;

szabályok;digitális;

Az új EU-s jogszabályokkal kapcsolatban sok mindenre érdemes lesz odafigyelni a közösségimédia-használóknak is

- Kultúragát kontra jogvédelem

Senki nem akarja akadályozni a kultúra terjesztését, de az Európai Unió digitális rendelete okozhat még meglepetéseket a közösségi média felhasználóinak.

Az internet hamar felkapta a hírt, miszerint a Facebook akadályozza a magyar kultúra terjesztését, miután az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) jelezte, a közösségi oldal szeptember 3-ára virradóra kiberbiztonsági okokra hivatkozva az összes, oszk.hu domain alá tartozó honlapra, tartalomszolgáltatásra mutató linket törölte az intézmény és több felhasználó posztjaiból, hozzászólásaiból. A helyzet már szeptember 5-én rendeződött, de majd két napig valóban elérhetetlen volt az OSZK a Facebookon. „Az Országos Széchényi Könyvtár Magyarország nemzeti könyvtára, az írott kulturális örökség őrzője és terjesztője 1802 óta. Online tartalomszolgáltatásaink nélkülözhetetlen források mindazok számára, akik ehhez az örökséghez hozzá kívánnak férni. Honlapunk és egyéb oldalaink ennek a kiemelt szerepnek megfelelően rendelkeznek a szükséges biztonsági tanúsítványokkal” – olvasható az OSZK weboldalán közzétett levélben, melyet Mark Zuckerbergnek címeztek, s melyet angolul is elküldtek a Facebook készítőjének.

Idén augusztusban léptek életbe az Európai Unió (EU) digitális piacokról és a digitális szolgáltatásokról szóló törvényei, így egyesek összefüggésbe hozták az OSZK tartalmainak letiltását a digitális szolgáltatásokról szóló rendelettel. Annak is a szerzői jogra vonatkozó részeivel, hiszen az OSZK platformjain keresztül több szerző műve elérhető (bár igazság szerint ezen szerzők többsége már több mint 70 éve halott, tehát műveik már nem élvezhetnek védettséget). A lapunknak névtelenül nyilatkozó, az Európai Bizottságnál dolgozó forrásunk szerint nem valószínű, hogy köze van az OSZK letiltásának a szerzői jogokhoz, ellenben az új EU-s jogszabályokkal kapcsolatban sok mindenre érdemes lesz odafigyelni nekünk, közösségimédia-használóknak is.

Ugyan összefüggésben lehet az OSZK tartalmainak korlátozása az új rendeletekkel, senki nem akarja korlátozni a magyar kultúra terjesztését, a Facebook sem és Mark Zuckerberg sem, bármennyire ördögi tervnek tűnik is. Forrásunk szerint inkább technikai ok állhat a háttérben. – Az óriásplatformok évek óta készülnek a jogszabály bevezetésére, egy csomó módon újraírják a felhasználási irányelveiket, új operációkat, kontrollokat vezetnek be. Még az is lehet, hogy a Facebook úgy döntött, hogy mostantól szigorúbb kiberbiztonsági protokollt vezet be, és az OSZK-nak épp ezen beállításai voltak elavultak, és ennek a kritériumnak nem felelt meg. Ez csupán feltételezés, persze, de az valószínű, hogy a posztok visszamenőleges blokkolásának semmi köze nincs a posztok tartalmához – mondta, hozzátéve, hogy az EU a digitális szolgáltatásokról szóló rendelete valóban most lépett hatályba, ennek lényege, hogy szabályozza tizenkilenc óriásplatform, köztük a Facebook működését. – Tulajdonképpen a lényege az, hogy a korábbiaktól eltérően, nagyobb felelősség hárul egyes platformokra, új szabályok vannak, amik egyszerűen nagyobb gondosságot igényelnek a szolgáltatóktól – állítja a szakértő.

A digitális szolgáltatásokról szóló rendelet fókuszában az illegális tartalmak állnak, ezek közé tartoznak a szerzői jogot sértő tartalmak is. – Jogi értelemben nincs különbség a gyermekpornográfia, a gyűlöletbeszéd és a szerzői jogot sértő tartalmak közt, mindegyik illegális. Nyilván sokkal nagyobb súlyú probléma minden, ami életet vagy emberi méltóságot fenyeget, de az új rendelet mindenre kiterjed, ami törvénybe ütközik. Innentől kezdve még komolyabb védelmet élveznek a szellemi javak.

A lapunknak nyilatkozó tisztviselő azért sem gondolja, hogy az OSZK-t a szerzői jogok megsértése miatt „büntette” a Facebook, mert az illegális tartalmak felismerésének két alapvető módja van: az egyik az, hogy az algoritmus felismeri a tartalmat, a másik pedig, hogy valamelyik felhasználó jelzi a platform felé, hogy illegális tartalommal találkozott. – Bár ezek az algoritmusok egyre nagyobb hatékonysággal szűrik meg a tartalmakat akár még azelőtt, hogy a feltöltés elérhetővé válna, ehhez az kell, hogy a jogosult előre regisztrálja védett tartalmait a platformnál, ami nem valószínű, hogy megtörtént az OSZK-n fellelhető, szerzői jogi védelem alatt álló szövegek esetében.

Az új szerzői jogi szabályozás leginkább a nagy lemezkiadóknál és a filmiparban fontos, mivel ellehetetleníti a jogsértő (kalóz) tartalom közzétételét. A folyamat 2019-ben indult, amikor megszabták, a népszerű tartalommegosztó oldalaknak kötelességük együttműködni a szerzői jogosultakkal, ami azt jelenti, hogy ezeknek a platformoknak kötelességük kifizetni a jogdíjat. Most is rengeteg elhúzódó jogdíjvita és per van folyamatban a platformok és a jogosultak közt, a szóban forgó EU-s irányelv pedig adott egy másik opciót is a platformoknak, és ez a tartalom-közzététel előtti blokkolás. Ez egyébként úgy jöhet létre, hogy a jogosultak leadnak a platformoknak digitális kódokat, kvázi digitális ujjlenyomatokat a tartalmaikról. Nem sok esélye van annak, hogy az OSZK tartalmai ebbe a kategóriába estek volna, annak sem látom esélyét, hogy jelentették volna őket - mondta forrásunk.

A szakember szerint lényeges az új törvénnyel kapcsolatban, hogy minden tiltásról, akadályozásról értesíteni kell a felhasználót és biztosítani a hatékony panaszkezelést. Ha az OSZK-nál szerzői jogi probléma lépett volna föl, akkor azt jelezte volna a rendszer.

Ma már egyre nehezebb letölteni az internetről fotókat, sok a vízjellel ellátott vagy csökkentett felbontású kép, és ugyanez igaz a zene- és filmletöltésre. Forrásunk szerint nagy eredmény, hogy sikerül megvédeni a szellemi javakat, ami a kultúraterjesztést nem fogja akadályozni, de az fogja szolgáltatni a tartalmat, aki erre jogosult. Ezen kívül az úgynevezett szabad felhasználás, például az idézés vagy a paródia lehetőségei is bővültek az uniós irányelvnek köszönhetően.

– Valószínű, valami beállítási hiba történt az OSZK esetében, ami sajnálatos, de hamar megoldódott. Talán épp azért is, mert kötelezte a törvény őket arra, hogy ne sértsék a szólásszabadságot, a művészetek szabadságát, a médiapluralizmust – összegezte a szakértő.

Most még csak az óriásplatformokra érvényes a jogszabály, ám februártól kiterjed a kisebb oldalakra is.

Elöl járnakA tizenkilenc óriásplatform, ahol már alkalmazzák az EU digitális szolgáltatásokról szóló rendeletét: Alibaba-AliExpress, Amazon Store, Apple-App­Store, Booking.com, Facebook, Google Play, Google Maps, Google Shopping, Instagram, LinkedIn, Pinterest, Snapchat, TikTok, Twitter, Wikipedia, YouTube, Zalando, valamint két óriás keresőmotor: a Bing és a Google Search.