Magyar Nemzeti Galéria tulajdonában lévő, 1989-ben készült, több mint két méteres olajfestmény, mely az 1990-es Velencei Biennálén is szerepelt a művész Magyar Pavilonban rendezett tárlatán. A kép emellett egy magyar köteten is szerepel: Ungváry Tamás 2010-es Csalódások kora – A „zsidókérdés” magyarországi története című munkáján.

Egy jól kiválasztott festmény a könyv hangulatát is visszaadhatja. Darvasi László például Vojnich Erzsébet 2019-es Két öreg című képét választotta a tavaly megjelent Az év légiutas-kísérője című kötetéhez, mely idén Artisjus Irodalmi Nagydíjat nyert. – A könyvemben úgynevezett magyar novellák, mai magyar történetek szerepelnek. Öregekről, elesettekről, olyan emberi sorsokról szólnak, melyekre nem vetül akkora figyelem – mondja Darvasi László. Az író azért választotta Vojnich képét, mert a festőnél az elidegenedés, a szorongás, a kiszolgáltatottság mindig alaptéma. – Már a korai munkáiban is üres gyárbelsők, üzemrészletek vagy más terek láthatók, melyeket az emberek elhagytak már. Az utóbbi időben viszont Erzsébet visszatért a figuralitáshoz, elkezdett embereket ábrázolni, de ezeknek az alakoknak nincs arca, mégis valamilyen jellegzetes ruhában és helyzetben vannak – mondja Darvasi. Az író által választott Két öreg című képen például két nyugdíjast láthatunk, amint a nézőnek háttal, faszékeken ülve figyelnek valamit. Közel vannak egymáshoz, de mégis érződik köztük a távolság. – A kép nagyon rímel arra, amit megírtam. A könyvemben idős emberek dacolnak a halállal, lesznek újra szerelmesek és próbálnak újrakezdeni. Úgy éreztem, mintha Erzsébet ezt a képét a könyvemhez festette volna. 

Infó: Kortárs Magángyűjtemények XX. Róna Gyűjtemény: Borítók. Kurátor: Kozák Gábor. Godot Galéria, nyitva: október 7-ig

Valceres tündérmesétől az orfeumi forró revühangulatig – a Színház- és Filmművészeti Egyetem végzős zenés osztálya délutántól estig operetteket játszott.