– Élhetne más életet, ha nem azok lettek volna a szülei, akik?
– Beleszülettem az atlétikába! Édesanyám Kazi Olga középtávfutó, Eb-bronzérmes, Universiade-győztes, vagyis főiskolai világbajnok, ami akkoriban az olimpia után a legmagasabb szintű verseny volt. Édesapám Gyulai István pedig, mielőtt sportriporter és a Nemzetközi Atlétikai Szövetség főtitkára lett, ugyancsak nyert Universiádét. Ketten három olimpián vettek részt, ebből gyerekként annyit éltem meg, hogy a többi kortársammal ellentétben nem a játszótéren, hanem a Honvéd Tüzér utcai atlétikai pályáján a távolugrógödörben építettem homokvárat. Gimnazistaként egyre gyakrabban kerültem konfliktusba a környezetemmel. Tizenhét lehettem, amikor apámnak elege lett ebből, levitt a Honvédba. Nem kényszerített, de keményen orientált.
– Villámkarriert futott be, mert 17 évesen kezdett atletizálni, 21 évesen pedig már Európa-kupát nyert a négyszer százas váltóval.
– Későn kezdtem, de így nem égtem ki fiatalon. Közben a Testnevelési Főiskolán tanári diplomát szereztem. Kiderült, ’98-ban Budapest rendezi az Eb-t, hezitáltam, amikor édesapám azt mondta, tanítani ráérsz. Huszonhat évesen lettem profi. Voltam magyar bajnok, sokszor válogatott, jártam olimpián, és ’99-ben a 4x100-as váltóval hetedikek lettünk a világbajnokságon.
– A riporterállásban is követte édesapja pályaívét...
– Amikor a magyar nyelvű Eurosport elindult 1995-ben, odakeveredtem. A budapesti Eb-n az is előfordult, hogy indultam az elő- meg a középfutamban, este pedig a napi összefoglalót már Szabó Gáborral együtt toltuk a tévében. Aztán 2004-ben, az olimpiai eskütétel napján elszakadt a hajlítóizmom. Összeomlottam. Tudtam: vége! Néhány nappal később felhívott Vitray Tamás. „Gyulai úr? Tudom, maga most nagyon boldogtalan, de higgye el, van egy boldog ember is. Az én vagyok, mert jön velem közvetíteni az olimpiára!” Eldőlt, televíziós kommentátor leszek.
– Tizennegyedik éve vezeti a magyar szövetséget, mintha kopírozná édesapja pályaívét.
– Ez sem volt tervezett: amikor szegény édesapám meghalt, a testvéreimmel elhatároztuk, szervezünk egy nemzetközi emlékversenyt. Ekkor szembesültem azzal, mekkora az elégedetlenség a közegben. Majd 2008-ban egy rendkívüli tisztújítás után visszatért a régi elnök, Schulek Ágoston, és én lettem az egyik alelnöke. Egy évre rá választottak elnöknek.
– Honnan és hova jutott a magyar atlétika ez idő alatt? Egyszemélyesnek tűnik a sportág, messze az áttörés.
– Ezzel nem értek egyet: a maihoz képest egészen más költségvetéssel kezdtük. Sydney-ben, 2000-ben fordult elő, hogy nem szerzett egyetlen olimpiai pontot sem a sportág. A taorendszer és a 2012-es londoni olimpia után életre hívott kiemelt sportágfejlesztési program révén sok milliárd érkezett az atlétikába is. A mi esetünkben 6-800 millió forintról van szó, amit aztán egyéb bevételekkel fel tudtunk tornázni évenként 1,2 milliárdra. Felelősségünk hogy ezt az összeget értelmesen és ne felelőtlenül költsük el. Ez adófizetői pénz, ezért minket számonkérnek.
Több mint 315 milliárd forintot költött rá az Orbán-kormány, a magyarok felét mégis hidegen hagyja a holnap kezdődő atlétikai világbajnokság– És mit tud felmutatni?
– Az időközben elindított szakági szakmai programok kezdtek beérni, megjelent az ifjabb korosztály. A kölyökatléta-program majdnem harminc százalékkal megemelte a gyerekek számát, elkezdtek jönni a tehetségek. Az utánpótlás mutatja igazán a program erejét, idén a korosztályos világversenyeken több mint húsz érmet szereztek fiatal atlétáink, akik közül néhányan tagjai a vb-n a magyar válogatottnak. A mai fiatalok kétharmada ott lesz a jövő világversenyein.
– Melyiken?
– A céldátum 2028, a mai fiatalok terepe a következő olimpiai ciklus. Akkor kell az ajtót berúgnia a magyar atlétikának. Az egyéni sportban minimum egy évtized képzés után lehet nemzetközi eredményt elérni.
– És a budapesti világbajnokságon mi lesz? Azzal nehéz vigasztalni a nézőket, hogy majd 2028-ban jó lesz…
– Halász Bence Európa-bajnok, így éremesélyes, de ez nem jelenti, hogy dobogós is lesz. Ha a hatodik helyen végez, az is szenzációs! Lehet, a nagy eredményekben gondolkodó közvéleményt nem nyugtatja meg, de nagyon jól mondta Sós Csaba, az úszók szövetségi kapitánya, hogy egy adott sportág csakis önmagához hasonlítható. Amikor a magyar futballválogatott az Eb-n a tizenhat közé jutott, a tömeg a körúton megállította villamost. Ha egy atléta a tizenhat közé jut, az ugyanekkora siker, mégsem állítják meg az emberek a villamost… De soha ennyi magyar atléta nem indult világbajnokságon, mint most: harmincketten kvalifikálták magukat. A rendező ország jogán még 31 atlétát nevezhetett a szövetség, összesen hatvanhárom magyar lesz a pályán.
– A budapesti vb mindennel együtt meghaladja a 300 milliárd forintot: ennyire gazdag Magyarország?
– Nagyon sok pénz, tényleg. De ebben az egész dél-pesti terület reorganizációja benne van: több száz hektárnyi rozsdaövezet, egy rettenetes szégyenfolt újult meg, amit, remélem, be fog lakni a város. Futópályák, kondiparkok, megannyi kikapcsolódási lehetőség: prevenció, megelőzés, egészségmegőrzés – ezek társadalmi hasznossága megkérdőjelezhetetlen. Ha az itt sportoló amatőrök majd jóval kevesebbszer mennek orvoshoz életük során, akkor lehet lemérni a fontosságát. Meglehet, ezen sokan elnevetik magukat, de én így fogom fel. Ha igazoltan kevesebb lesz a következő években az infarktus, a mozgásszegény életmódból fakadó rákos betegség, akkor megtérült a befektetés. És nemcsak anyagilag, hanem abban is, hogy az ország talán valamivel jobb hely lesz, mint előtte. Én sportközegben mozgok, a Marriottban volt egy vb-rendezvény, a külföldiek elájultak mindentől. Az ország imázsának igenis jót tesz a vb, más kérdés, hogy ezt mennyiben lehet konkrétan forintosítani. Ez nem az én szakmám, de a vb nyilván generál olyan bevételeket is, amelyek egyébként nem gyarapítanák az államkasszát. A fogadáson odajött hozzám egy külföldi, és azt mondta, annyi rosszat hallott erről az országról, hogy kicsit félve érkezett ide, de most azt gondolja, szerinte ezzel valami nem stimmel. Nem vagyok politikus, különösebben nem is akarok ilyesmivel foglalkozni, de örültem egy kicsit.
Fél áron a belépők
Pénteken 23 órán keresztül 50 százalékos kedvezménnyel lehetett megvásárolni a vb-belépőket. A szervező Budapest 2023 Nzrt. sajtóosztályától megtudtuk, a seregszemlére mintegy 400 ezer jegyet értékesítenek, ebből az akció kezdetéig több mint 300 ezer talált gazdára. Arra nem kaptunk választ, hogy a kieső bevétel a Budapest 2023 Nzrt. vagy a nemzetközi szövetség büdzséjéből hiányzik majd, ám információnk szerint mindez a szervezés 70 milliárdos összegét emeli majd némiképp.
