korrupció;Észak-Korea;Egyesült Államok;diplomácia;Kijev;árulás;Jakarta;orosz-ukrán háború;

Antony Blinken kissé riadtan jön a felszínre egy kijevi légvédelmi bunkerből

Az ukránok elfogtak egy krími árulót, Oroszországban tábornokot tartóztattak le korrupció vádjával

Az Egyesült Államok külügyminisztere egy kijevi bunkertúrán vett részt, az amerikai alelnök Jakartában óva intette Oroszországot és Észak-Koreát az esetleges fegyverszállításoktól, az ukrán elnök pedig a brit kormányfővel telefonon tárgyalt orosz agresszió elleni lépésekről.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter nem csupán villámlátogatásra érkezett Kijevbe szerdán – derült ki a Sky News csütörtöki háborús tudósításából, amely szerint a washingtoni diplomácia vezetője aznap az ukrán főváros egyik légvédelmi bunkerét is bejárta. A lap megjegyzete, Blinken az első magas rangú amerikai tisztviselő, aki Kijevbe látogatott az ellentámadás június eleji kezdete óta, és már érkezésekor bejelentette, az Egyesült Államok újabb, több mint 1 milliárd dollár értékű háborús segélycsomagot küld ismét Ukrajnának, s annak részeként korszerű légvédelmi rendszereket. Vendéglátó ukrán kollégája, Dmitro Kuleba arról is beszámolt, hogy megállapodtak: az Egyesült Államok ATACMS nagy hatótávolságú rakétákat szállít Ukrajnának, s az ország „felfegyverzése megvédi a világot a Kreml agressziójától”.

Kamala Harris amerikai alelnök ugyan az indonéziai Jakartában tartózkodik Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége (ASEAN) csúcstalálkozóján, de ott is csak az orosz-ukrán háborúról nyilatkozott, figyelmeztetve: „Hatalmas hiba lenne, ha Észak-Korea fegyvert szállítana Oroszországnak” Ukrajna ellen, mert ezzel mindkét ország még jobban elszigetelődne, nem mellékesen az oroszok ezzel saját gyengeségüket támasztanák alá. Amerikai tisztviselők szerin ugyanis előrehaladott tárgyalások zajlanak a két ország között, ráadásul Kim Dzsong Un azt tervezi, hogy még ebben a hónapban Oroszországba utazik, hogy találkozzon Vlagyimir Putyinnal a fegyverüzlet véglegesítésére.

Kamala Harris amerikai alelnök szerint nem jó ötlet, hogy Kim Dzsong Un fegyvereket adjon Vlagyimir Putyinnak

A diplomáciai nagyüzem azonban nem állt le csütörtök délután sem, amikor is Rishi Sunak brit miniszterelnök telefonbeszélgetést folytatott Volodimir Zelenszkij elnökkel, aki megerősítést kapott, hogy Nagy-Britannia a G20-országokkal együtt felgyorsítja lépéseit az orosz fekete-tengeri gabonablokád ellen. Sunak ugyancsak a korábban tapasztalt „állhatatos támogatást” ígérte meg Zelenszkijnek a fegyveres támogatásban, különösen, hogy elismerte az ukrán ellentámadás csatatéri sikereit.

Az elmúlt hetekben az ukrán és az orosz oldalon is folyamatossá váltak a dróntámadások, lapunk beszámolt arról, hogy szerda este robbanások rázták meg Rosztovot, és az oroszok megint Duna-menti ukrán kikötőt támadtak, s az ukrán légierő közölte, hogy 25 Sahíd drónt lőtt le a 33-ból, ezek többnyire az Odessza környéki területeket vették célba. Csütörtökön is folytatódtak a harcok, amelynek eredményeként az orosz megszállás alatt álló Zaporizzsja megyében egy toronyház tetején lőtt ki egy célpontot az ukrán hadsereg, jelentések szerint egy orosz katonai kamerát megsemmisítve. 

Alekszandr Bogomaz, a dél-oroszországi Brjanszk régió kormányzója arról számolt be, hogy most ott is ukrán drónok csapódtak be egy ipari területen, s az egyik helyen tűz is keletkezett, és bár a tűzoltók mellett a mentőszolgálatokat is is riasztották, áldozatokat nem követelt a csapás.

A háborúkban a megtámadott és a támadó fél is gyakran küzd belső ellentétekkel, elkövetett bűncselekményekkel árulásokkal. Ilyenből is van szép számmal mind Ukrajnában, mind Oroszországban. Előbbire példa, hogy csütörtökön az ukrán titkosszolgálat (SZBU) letartóztatta azt a férfit, akit csak „krími árulóként” emlegettek, és az oroszok helyett a sajátjait lőtte még tavasszal. Az SZBU adatai szerint a Krímben született férfi tavaly év végén csatlakozott az orosz 810. tengerészgyalogos dandárhoz, és közvetlenül az ukrán csapatok állásait lőtte géppuskával és kézi páncéltörő gránátvetővel. Bíróság elé állítják, s tettéért életfogytiglani börtönbüntetésre számíthat.

Az oroszoknál csütörtökön szintén letartóztattak egy katonát, Konsztantyin Ogienko vezérőrnagyot, az 1. különleges célú légi- és rakétavédelmi hadsereg vezetőjét, akit korrupcióval vádolnak, és ha bűnösnek találják, akár 15 év börtönt is kaphat. A TASZSZ orosz állami hírügynökség szerint a tábornok egy szervezettől több mint 1,8 millió forintnak megfelelő összegű rubelt fogadott el egy földterületért, amelyet az ígéret szerint elfoglalt volna a katonáival. Ogienko ártatlannak vallotta megát, ennek ellenére november végéig letartóztatásban marad. Közben az orosz állambiztonsági szolgálat, az FSZB őrizetbe vett egy katonai repülőgép-alkatrészekkel kereskedő csempészcsoportot, amelynek tagjai Ukrajnában és Közép-Ázsiában is tevékenykedtek.  A hatóságok több mint 1000 katonai repülőgép-felszerelést foglaltak le, és olyan dokumentumokat találtak, amelyek a hírek szerint azt bizonyítják, hogy a csoport ukrán repülőgépeket és helikoptermodulokat javított.

Idén szeptember 1-ig Ukrajna 4,5 millió tonna gabonát szállított külföldre.