– Nagy segítség lehet a fiataloknak, számukra jelentősen csökkentheti a jogosítvány megszerzésének költségét, de azért így is lesznek még kiadásaik – vont mérleget a Népszavának Hoffmann Csaba, az Autósiskolák Vezetőinek Országos Szervezetének elnökségi tagja egy nemrégiben megjelent törvénymódosító-javaslatról.
A köznevelésről- valamint a szakképzésről szóló törvényt módosító javaslatban – amit a HVG szúrt ki először –, az áll: az állam a szakképző intézményben, középiskolában tanulók részére „ingyenesen biztosítja a ’B’ kategóriás közúti járművezetői engedély megszerzéséhez a közlekedési alapismeretek és gyakorlati vizsga letételéhez szükséges ismeretek elsajátítását.” Mivel a köznevelésről és szakképzésről szóló törvényt módosítanák, felvetődik, hogy a tanrend részévé tennék az oktatást. Erre utalhat a törvénymódosító-javaslat megjegyzése is: „A szülő, a törvényes képviselő vagy a nagykorú tanuló döntésével visszautasíthatja a képzésben részvételt.” Megkérdeztük erről a kormányzatot, ám az Igazságügyi Minisztérium erre nem válaszolt, csak azt közölte, hogy a 2024/2025-ös tanévtől vezetnék be az új szabályt, és a részletekről még egyeztetnek az érintett tárcákkal. A Belügyminisztériumtól azt a választ kaptuk, hogy a tárca a tervezet kidolgozásában nem vett részt. Mivel a BM a felelős az oktatásért, válaszukból arra lehet következtetni, hogy nem feltétlenül építenék be a tanrendbe a jogosítvány megszerzéséhez szükséges képzést.
Egyelőre a költségek kapcsán sem teljesen tiszta a kép. Az biztos, hogy jókora összeget spórolnának a fiatalok, vagy szüleik, de hogy pontosan mennyit, az sok mindentől függ. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2023. júliusában egy B-kategóriás jogosítványra felkészítő tanfolyam átlagára 337 250 forint volt, az összeg azonban a plusz órák függvényében akár 500-600 ezerre is duzzadhat. A módosító-javaslat szerint a közlekedési alapismereteket, tehát a KRESZ-tanfolyam költségeit és a gyakorlati vizsga letételéhez szükséges ismeretek elsajátítását, vagyis a gyakorlati órák kiadásait állnák. Az viszont már nem világos, hogy a vizsga megszerzéséhez esetlegesen szükséges – a végösszeget sokszor komolyan megdobó – plusz órákat kifizetné-e az állam.
A tanfolyam során külön költséget jelentenek a vizsgadíjakat, illetve a jogosítvány megszerzéséhez kapcsolódó egyéb kiadások. A módosítóban viszont arról nem esik szó, hogy ezeket átvállalná az állam. A vizsgák, az elsősegély-tanfolyam és az alkalmassági vizsgálatok költsége összesen 30-40 ezer forint is lehet.
Itt érdemes felidézni: az állam 2018 óta már támogatja a jogosítvány megszerzését a 20 év alatti fiatalok számára, majd három éve ezt a kismamákra és nagyszülői gyermekgondozást segítő ellátásban (GYED) részesülőkre is kiterjesztette a kormány. Ez a támogatás azonban jóval szerényebb a most tervezettnél: az összeg felső határa 25 ezer forint. Kérdéses az is, hogy ezt az új támogatással együtt is igénybe vehetnék-e a középiskolások. Ezt a maximum 25 ezres támogatást egyébként bemutatott számlák alapján lehet visszaigényelni sikeres KRESZ-tanfolyam és vizsga után. A kormány szerint eddig 163 ezer kérelmezőt támogattak, csaknem 4,1 milliárd forint értékben.
A most beharangozott esetleges változtatásokra egyelőre visszafogottan reagáltak az oktatóhelyek, mert – miként arra Tesch Zoltán, a Villám Jogsi Autósiskola szakoktatója is rávilágított – sok múlik majd a részletszabályokon. Mint mondta, nagy kérdés például, hogy az eddigi gyakorlatnak megfelelően visszamenőleg fizetik ki a tanulók költségeit a leadott számlák alapján, vagy előre megtérítik.
– Ha utólag kapják vissza a tanulók a befizetett pénzt, akkor ez csak azoknak segítség, akik eddig is meg tudták fizetni a jogosítványszerzést. További kérdés, hogy a plusz órákat kifizetik-e. Régen az autósiskolák határozták meg az árakat, ma már jóformán az oktatók mondják meg mennyiért dolgoznak. Nálunk jelenleg 8 és 11 ezer forint között mozog az óradíj. Ha a plusz órákat nem állja az állam, úgy ez jelentősen növeli az önköltségi részt, ugyanis átlagosan 40-50 óra után tudnak sikeres vizsgát tenni a tanulók, míg a kötelező óraszám 29 és ezzel együtt meg kell lennie az 580 kilométernek is – mutatott rá a szakember, hogy sok még a nyitott kérdése. Kitért a mostani bejelentés egy esetleges kellemetlen mellékhatására is: mivel a 2024/2025-ös tanévre ígérik a támogatást, lehet, hogy sokan kivárnak majd azok közül, akik az elkövetkező egy évben terveztek volna beiratkozni.
Ezt nem tartja kizártnak Hoffmann Csaba, az Autósiskolák Vezetőinek Országos Szervezetének elnökségi tagja sem, de ő inkább arra helyezte a hangsúlyt: ha lesz is most visszaesés, ezt ellensúlyozza majd, hogy a támogatással várhatóan nőni fog a jelentkezők száma. – Tapasztalataink szerint manapság a többség már nem 17 évesen igyekszik megszerezni a jogosítványt, hanem jóval később, 25-27 évesen. Vagyis a törvénymódosításai javaslat nyomán újra a fiatalabbak kerülnének be az iskolába – vélekedett a szakember.
Évi 120 ezer vizsgázó
A törvénymódosító-javaslat felveti azt a kérdést is, hogy lenne-e egyáltalán kellő oktatói kapacitás a támogatás miatt esetleges „roham” fogadására. Hoffmann Csaba úgy véli, hogy szakma a megnövekedett jelentkező számot is könnyedén kezelné, tekintve, hogy egy ideje újra van oktatóképzés a Közlekedés Tudományi Intézet gondozásában. Tudomása szerint évente 350 oktatót képeznek. Hoffmann Csaba kérdésünkre azt mondta: évente mintegy 120 ezer vizsgázó van, közülük 90-100 ezren szereznének B-kategóriás jogosítványt. Azt, hogy a támogatás mennyivel növelheti az autósiskolák tanulóinak számát, megbecsülni sem lehet egyelőre. Jelzésértékű azonban az: a KSH szerint a 2022/2023-as tanévben gimnáziumokban 195 ezren, technikumokban és szakgimnáziumokban 166 ezren, szakképző iskolákban 60 ezren tanulnak.
