;

vita;elhatárolódás;Magyar Helsinki Bizottság;Gulyás Márton;Kőszeg Ferenc;Partizán;

- Kőszeg Ferenc: Szó sincs arról, hogy megbocsátó lennék az erőszakkal szemben

Elég világosan arról beszéltem, hogy óvatosan kell kezelni a pedofíliának nevezett esetek egy részét – nyilatkozta lapunknak Kőszeg Ferenc, hangsúlyozva, hogy elutasítja az erőszakot.

Nagy vihart kavart az a Partizánon hétfőn megjelent interjú, amit Gulyás Márton készített Kőszeg Ferenccel, a Beszélő hajdani szerkesztőjével, az SZDSZ alapító tagjával, a párt volt parlamenti képviselőjével. Az eredeti interjú közel 7 órán keresztül tartott, ebből jelent meg a Youtube videómegosztó portálon egy rövidebb (1 óra 47 perces) szerkesztett változat.

Heves vitát az a rész váltott ki, amely – Kőszeg Ferenc egyik 2009-es cikke apropóján – a pedofília témájával foglalkozott. Gulyás Márton hosszan kérdezett erről, mert úgy érezte, Kőszeg nem elég markáns módon határolódik el a pedofil bűncselekményektől. A közösségi médiában Gulyást sokan azzal vádolták, hogy indokolatlanul rámenősen, agresszíven lépett fel a pártpolitikától régen visszavonult, 84 éves, láthatóan nem a legjobb egészségi állapotban lévő és fáradt interjúalanyával szemben. Mások Kőszeg Ferencet bírálták: ez a tábor úgy ítélte meg, hogy a nyilatkozó – bár többször is jelezte, hogy nem helyesli a pedofíliát – megengedő hangnemben beszélt a pedofil ügyekről, és vállalhatatlan megállapításokat is tett.

Megkérdeztük Kőszeg Ferencet, volt-e olyan kijelentése, amit utólag máshogyan fogalmazva.

– Elég világosan arról beszéltem, hogy óvatosan kell kezelni a pedofíliának nevezett esetek egy részét – kezdte. 

– Szó sincs arról, hogy megbocsátó lennék az erőszakkal, vagy a hatalmi helyzettel való visszaélésekkel szemben. 

Sőt: azt mondom, hogy ezek nagyon súlyos bűncselekmények, amelyek szigorú büntetését helyeslem. Az esetek egy részében azonban – mondta Kőszeg Ferenc – nagyon komplex viszonyról van szó, mikor is a hatósági beavatkozás és a nyilvánosság az áldozatnak többet árthat, mint amennyit használ.

Gulyás Mártontól azt szerettük volna megtudni, van-e bármi, amit interjúkészítőként megbánt, vagy másképpen csinálna. A szabadságát töltő Gulyás Márton azt üzente vissza,

hogy köszöni a kérdést, de nem nyilatkozik.

Kőszeg Ferenc alapítója és elnöke volt az egyik legismertebb emberi jogi szervezetnek, a Magyar Helsinki Bizottságnak. Az interjú után a szervezet közleményben határolódott el tőle, amiért a pedofíliával kapcsolatos kérdésekre olyan válaszokat adott, amelyek „szöges ellentétben állnak a Magyar Helsinki Bizottság értékrendjével, a kiszolgáltatott helyzetben lévők érdekében végzett mindennapi munkánkkal és belső szabályzatainkkal is”. A közlemény szükségesnek tartotta hangsúlyozni, hogy Kőszeg Ferenc 2006. december végén nyugdíjba ment, közel húsz éve nem képviseli a Magyar Helsinki Bizottságot, nem nyilatkozik a szervezet nevében.

Reagálásában Kőszeg Ferenc lemondott a Magyar Helsinki Bizottság alapító elnöki címéről. A Partizánban elmondottakat – érvelt – lehet vitatni, bírálni, azt azonban senki sem gondolhatja, hogy véleményével a Magyar Helsinki Bizottság álláspontját fejezte ki, hiszen annak munkájában már tizenhat éve nem vesz részt.

„A nyilatkozatot nem tudom másképp látni, mint alázatos és ráadásul fölösleges hajlongásnak a Fidesz-szellemiség előtt” 

– vágott vissza Kőszeg Ferenc.

Kádár András Kristófot, a Magyar Helsinki Bizottság egyik társelnökét azzal kerestük meg, hogy Kőszeg Ferenc melyik kijelentése volt az, amelyik különösképpen ellenérzést váltott ki a szervezetben és leginkább az elhatárolódás alapjául szolgált. A társelnök a közleményben foglaltakon túl nem kívánt nyilatkozni, és arra a kérdésünkre sem válaszolt, 

mit szól ahhoz az indokláshoz, amellyel Kőszeg Ferenc megvált az alapító elnöki címtől.

Még alá sem írták a júniusi recski sárlavinával érintett családok elhelyezését támogató állami szerződést, a helyiek máris berzenkednek az ellen, hogy a romák beköltözzenek a faluba.