- Hol szükség, ott irodalom

Vitathatatlan, hogy Pécs városának meghatározó szerepe van a magyar kulturális életben. Nyüzsgő egyetemi városként ontja magából a jobbnál-jobb zenekarokat, művészeket, köztük a jeles írókat. Nem elhanyagolható a pécsi Jelenkor folyóirat irodalmi szerepe sem, melynek – és tényleg csak a teljesség igénye nélkül – olyan szerzői és munkatársai voltak, mint Bertók László, Csorba Győző, Déry Tibor, Illyés Gyula, Kassák Lajos, Keresztury Dezső, Konrád György, Lázár Ervin, Mándy Iván, Mészöly Miklós, Örkény István, Szabó Magda, Tandori Dezső, Vas István és Weöres Sándor. Az idén 65 éves folyóirat Esterházy Péter és Nádas Péter prózájának egyik első közlője, a Jelenkor a Csorba Győző Könyvtárral közösen szervezte a fesztivált, ezért is örömteli, hogy az eseménysorozat zárásaként Pécsre látogat Nádas Péter.

A PécsLIT első napján Závada Péter és Turi Tímea kötetbemutatóján jártunk. A Tudásközpont konferenciaterme megtelt fiatalokkal, nyilvánvalóan a bölcsészkar hallgatói jöttek el ilyen szép számban. Pécsett úgy tűnik, tényleg érdemes irodalmi programot szervezni, szükség és igény van rá. Závada Pétert a moderátor Kiss Georgina A muréna mozgása kötetével kapcsolatban kérdezte, szóba került a költői nyelv teremtése és a műfaji határok. Závada Péter úgy fogalmazott, számára az új nyelv teremtése egy hatalmi gesztus, de ez nála inkább esztétikai jellegű, nem kapcsolná össze ezt a jelenlegi közéleti, politikai nyelvhasználattal. – Engem, mint szerzőt érdekel, hogy milyen hatalmi gesztust tudok gyakorolni az olvasó fölött, hogyan lehet ezzel játszani – hangsúlyozta a szerző.

Imádságoskönyvnek néz ki Turi Tímea Egyszerre egy beszéljen című verseskötete, a szerzőt az ima mint kommunikációs helyzet foglalkoztatta íráskor. Rovatunk már korábban közölt pozitív kiritkát a költő ezen kötetéről, és az elismerő szavak nem alaptalanok. Görföl Balázs, a Jelenkor folyóirat szerkesztője a beszélgetésben fölemlegette a szerző gyerekként publikált két első kötetét, hiszen bár mindenki a szerző negyedik köteteként hivatkozik a most megjelentre, voltaképp a hatodikról van szó. – Én inkább a mínusz egyedik és a nulladik kötetként tekintek rájuk – szabadkozott Turi Tímea – nem tagadom le őket, sőt, a Gyereknek lenni című verset át is emeltem A dolgok, amikről nem beszélünk versei közé. – Szerinte első kötetei nem tudatos művek, kamaszkorában pedig mindennel akart foglalkozni, csak irodalommal nem, aztán tizenhétévesen vett újabb fordulatot az élete, ebben meghatározó szerepet töltött be Esterházy Péter Fancsikó és Pinta novelláskötete. – Nem is az írással, hanem az olvasással változott meg az életem – fogalmazott Turi Tímea.

Hivatalosan hétfő este, a Zsolnay-negyedben nyílt meg a programsorozat, Nyáry Krisztián és Bősze Ádám közös estjüket, A nagy Himnusz sztorit hozták el a nagy számú közönségnek. A fesztivál arculatához képest a megnyitó előadás majdhogynem esztrádműsorként hatott, rengeteg izgalmas irodalom- és zenetörténeti ténnyel, netán féligazsággal, még kvíz is várt a nagyérdeműre – informatív és kellemes előadói est volt nem csak a mi himnuszunkról. Valóigaz, a PécsLIT programjai túlnyomórészt pódiumbeszélgetések, kevés az olyan esemény, ami első blikkre a feketeöves irodalomkedvelőkön kívül szélesebb közönséget is megszólítaná. Ezzel szemben az igazság az, hogy a programok érdekfeszítőek, humorosak, és nem jellemző rájuk taszító elitizmus. A POSZT (azaz Pécsi Országos Színházi Találkozó) megszűnésével a város sokat veszített, minden kulturális fesztiválra szükség van. És a PécsLIT jó úton jár, a fejlődés és bővülés útján.