Megmondom, milyen alakzatot kellene fellőni a tűzijátékban az égre. Nem csillagokat, virágokat, legyezőformát, színes füstöt. Hanem egy pozitív nullát. Sajnos a miniszterelnök későn szólt, hogy most ez a magyar küldetés. Az, hogy korábbi nagyralátó gazdasági növekedési ígéreteik helyett legalább ezt érjük el. A pozitív nullát. Miért, nem olyan rossz az! Lehetne negatív nulla is. Az eredmény, amit a gazdaságpolitikájuk elért, nulla. De legalább pozitív. Kicsi, savanyú, de a miénk.
Küldetésnek lennie kell. Ez most a pozitív nulla. A kormányfő pénteken megmondta a rádióban: „Ha magyarnak születtünk, ez nem egy szerencse vagy balszerencse, nem egy lutri, úgy jöttél a világra, hogy van egy küldetésed.” Ezt kellene átéreznünk augusztus 20-án - tette hozzá.
Kérem, én átérzem. Azt már eddig is átéreztem, hogy mintha mostanában nem a mi szerencseszámainkat húznák ki a lutrin. Talán, mert eddig nem tettünk a pozitív nullára. Sajnos az állami ünnepségszervezők elkéstek az átérzéssel. Már bejelentették: a tűzijáték és a narráció szövege azt mutatja be, hogyan lettünk Mária országa. Ebbe a pozitív nulla nem fog beleférni.
Szép, szimbolikus történet a Mária országáról szóló. Azóta még szebb, hogy pár élve tudatosították bennünk: történetesen a miniszterelnök szülőfalujában, Alcsúton lettünk Mária országa. Pontosabban kezdetben úgy volt, hogy az övé, később kiderült, hogy személyesen a kormányfőé. A jövőt nyilván megsejtő Szent István nem véletlenül itt ajánlotta az országát megfelelő kezekbe. Szerintem megérezte, hogy nem egészen egy ezredév múltán itt látja meg a napvilágot, sőt később itt jár a Háromhárs óvodába méltó szellemi örököse, a nemzet végre újra hozzá mérhető vezetője.
Tényleg nagyszerű tűzijáték-téma, remélem, nem hagyják ki felesleges szerénységből ezt a ziccert. Lelki szemeimmel már láttam, hogyan rajzolódik ki az égbolton Szent István képe mellett a miniszterelnöké is. Háttérben Alcsút, a kisvasúttal. Jó, Orbáné kicsit halványabban, a jóízlés kedvéért. Középen Mária kék palástban, két oldalt az uralkodók nemzeti színben. Onnan lehet megkülönböztetni őket, hogy Szent István fején korona van, meg talán glória is (elvégre szent), Orbánon meg nincs. Egyelőre.
Szóval így is nagyon szép lesz, a pozitív nulla nélkül. Lehet is szép, elvégre - mint minden évben - most is hallhattuk: ez lesz a legesleg, a minden eddigit felülmúló. A legeslegnagyobb, a legeslegpompásabb tűzijáték nemcsak az eddigi itthoniakhoz, hanem az egész világhoz képest. Valószínűleg a legdrágább is, de most nem mennék bele az évente zajló „kell-e tűzijáték” vitába. Megértem, hogy a grandiózus tűzijáték nélkül egy tapodtat sem mennénk előre. Márpedig hátra nem mehetünk, ezt tudjuk a paradicsomos rigmusból. Legfeljebb a nemzeti jövedelemben, abban már egy ideje igen, de most aztán ott is jön majd az eredmény. A nulla. Persze pozitív.
Van tehát mit ünnepelni, megéri, hogy kilövik azt a 34 ezer szerkentyűt. Sőt, most először lesznek „vízre ugró telepek is”, amiről nem tudom, micsoda, de jól hangzik. Mi már úgyis vízben vagyunk, nyakig. De minden nagyon biztonságos lesz, ha kell, le lehet állítani az egészet – nyugtattak meg a szervezők.
Ezt igen. A rezsimet, amely magát Szent István örökösének, a nullát pedig hatalmas eredménynek tünteti föl, már nem ilyen könnyen. Minél nagyobb a baj, annál nagyobb csinnadrattát kell produkálnia. Pláne, hogy az idén nem lesz guruló turul - vérzik a szívem érte -, és még a meteorológiai Intézetet sem fejezi le az ünnep fényét növelendő a kissé félretett Palkovics. Akiért természetesen szintén vérzik a szívem.
Persze nekem semmi sem jó. Akármilyen szép történet a Mária országáé, akármennyire nem akarom megbántani az ebben őszintén hívők érzéseit, de valami itt nincs rendben. Szent István napja természetesen vallási ünnep is, de az állami rendezvények az állami ünnepnek szólnak. A tűzijáték is. Ez az állam hivatalosan, az eddig nyíltan kétségbe vonni nem mert normák szerint szekuláris, világi természetű. Minden állampolgárának, ilyen vagy olyan vallásúnak vagy vallástalannak elvileg egyformán szolgáltat. Augusztus 20-án az állam ünnepe a saját születéséről szól. Olyan gondolatok jegyében, amelyeket minden állampolgárával meg tud osztani, nemcsak a vallásgyakorlókkal. Akik a népszámlálás szerint nincsenek igazán többségben. Nem jó, ha a ma már világi államszerkezet a saját küldetését kizárólag vallási köntösben - mintegy magát megszentelve - kívánja láttatni. Nem az első és nem az utolsó fricskát adva egyház és állam szétválasztása elvének.
Az az egy azért okozhat némi gondot, hogyan illesztik Mária országának ünnepébe az Erdogan-vizitet. Félholdat csak nem lőhetnek az égbe a magas vendég tiszteletére. De hát muszáj őt mutogatni, ellensúlyozva a képet, miszerint a török elnök csak taktikai bábként használta Orbánt, miközben - neki valószínűleg nem is szólva - ő maga kiegyezett a svéd NATO-felvételről.
Egy jó hírem azért van. A szervezők szerint „minden pirotechnikai termék rendelkezik Európai Minőség megfelelési tanúsítvánnyal”.
Milyen kár, hogy az országról ezt nem mondhatjuk el.