Svédország;Törökország;Korán;orosz propagandatevékenység;

- A Kreml propagandára használja a Korán-égetéseket

Ugyan az orosz parlament nyilatkozatban ítélte el júniusban a svédországi Korán-égetést, Vlagyimir Putyin elnök pedig már egyenesen azt állította, a Nyugat nem tiszteli a más kultúrákat, az iszlám szent könyvének elégetése mögött orosz dezinformáció is állhat. Svédország szerint a Kremlnek az a célja, hogy rontsa a NATO-csatlakozásra váró ország imázsát, s fokozza a feszültséget a muszlim országok és a Nyugat között.

A múlt héten Karl-Oskar Bolin svéd polgári védelmi miniszter azt közölte, Oroszország olyan dezinformációkat terjeszt, amelyek azt sugallják, hogy a svéd hatóságok "szponzorálják és szervezik a szent könyvek meggyalázásával kapcsolatos provokációkat". Az álhíreket a Kreml állami vagy államilag támogatott szervezetek révén teszi közzé, azzal a céllal, hogy Svédországnak ártsanak, tette hozzá.

Hasonlóképpen vélekedett Mikael Östlund, a Svéd Pszichológiai Védelmi Ügynökség szóvivője is. A The Guardian című brit napilap által idézett nyilatkozatában kifejtette: "Azt a narratívát ismételgetik, hogy Svédország támogatja a Korán-égetést, az ország iszlamofób és az iszlámmal szemben ellenséges". A svédellenes beszámolók régóta rendszeresen megjelennek az orosz propagandagépezet két fontos terméke, a Russia Today és a Szputnyik weboldalain. Az arab nyelven megjelenő cikkekből úgy tűnik, mintha a svéd kormány támogatná a Korán-égetést. „Nyilvánvaló, hogy az arabul beszélőket akarják elérni" – mutatott rá Östlund.

Orosz nyelvű portálok azt állítják, hogy a svéd kormánytisztviselők elnézik a szent könyvek elégetését, maga a társadalom pedig közömbös, sőt elfogadja a hasonló gyakorlatot.

A dezinformáció terjedésének máris vannak következményei. Egy múlt héten közzétett jelentésében a svéd állambiztonsági szolgálat, a SÄPO rámutatott, a Korán-égetés nemzetbiztonsági kockázatot jelent, s a svéd állampolgárok is veszélybe kerülhetnek.

"A terjesztett hamis információk miatt megváltozott Svédország megítélése a világban: az országot korábban toleránsnak tartották, most viszont ellenségesnek nevezik az iszlámmal és a muszlimokkal szemben, sőt egyesek például olyan híreket terjesztenek, hogy Svédországban a szociális szolgálatok muszlim gyermeket rabolhatnak el" - állapítja meg a SÄPO.

Az oroszoknak Korán-égetéssel kapcsolatos álságos hozzáállását mutatja: az év elején végrehajtott Korán-égetést egy oroszbarát szélsőjobboldali politikus, Rasmus Paludan hajtotta végre, ezért a stockholmi sajtó már akkoriban is azt feltételezte, hogy az egész mögött Moszkva áll.

Milyen érdeke fűződik mindehhez a Kremlnek? Valentina Sapovalova, a Koppenhágai Egyetem kutatója a Guardiannek elmondta: "Oroszország a Korán-égetéssel azon propagandáját erősíti, amely szerint a nyugati értékek korruptak, és a Nyugat hanyatlik. Időnként azt is akarják bizonygatni, hogy a liberális nyugati világ túl messzire ment".

Vélekedését az orosz média propagandakiadványai is megerősítik. A 360.tv azt írta, hogy a Korán-égetés a "demokrácia és a szólásszabadság abszurditásig vitt példája". A Vedomosztyi pedig megjegyezte: "A svédországi akciót a rendőrséggel egyeztették. Ulf Kristersson svéd miniszterelnök törvényesnek is tartotta ".

"Stratégiai szempontból inkább Svédország NATO-csatlakozásáról van szó. Hosszú távon Oroszország azt reméli, hogy bizalmatlanságot tud kelteni Stockholmmal szemben" - véli Maria Brock, a Malmöi Egyetem kutatója.

Bármi álljon is a háttérben, tény, hogy a török-svéd viszony ismét feszültebbé vált. Az ankarai parlament októberben szavazna a svédek NATO-ba való felvételéről, s a magyar törvényhozás is várhatóan csak ősszel voksol a kérdésről. Stockholm a júliusi NATO-csúcson kapott zöld utat a szövetséghez való csatlakozásra.

Az orosz hatóságok a dróncsapás lehetőségét kizárták, és az üzembiztonsági szabályok megsértése miatt indítottak büntetőeljárást.