Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter hét eleji nyilatkozatában először ismerte el, hogy nem tartható a kormány idénre várt 1,5 százalékos növekedési prognózisa. A miniszter szerint idén éves szinten nulla növekedés várható. Még ennél is pesszimistábbak az Equilor Befektetési Zrt. elemzői, a cég a vártnál gyengébb második negyedéves növekedési adatok láttán az idei GDP-prognózisát 0,7 százalékos csökkenésre vette vissza – hangzott el a cég szerdai sajtótájékoztatóján.
Árokszállási Zoltán, a cég vezető elemzője elmondta: magyar gazdaság a gyakorlatban már nem tud akkora növekedést produkálni a második félévben, amely nullára hozná ki az idei növekedési ütemet. A lakossági fogyasztási lehetőségeit megölte az uniós viszonylatban is kiemelkedő infláció, a beruházásokat a kormány visszafogta, és a legfontosabb exportpiacunk a német gazdaság is gyengélkedik – sorolta az okokat az elemző. A cég szerint bár a növekedés megindulhat a most tartó harmadik negyedben, de ez is csak arra lesz elegendő, hogy a nemzeti össztermék (GDP) éves szinten 0,7 százalékos csökkenésnél megálljon. A következő évekre a korábbi évekhez képest visszafogott, jövőre 2,5, 2025-ben pedig 2,9 százalékos növekedést várna. Ennél gyorsabb növekedési pályát is leírhatna magyar gazdaság, ha végre a kormány megállapodna az Európai Bizottsággal az uniós pénzek lehívásáról. Az Equilor elemzői szerint
az Orbán-kormány nem fogja maradéktalanul teljesíteni az uniós elvárásokat, ezért mindenképp lesz forrásvesztés.
Ugyanakkor előbb, de inkább utóbb majd érkezni fognak uniós pénzek is a vitatott keretekből, de erre leghamarabb 2024 második felében kerülhet sor, vagyis innen sem várható komolyabb növekedési impulzus közeli hónapokban.
Az infláció már ebben a hónapban jelentősen csökkenhet az augusztusi 16,4 százalékról, de ezzel együtt is az idei éves pénzromlás üteme 18 százalék lesz, jövőre pedig átlagosan 6 százalékot várnak. Az Equilor elemzői szerint várhatóan novemberben érjük el az egy számjegyű, az 10 százalék alatti inflációs szintet. A dezinflációt jelenleg hajtó tendenciák a jövőben gyengülni fognak: a forint már most is gyengülő pályán van, emelkedik az olajár, amit tetéz az üzemanyagok jövedéki adójának januári emelése. Ráadásul a költségvetés helyzete közel sem megnyugtató, és innen is érkezhetnek a jövőben inflációt gerjesztő hatások, például adóemelések formájában.
Az Equilor jövő évi hat százalékos inflációs előrejelzése a piaci átlaghoz képest pesszimista, ma inkább 5 százalék körül szóródnak az elemzői várakozások 2024-re. Árokszállási Zoltán szerint azonban 4-5 százalékos inflációs szint csak nagyon szerencsés helyzetben jöhet össze.
A magyar költségvetésről nehéz elképzelni, hogy a hiány ne csússzon lejjebb a tervekhez képest: az áfabevételek és a lakossági adóbefizetések elmaradnak a várttól, ugyanakkor a magas kamatok miatt jelentősen megugrottak az államadóssággal kapcsolatos kiadások, illetve jelentős volt a rezsitámogatás is. Az idő már kevés érdemi költségvetési kiigazításra, emiatt a hiánycél emelésére számítanak az elemzők: a korábban tervezett 3,9 százaléknál 1-1,5 százalékponttal magasabb lehet a deficit, s ez a pénzforgalomban mintegy ezer milliárdos hiánytúllövést jelent.
A kormány jövőre a GDP 2,9 százalékára szeretné csökkenteni az államháztartás hiányát, de az elemzők szerint ez sem tartható. Az Equilor – sok más független pénzügyi céghez hasonlóan – 2024-re 3,5 százalékos GDP-arányos eredményszemléletű hiányt vár. Ez utóbbi azért is kínos, mert jövőre az Európai Bizottság újra megköveteli a maastrichti kritériumok betartását, vagyis az uniós tagok államháztartási hiánya 2024 után nem haladhatja meg a GDP 3 százalékát.
A forinttal kapcsolatban sincsenek jó hírei a cégnek: a csúcson már túl van a forint, és az elmúlt hetekben gyengülő pályára állt – mondta Buró Szilárd pénzügyi innovációs vezető. A következő hetekben-hónapokban a gyengülő trend megmarad, a 400 forintos euróárfolyam erős ellenállást képez, ám nem kizárt, hogy már idén tesztelgetni fogja a piac. A cég idén decemberre 392,5 forintos euróárfolyamot vár, ami a jövő év végére elérheti a 400 forintot. A forint gyengülését okozhatja egy várnál gyorsabb kamatcsökkentési pálya, ám ennek nem látják komoly kockázatát az elemzők, de a hazai devizát gyengíti a költségvetés magas hiánya, a recesszió, valamint az uniós pénzek hiánya is. Ha ez utóbbiban változás lenne, az a forint árfolyamát erősíthetné – tette hozzá Buró Szilárd.
Ebben a környezetben az Equilor arra számít, hogy Magyar Nemzeti Bank szeptember végén meglépi az utolsó 100 bázispontos kamatcsökkentését, vagyis az irányadó kamat összeolvad az alapkamattal 13 százalékon. A következő hónapokban folytatódnak a kamatcsökkentések, de kisebb mértékben- így az év végére 10,75 százalék lehet az alapkamat, 2024 végén pedig 6,5 százalék.
