Augusztus 19-én egy tengerparti üdülőtelepülésen egy 19 éves bedrogozott sofőr gázolt halálra két fiatalt. Egyetlen hét múlva, augusztus 25-én, szombaton egy dél-romániai településen, Crevedian robbant fel egy LPG gáztöltő állomás, két személy a helyszínen meghalt, 58-an megsebesültek. Mintegy 16 személy súlyos égési sérüléseket szenvedett, olyannyira, hogy Románia nemzetközi segítséget kért, 12 sérültet máris külföldi kezelésre elszállítottak.
Az ország még nem ébredt fel a döbbenetből, de borítékolható, hogy mindez nem cseng le politikai következmények nélkül. Márcsak azért sem, mert mindkét esetben a konkrét személyi felelősségen - droghasználat illetve eldobott égő cigarettacsikk - túl hatósági hanyagság is hozzájárult a tragédiához. A gáztöltőde felrobbanása tipikus esete a háttérben húzódó politikai atyafiságra épülő korrupciónak és hatósági közönynek, a drogos fiatal azért hajthatott tovább, mert épp szabadságon volt a drogteszteket végző rendőr..
De leginkább az teszi politikai üggyé a crevediai robbanást, hogy bebizonyosodott,
nyolc évvel a bukaresti Collectiv klubban pusztító, 65 ember halálát okozó tűz után Románia még mindig nemzetközi segítségre szorul a súlyos égési sérültek ellátásában, azóta sem épített egyetlen égési sérülteket kezelő központot sem.
A 2015-ös bukaresti tragédia nyomán a szűnni nem akaró tüntetések hatására lemondásra kényszerült az akkor kormányzó Victor Ponta miniszterelnök és szociáldemokrata kabinetje. Azóta különböző összetételű kormányok sora vezette az országot, az égési központok kapcsán mégis csak csak látszatintézkedések történtek. A g4media független portál emlékeztet, még 2014-ben, az akkori szociáldemokrata kormány jóváhagyott egy határozatot négy égési sebészeti központ - kettő Bukarestben, egy Temesváron és egy Marosvásárhelyen - építéséről a Világbankkal közös projekt keretében. A politikai döntést azonban nem hajtották végre. Felújítás és rehabilitáció révén épült ugyan néhány egység a közepesen súlyos égési sérültek kezelésére, de a súlyos betegek számára nem. Alexandru Rafila PSD-s egészségügyi miniszter ugyan azt nyilatkozta a napokban, hogy Romániában 34 ágy áll rendelkezésre a súlyos égési sérültek kezelésére, de a román sajtó nyomozásai azt igazolják, hogy egy alig három héttel ezelőtt kiadott minisztériumi dokumentum szerint mindössze 6 ilyen ágy áll rendelkezésre. Az elmúlt években néhány kórterem felújításával és rehabilitációjával valóban több 3-5 ágyas égési osztály épült, ezek azonban csupán a közepes égési sérült betegek ellátására vonatkozó szabványoknak felelnek meg, ezért is kényszerült ismét nemzetközi segítséget kérni Bukarest.
A hanyagság és halogatás mellett tapinthatóan jelen van a korrupció is. A gáztöltő állomások román szabályozása eleve – vélhetően politikai-gazdasági összefonódások miatt – túl engedékeny, az autógáz-töltő állomások túl közel épülhetnek a lakóházakhoz. A hatályos törvény szerint egy LPG-állomást a házaktól 20 méterre, a társasházaktól pedig 40 méterre kell elhelyezni, de sajtóbeszámolók szerint ezt nem minden esetben tartják be, a hatóság pedig szemet huny, az ellenőrzések ritkák. Románia több mint 2200 LPG töltőállomása állandó időzített bombaként ketyeg.
A crevediai állomás működési engedélyét 2020-ban visszavonták, mégis zavartalanul üzemelt. Tulajdonosa pedig a közeli nagyváros, Caracal PSD-s polgármesterének a fia. A polgármester lemondott, a kormány felülvizsgálatok sorát indította, a korrupcióellenes hatóság, a DNA nyomoz, a helyi lakosok pedig arról számolnak be, hogy az illegális töltőállomás mindeddig a rendőrség szeme előtt működött olyannyira, hogy a sebességmérő trafipaxos rendőri autó rendszerint oda húzott be.
Három éve nincs környezetvédelmi engedélye a Romániában felrobbant töltőállomásnakEgy családtagja működteti a felrobbant töltőállomást, felfüggesztette párttagságát a romániai Caracal polgármestereA tengerparti drogos gázolás miatt is már hullanak a rendőrségi vezetői fejek, a belügyminisztérium a teljes rendőrség átalakításáról döntött, amit állítólag október közepe után kezdenek el.
Ámde mindez aligha menti meg a kormányzó PSD-t és Marcel Ciolacu miniszterelnököt. Jövőre négy választás – EP, helyhatósági, parlamenti, elnökválasztás – lesz Romániában -, a pártok népszerűségi listáját jelenleg magasan vezető PSD annak ellenére komoly bajban van, hogy csupán idén júniustól vette át a kormányzást a rotációs alapon működő nemzeti egységkormány keretében.
