„Mocsok dolog. De lenyomozhatatlan, még akkor is nehéz bebizonyítani, hogy ki tette, ha csak egy embert zavart. Legalábbis ezt gondolom, mert soha senkit nem ítélnek el érte” – olvastuk egy fórumon, amikor egy XV. kerületi fa elpusztítása került a hírekbe. A közelben lakó fiatalember jobb híján arra gyanakodott, hogy egy újabb óriásplakátnak kell a hely. „Aki ezt a fát megölte, röhög a markába. És engem ez bosszant. Azt fogja gondolni, hogy ő milyen zseniális. Holott csak egy mocsadék.”
Az indulat nem véletlen, hiszen aligha sikerül kézre keríteni az elkövetőt.
Gyökérnyaktájékon
A főváros főtájépítészét is rosszul érintette a pusztítás. „A zöldfelülettel szemben néha elkövetett emberi gonoszság – ezt a munkánk során gyakran tapasztaljuk – nem nagyon ismer határokat” – írta Facebook-oldalán Bardóczi Sándor. A Főkert faállományi főosztálya folyamatosan bővíti és frissíti a BP Fatárt, a budapesti fakatasztert. Az egyik ilyen felvételezés során vették azt észre a XV. kerületi Gábor Áron utcában, hogy valaki belefúrt többször az egyébként életképes fasori japánakác gyökérnyakába, törzsébe, és gázolajat vagy ahhoz hasonló anyagot vagy vegyszert juttatott be a fába, hogy az elpusztuljon.
Szerinte az elpusztításra ítélt példányok általában kapubeálló, közműbekötés vagy bármilyen építkezés útjában állhatnak, esetleg a kilátást zavarhatják, netán a lombjuk-viráguk hullik a civilizációra kellemetlenül.
„Azért is értetlenül állunk ez előtt az eset előtt, mert itt láthatóan egyik fenti körülmény sem megalapozott – írta a főtájépítész.
– De akkor mi szükség volt erre? Rossz vicc brahiból? Borzalom, ahogyan néha a városi ember bánik a közterületi zöldvagyonnal: 30-40 év munkáját tudja egy perc alatt eltörölni.”A Főkert megtette a feljelentést, ennél többet nem tehetett. Rábapordányban is megtörtént a feljelentés. Ott egy százéves platánt, a falu jelképét fúrták és mérgezték meg a közelmúltban. A falu krónikája szerint – írta a Kisalföld – 1922-ben Bella György tanító kezdeményezésére és tevékeny részvételével ültették a platánokat, így az elpusztításra ítélt százéves fa is a falu közepén áll. És Siófokon is gyakoriak a fapusztítások: a part menti építkezések jó előre gondoskodnak az örökpanorámáról, amit csak egy fasor tudna számukra az elviselhetetlenségig (vagyis az ingatlan-értékvesztésig) elrondítani. Pedig akár nézhetnék a (jellemzően kisajátított) partszakaszukat árnyas fák alól is.
Két szék között
A hasonló esetek büntethetősége kérdéses, hiszen nem ismerni olyan cselekményt, amelynek elkövetőjét sikerült volna lefülelni. Bardóczi Sándor szerint ezért a települési zöldinfrastruktúra-kerettörvény lenne a megoldás, amelyet 2009 óta szorgalmaznak.
– Az Állami Számvevőszék 50 település uniós forrásból táplálkozó zöldfelületi fejlesztéseit vizsgálva 2009-ben jutott arra az álláspontra – mondta kérdésünkre a főtájépítész –, hogy egy ilyen ágazati törvény fájóan hiányzik a magyar jogrendből, és ajánlásként fogalmazta meg a törvény létrehozását. A feladatot akkor az NFGM (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium) kapta meg, amely sajnos hamarabb szűnt meg, mint hogy a törvény megkezdett előkészítését végig tudta volna menedzselni.Egy sor szakmai szervezet – a Dísznövénykertészek Szakmaközi Szervezete, a Magyar Faápolók Egyesülete, a Magyar Tájépítészek Szövetsége, a Magyar Önkormányzati Főkertészek Szövetsége, a Magyar Építész Kamara táj- és kertépítészeti tagozata – többször szorgalmazta az elmúlt időszakban az Agrárminisztériumnál, a Miniszterelnökségen, illetve a Budapest és Agglomerációja Fejlesztéséért Felelős Államtitkárságon is a törvény megszületését.
Az utóbbinál konkrét lépések is történtek a törvénytervezet elkészítésében, és a miniszterelnökségi egyeztetések is megindultak, de az államtitkárság megszűnt, mielőtt a dokumentum napvilágot látott volna.
– Egyes elemeket a most formálódó új építésügyi törvény tartalmaz, ám ez legfőképpen településrendezéssel, építészettel és építésüggyel foglalkozik, a zöldfelület-fejlesztés és -fenntartás területén csak a problémák és a szabályozatlanság egy töredékét képes kezelni – magyarázta Bardóczi Sándor. Sok más szakmai irányelvet, köztük a fenntartás, a zöldfelület-felügyelet, a nyilvántartás, a zöldvagyonnal való gazdálkodás kérdéseit csak egy külön erre dedikált ágazati törvény tudna megoldani.
– Ez az ágazati jogszabály soha nem volt elég fontos ahhoz, hogy a törvényhozás ingerküszöbét elérje: nincs benne nagy pénz, de van benne sok kihívás, és az állam számára is jelent pénzügyi, szervezetfejlesztési és államigazgatási új feladatokat – magyarázta Bardóczi Sándor. – Az ágazat fölött nem diszponál olyan minisztérium, amely az elmúlt 15 évben teljesen a magának érezte volna a területet. Ezért sok esetben a többi ágazat részérdekei és avult, sokszor technokrata szemlélet lehetetleníti el (közmű- és közúti ágazat, örökségvédelem, bányaágazat, vízügy, építőipar, ingatlanfejlesztés), hogy a klímaszempontok is érvényre jussanak. Ezért minden ilyen kezdeményezés eddig a két szék között a pad alá került.
Büntetnék a fanyűvőket
Bardóczi Sándor szerint a települési zöldinfrastruktúra-kerettörvény jogot adhatna a településeknek ahhoz, hogy ne csak a helyi természetvédelmi területek, hanem egyéb városi zöldfelületek védelme érdekében is hatóságként léphessenek fel. Így maguk alkothatnának helyi specialitásoknak megfelelő részletszabályokat arról, hogy miként szankcionálhassák a zöldfelületi károkozást. Erre ma nincs jogi lehetőségük.
– A főváros elképzelése az, hogy a számított faértékhez kötné a büntetés mértékét – mondta a tájfőépítész. – Ezt az értéket a Magyar Faápolók Egyesülete alkotta meg Radó Dezső és Párkányi Ildikó kutatásai alapján, s tette bárki által használható applikáció segítségével a gyakorlat részévé. A fa mint önkormányzati vagyoni érték csökkenésével arányosan szabhatnának ki büntetést az önkormányzatok, ha hatóságként működhetnének az ilyen károkozási ügyekben.
A faérték mellett ki kellene dolgozni a számított zöldfelületi értéket is, ami nem egyenként a fákat, hanem egy adott zöldfelület összértékét jelenítené meg az adott városon betöltött klímaszerepe alapján.
Egy önkormányzat ma csak polgári peres úton tudja érvényesíteni, ha valaki kárt okozott a zöldvagyonában, hatóságként viszont a bíróságokat tehermentesítené ezektől az ügyektől, és nem telnének el adott esetben évtizedek is a károkozás és a kártalanítás között.– Azt látjuk, hogy a feladat komplexitása miatt mindez inkább miniszterelnökségi előterjesztést igényelne, pontosan azért, hogy az ágazatok eltérő érdekein ne vérezzen el a törvénytervezet, és jó, használható, valódi jogosítványokat biztosító és korszerű, a klímavészhelyzetet komolyan vevő törvényi szabályozás szülessen. Lényeg, hogy történjen végre valami az ügyben, mert a mostani helyzet tarthatatlan – érzékeltette Bardóczi Sándor.
„Az időt nem lehet megfizetni, amit a fa magába zárt”
– Megoldás nincs, csak a dühöngés. Igyekszünk ültetni minden ősszel, amennyit csak tudunk, de a facsemete is sokaknak útban van, és tőből kifűrészelik ültetés után egy héttel. Még ezeket sem lehet elkapni, pedig egyértelmű, kinek a jól megszokott parkolóhelyét zavarja – erősítette meg lapunknak egy névtelenséget kérő önkormányzati szakértő.
Minden önkormányzat saját hatáskörben rendelkezhet arról, hogy milyen feltételek és milyen mértékű pótlási kötelezettség mellett engedélyez fakivágásokat. Ha facsemetével való pótlásra nincs lehetőség helyhiány miatt, akkor pénzben lehet megváltani a kivágott fát. Ennek a kalkulációja a kivágott fa vastagságától és egészségügyi állapotától is függ, önkormányzatonként változó az erre vonatkozó rendelet. Egy idős, de egészséges fa kivágása adott esetben többszázezes, sőt egymillió forint fölötti megváltási összeget is jelenthet, így érdemes még a kérvény beadása előtt egyeztetni a hatósággal.
Az egyik önkormányzatnál úgy számolnak, hogy ha 50 centiméter egy törzsátmérő, akkor 15 facsemete lesz a pótlás mértéke. Vagy ennek az ellenértéke, ami 750 ezer forint. Egy csaknem egy méter átmérőjű nyárfa kivágása 1,4 millió forintba került, az ügyfélnek megért ennyit. – Egy ekkora fának a szénmegkötő, párologtató-, oxigéntermelő, árnyékadó képességét közel sem pótolja még 40 csemete sem. Az időt nem lehet kifizetni, amit a fa már magába zárt…
Nagyobb beruházások esetén nem jellemző, hogy a kivitelező vagy az építtető következmények nélkül vágjon ki fákat. A kisebb, főleg magánkerti fejlesztések esetében is gyakran van útban fa, például garázsbejáró létesítésekor, vagy egyre jellemzőbben napkollektorok telepítésével kapcsolatos probléma merül föl, hiszen ezek hatékonyságát az árnyék nagyban befolyásolhatja.
– A legtöbben ilyenkor szabályosan járnak el, és hajlandók vállalni a pótlást, de olyan eset is előfordul, hogy az előírt illeték nagyságrendje miatt inkább átgondolják az adott elképzelést. De arra is akad példa, hogy a kezdetben szabályosan eljáró kérelmezők a pótlási kötelezettség megismerése után kockázatot vállalnak, és illegálisan szabadulnak meg az őket zavaró akadálytól – mesélte a szakértő.
Nem illettek a panorámába
A csaknem 17 kilométernyi siófoki partszakasz sok szegletében „dolgoztak” már a vandálok, de elsősorban is az épülőfélben lévő, illetve új építésű épületek előtti parti részek vannak a leginkább veszélyben. Úgy tűnik, egyeseknél a fa látványa nem fér bele az ablakkal szemközti balatoni panorámába. Ezt írta nemrégiben Lengyel Róbert polgármester a közösségi oldalán. „Az gondolom, nyilvánvaló a legtöbbünknek, hogy minden fához nem lehet rendőrt állítani, vagy minden méteren térfigyelőket kihelyezni sem. (Arról nem is beszélve, hogy hiába a kamera, amennyiben sapkában, kapucniban sunnyog oda a tettes, azonnal beazonosíthatatlanná válik.) Egyszerűen nem lenne szabad ilyent csinálni, és normális gondolkodású, lelkületű ember nem is csinál. Ezzel együtt dolgozunk azon, hogy legyen tettenérés, és ha lesz, minden törvényes eszközzel el fogunk járni az érintettekkel szemben, kérdés sem lehet ez…” Ez alkalommal három egészséges fát pusztítottak el.
Siófokon összesen 44 facsemetét rongáltak meg, főként az Aranyparton, tájékoztatta lapunkat az önkormányzat. A régi fák közül kettőt ott, kettőt az Ezüstparton fúrtak meg, és öntöttek be gázolajjal. Az aranyparti részen további hat nagy fánál észleltek lombszáradást, részleges száradást a Balaton-Parti Kft. munkatársai, az ok egyelőre ismeretlen.
A siófoki strandokat üzemeltető Kft. egy esetben tett feljelentést facsonkítás miatt, amely egy építkezésnél történt. Ezen kívül három feljelentést indított a Városüzemeltetési osztály, ebból eddig az egyik ügy zárult le, eredmény nélkül, a továbbiak még folyamatban vannak.
