Máig adós a kormány annak magyarázatával, miért is szüntette meg az úgynevezett városi csokot. Eléggé vérszegény indoklás, amit az akkori kormányinfón hallhattunk, hogy nem működött már az otthonteremtési kedvezmény a városokban, mivel az elszálló lakásárak mellett ez már csak aprópénz volt. Az áremelkedések egyik elindítója azonban éppen a szelektív lakástámogatások bevezetése volt.
Az 5 ezer fő alatti településeken megmaradt a gyermekszámhoz kötött támogatási forma, sőt: jövőre 50 százalékkal nagyobb összegre számíthatnak a jogosultak. A babaváró hitel szigorításával együtt sokak alól rúgott ki a kormány egy tervezhető forrást, és azóta sem közölte, hogy mi más jön majd helyette. Emiatt nemcsak a családok, de az építőipar is tanácstalanul áll és vár.
A városiakat érintő döntést illetően saját szavazóinak fele sem ért egyet a kormánnyal - derült ki most az IDEA Intézet reprezantatív felméréséből. Nem meglepő módon az ellenzék szimpatizánsai még nagyobb arányban utasítják el a kurtítást, míg a falusinak nevezett csok emelését a fideszeseknél kevésbé ajnározzák. Megkockáztatom, azért, mert újabb, költségvetésből finanszírozott szavazatvásárlásnak tartják. Az összesített adatok szerint ugyanis szinte azonos arányban éltek a támogatással a Budapesten, a nagyvárosokban és a falvakban.
A felmérés eredményei rávilágítanak arra a lényeges momentumra is, hogy a tehetősebbek nagyobb arányban vették igénybe az efajta lakástámogatást, mint a kevésbé jómóduak. Azaz már megint több jutott oda a közösből, ahol egyébként is több van. A jövedelemátcsoportosítás ilyen módja nem idegen a kormánytól, tetten érhető az egyéb családtámogatási formáknál is. A csok esetében jelen állás szerint jövőre a városiak pénzén finanszírozzák a vidéken élőket és a majd oda költözőket.