;

Oroszország;Kína;térkép;

- Kína hergeli a szomszédait, Vlagyimir Putyint is érte egy kellemetlen meglepetés

Azon senki sem lepődött meg különösebben, hogy a „Kína szabványos térképének” 2023-as kiadásában Tajvan Kína részeként jelenik meg. Az már merészebb húzás volt, hogy a Dél-kínai-tenger vitatott részeit is kínai felségterületként tüntetik fel, holott a Fülöp-szigetek, Brunei, Tajvan, Malajzia és Vietnám is igényt tart rájuk.

Ennél is nagyobb meglepetésnek számít, hogy a kínai állami tulajdonú Standard Map Service térképein a nemzetközi jog szerint Indiához tartozó, a Himalája mentén fekvő határterületek is kínaiként jelennek meg. A világ két legnépesebb országa közötti kétoldalú kapcsolatok az elmúlt évtizedek legalacsonyabb szintjén vannak jelenleg, annak ellenére, hogy számos katonai tárgyalási fordulót tartottak a határmenti feszültség csökkentése érdekében.

A történelmi-területi viták gyakorlatilag az indiai állam 1947-es megalakulása óta folyamatosan felszínen vannak. Múlt héten viszont, a BRICS -országok állam- és kormányfőinek 15. csúcstalálkozóján Narendra Modi indiai miniszterelnök és Hszi Csin-ping kínai elnök abban állapodtak meg, hogy mindent megtesznek annak érdekében, hogy sikerüljön lezárni a határvitát, és igyekeznek mielőbb kivonni csapataikat a határövezetből.

A Kína és Indiai közötti határvita valós veszély a térség biztonságára és stabilitására nézve. Több határvillongás is történt a két atomhatalom között az utóbbi évtizedekben. 2020. júniusában a Himalája nyugati részén történt katonai incidens az utóbbi 45 év legsúlyosabb összecsapása volt, a kétoldalú kapcsolatok jelentős megromlásához vezetett. A legutóbbi ilyen határvillongásra idén áprilisban került sor.

A térkép megjelenése után, kedden India hivatalosan is tiltakozott.

Ráadásul ezt még lehetett fokozni is, a pekingi vezetés bombameglepetése ugyanis az volt, hogy amint a The Moscow Times cikkének címében fogalmaz „Kína Oroszország egy részét saját területének nyilvánította az új hivatalos térképeken”.

Ez az első olyan hivatalos térkép, amelyen orosz terület Kína részeként van feltüntetve.

A két hatalmas ország esetében, mondhatni jelentéktelen, az orosz média szerint mintegy, a vízállástól függően 327-350 négyzetkilométeres Nagy Usszuri-szigetről van szó. A területért már XIX. század elejétől kezdve folyt a küzdelem Oroszország és Kína között, de az 1920-as és 1930-as években a szigetet a szovjet csapatok vették át az ellenőrzést. A kommunista szövetség  dacára a Szovjetunió és Kína is fegyveres konfliktusba bonyolódott a szigetekért 1969 márciusában, a határvillongások akkor 1964-ben kezdődtek. 1969. márciusában szovjet álláspont szerint a kínai hadsereg egy ezrede megpróbálta elfoglalni az Usszuri határfolyó Damanszkij nevű szigetét. Az összecsapásokban egyes források szerint szovjet oldalon 17 fő vesztette életét, más források szerint 71, míg kínai oldalon 59 volt a hivatalos veszteség, de egyes adatok szerint elérte a 800 főt is.

Oroszország és Kína 2008-ban szerződésben rendezte az ügyet, a szigetet felosztották a két ország között, Oroszország átengedte Kínának a Nagy-Usszuri-sziget nyugati részét. Kína új hivatalos térképe azonban most az egész szigetet a kínai terület legkeletibb pontjaként tünteti fel. A The Moscow Times emlékeztet, hogy a 2008-as rendezést szakértők azzal magyarázták, hogy Moszkva hosszú távú érdeke a két ország közötti stabil kapcsolat, ennek érdekében tett területi engedményt.

A peking lépés azért is meglepetés, mert Kína és Oroszország jelenleg is egymás legfőbb partnerei. Vlagyimir Putyin elnök nemrég úgy értékelt, hogy 2023-ban az orosz-kínai kapcsolatok äúj korszakba” léptek.

A lengyelek számára a második világháború már csak történelem, de a kormányzó konzervatívok a németellenesség csúcsra járatásával próbálnak hatalmon maradni.