India szempontjából kulcsfontosságú, hogy az ország ad otthont szombaton és vasárnap a világ 19 vezető iparosodott és feltörekvő országa, valamint az EU tanácskozásának. Újdelhi ezzel ugyanis újabb fontos lépést tesz afelé, hogy fontos szereplő legyen a világ színpadán. Ennek jelentős állomása volt, hogy augusztus 23-án sikeres leszállást hajtott végre az indiai Csandrajáan–3 szonda leszállóegysége a Hold déli pólusánál. Az egész esemény nagy önbizalmat adott az indiaiaknak, s különösen nagy volt a kontraszt annak kapcsán, hogy röviddel korábban az orosz szonda küldetése kudarcot vallott.
A G20 csúcstalálkozóján Narendra Modi miniszterelnök olyan országot akar bemutatni a világnak, amely maga mögött hagyta a nyomort. A főváros, Új-Delhi is komoly változásokon ment keresztül. A 20 milliós metropolisz több nyomornegyede a buldózerek „áldozatává vált”, lakóikat elűzték. Az állam- és kormányfők tárgyalásainak az új Bharat Mandapam nevű konferenciaközpont ad otthont, amint a Frankfurter Allgemeine Zeitung találóan megjegyzi, egy régi sci-fi filmek leszálló ufójára emlékeztető épületben.
Modi rossz hírt kapott a hét elején Pekingtől: Hszi Csin-ping elnök nem utazik el az eseményre, így miniszterelnöke, Li Csiang képviseli. Vlagyimir Putyin megjelenésére eleve senki sem számított, hiszen vele szemben nemzetközi elfogatóparancs van érvényben, Putyin Indiába utazása még úgy is kínos lett volna a vendéglátók számára, hogy India nem ismeri el a Nemzetközi Büntetőbíróság hatáskörét. Orosz részről Szergej Lavrov külügyminiszter lesz jelen. Joe Biden viszont részt vesz a találkozón függetlenül attól, hogy a héten bejelentették: a first lady, Jill Biden koronavírus-tesztje pozitív lett. Az amerikai elnök közvetlenül pénteki megérkezése után tárgyalt Modi kormányfővel. Olaf Scholz német kancellár szintén ott lesz Új-Delhiben, igaz, tőle kissé szokatlan külsővel: múlt heti, kocogás során elszenvedett balesete miatt szemkötőt visel.
A nyugati politikusok mostanság különösen nagy érdeklődést mutatnak India iránt, hiszen fontos ellensúlyt jelent Kína ázsiai dominanciájával szemben, s elsősorban nem azért, mert már a világ legnépesebb állama. Új-Delhi gazdasága egyelőre kisebb, mint Pekingé, de mind gyorsabban zárkózik fel, hamarosan a világ negyedik legnagyobb gazdaságává válhat, megelőzve Németországot. Persze egy főre számítva a GDP-t a németek előnye egyelőre tetemes. Ettől függetlenül tény, India gazdasága lélegzetelállító mértékben nő: április és június között a GDP 7,8 százalékkal gyarapodott, szemben Kína - folyamatosan lassuló - 6,3 százalékával. Modi miniszterelnök azt a célt tűzte ki, hogy 2047-re, amikor a szubkontinens a britektől való függetlenségének 100. évfordulóját ünnepli, India ipari országgá váljon. Hiába azonban a fejlődés, a Világbank adatai szerint az indiaiak tíz százaléka napi két dollárnál kevesebből tengődik, s itt a legmagasabb az írástudatlansági ráta a világon. Vidéken sokszor középkori állapotok uralkodnak. De Új-Delhit sem csak a csillogás jellemzi. Más országokhoz képest az indiai fővárosban alacsonyabb a várható élettartam a szmog miatt.
Heves vita alakult ki India neve körülA növekvő befolyással együtt azonban felmerül a kérdés, India milyen szerepet akar játszani a világban? Az Ukrajna elleni orosz agresszió megmutatta, az ország nem nevezhető a Nyugat kizárólagos szövetségesének. A világ legnagyobb demokráciája nem ítélte el Oroszország agressziós háborúját, és tartózkodott a vonatkozó ENSZ-határozatok megszavazásától. A kétoldalú kereskedelem még nőtt is Moszkvával. A háború kezdete óta India minden korábbinál több orosz nyersolajat importált. India katonai szükségleteinek mintegy fele is az orosz fegyverektől függ. – Nem bíráljuk Oroszországot nyilvánosan, mert régi barátunk – mondta India korábbi berlini nagykövete, Gurjit Szing a FAZ-nak. Hozzátette azonban, hogy négyszemközti beszélgetéseken szóvá tették az oroszknak a kifogásokat.
A G20-ak tanácskozásainak középpontjában a háború és annak hatásai állnak. A Nyugat ragaszkodna ahhoz, hogy a zárónyilatkozatban elítéljék az oroszok ukrajnai háborúját, de ezt aligha tudják majd elérni, a két oldal között lavírozó India sem áll be a javaslat mögé, a házigazda hangsúlyozta, konszenzusos dokumentumot akar, amely Moszkva és Peking véleményét is figyelembe veszi. Egy ilyen megoldásra azonban vajmi kevés az esély. Charles Michel, az Európai Tanács elnöke ezért nem zárta ki, hogy nem is születik zárónyilatkozat.
Jelzések a Nyugatnak
Újdelhi azért az utóbbi időben küldött jeleket a Nyugatnak is például arra, hogy kevésbé akar függővé válni az orosz fegyverszállításoktól. Elmélyítette együttműködését fegyverkezési és biztonsági kérdésekben az Egyesült Államokkal, de más partnerországokkal, például Franciaországgal és Németországgal is. India számára Kína jelenti a legnagyobb kihívást. Bár Új-Delhi jó kapcsolatokra törekszik a szomszéddal, egyre nyilvánvalóbbak az ellentétek, nem csak ideológiai különbségek vannak, területi vitáik is bonyolítják a kétoldalú viszonyt.
