A magyar építőipar állapota még annál is rosszabb képet mutat, mint amire a borúlátó év eleji felmérések utaltak. Ezt támasztja alá, hogy januárban Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (Évosz) elnöke úgy becsülte, hogy a hazai építőipar teljesítménye 10-15 százalékkal fog csökkenni 2022-hez képest. A KSH legutóbbi jelentése szerint félévkor 7 százalékos mínuszban állt az ágazat a tavalyi év hasonló időszakához képest. Hogy milyen szinten áll meg a zuhanás, nehéz megjósolni, hiszen az Évosz napokban kiadott összegzése szerint az építőipar megrendelésállománya nyáron 30 százalékkal marad el a tavalyi hasonló időszakban meglévőtől. A kivitelezési szerződések alapján még drámaibb a kép, mert itt már 37 százalékos az elmaradás.
Döntő módon befolyásolja az ágazat helyzetét, hogy a legnagyobb megrendelő, az állam az idei évre közel 3 ezer milliárd forint értékű beruházás megvalósítását függesztette fel részben a költségvetés kiköltekezése, részben az elmaradó uniós források miatt. Még idén januárban 25 százalékos visszaesést vártak a lakásépítés és -felújítás területén, ám mára kiderült, hogy a lakásfelújításoknál ennek mértéke elérheti az 50 százalékot is. Tavaly összesen 250 ezer lakásfelújítást végeztek el hazánkban, idén ennek felével sem biztos, hogy számolni lehet. Mindezek együttesen magyarázzák, hogy a hazai építőipari értéklánc szereplői mostanra kritikus helyzetbe kerültek – fogalmazott az idézett közleményben Koji László.
A lakásépítést nem kizárólag az általános drágulás, az infláció és a hitelfelvétel ellehetetlenülése nehezíti, hanem az is, hogy költségvetési takarékoskodás miatt a kormány januártól jelentősen átalakítja, a városi környezetben gyakorlatilag leállítja a családtámogatásoknak az ingatlanvásárlásokhoz kötődő juttatásait (csok).
Ahogyan egy lapunknak nyilatkozó építési szakember fogalmazott: vidéken szinte teljesen leálltak a társasház-építkezések, a folyamatban lévők esetében pedig jelentős, akár 30-40 százalékkal emelkedtek a korábban szerződésekben rögzített árak.
Az Évosz az általa kritikusnak nevezett helyzetben igyekszik javaslatokat tenni annak érdekében, hogy kiutat találjanak a mostani helyzetből. Egyfajta kívánságlistát fogalmaztak meg, és ennek megvalósításához szeretnék megnyeri a kormányt. Idetartozik Paks 2 kivitelezésnek elindítása, egy új országos lakóingatlan felújítási és bérlakásprogram, az ivóvíz-, csatorna- és szennyvíztisztító rendszer rekonstrukciójának elkezdése, a nagyvárosi közlekedést segítő infrastrukturális beruházások felgyorsítása, a 160 km/óra sebességű szerlvényeket elbíró vasútvonalak megépítése országszerte, a mezőgazdasági öntözőhálózatok fejlesztése. A kívánságlista része a környezetkímélő energiatermelő és -tároló kapacitások kiépítésének ösztönzése és fejlesztése. Mindez rengeteg pénzbe kerül, aminek forrását egyelőre nem látni.
NER-közeli cégek biztonságban
Nem okoz gondot munkát találni a NER-közeli cégeknek – mondta el egy az iparágra nagy rálátással rendelkező szakember. A megcsappant állami megrendelések helyett most azokon a nagy zöldmezős beruházásokon dolgoznak, amelyek kivitelezését az elmúlt hónapokban jelentették be. A jelenlegi helyzet túlélése azért sem jelent számukra problémát, mert az elmúlt tíz évben rengeteg állami megrendelést nyertek el, működésük még akkor is biztos alapokon áll, ha osztalékként tulajdonosaink rendre kivették a nyereség jelentős részét a kasszából.
Az Évosz mindezeken túlmenően kezdeményezi – ahogyan fogalmaznak – a csok aktualizálását, és mellette a lakóingatlanok energiamegtakarítását lehetővé tévő program elindítását. A teljes képhez tartozik, hogy az építőipari vállalkozások jelenleg is komoly munkaerőgondokkal küzdenek, mert az állások közel 20 százalékára az elmúlt években sem találtak munkavállalókat. Különösen a képzett szakmunkásokból nagy a hiány, akiknek jelentős része az elmúlt években Nyugat-Európában vállalt állást. A megrendelésállomány zuhanása és az elmaradó állami és magánerős építkezések miatt a közeljövőben elbocsátási hullám sem kizárt az építőiparban. Általános nézet, hogy kivitelezési munkák hiányában sok vállalkozás kénytelen lesz beszüntetni a tevékenységét. Kísért 2008-as év réme – ahogy egy építési cég vezető szakembere kérdésünkre fogalmazott. Akkor a világgazdasági válság miatt került szinte kilátástalan helyzetbe a hazai építőipar.
Igazi verseny a közbeszerzéseken
Egy mindössze 200 millió forintos aszfaltozási munkára kiírt közbeszerzésre egy vidéki városban huszonheten adták be ajánlatukat – tudtuk meg az egyik pályázó cég vezetőjétől. Mint fogalmazott: ez korábban elképzelhetetlen volt, mert a vállalkozások többsége ilyen kis pénzért „le sem hajolt”. Most azonban komoly kivitelező cégek esnek egymás torkának a három utca újraburkolására kiírt pályázaton. Feltűnő az is, hogy egymás után jelennek meg a fővárosi cégek a vidéki közbeszerzéseken, amire az elmúlt években elvétve volt példa. Ennek hátterében az áll, hogy ott is kevés a munka. A kormány most bizonyíthat Brüsszel felé, hogy valóban versenyalapon dől el egy Magyarországon meghirdetett közbeszerzés, holott csupán arról van szó, hogy az elhibázott gazdaságpolitika miatt hirtelen sok lett az építőiparban az eszkimó és kevés a fóka – jellemezte az állapotokat keserűen egy, az ágazatban dolgozó szakember.
